Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.
Ülésnapok - 1939-65
2 Az országgyűlés képviselőházának 65 uius 18-án kelt magyar-török egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot benyújtani azzal, hogy azt kinyomatni és a t. Ház tagjai között szétosztatni méltóztassék. Tisztelettel bejelentem, hogy a törvényjavaslat előadójául Vályi Lajos képviselő urat, helyettes előadójául pedig Somogyi Ferenc képviselő urat kértem fel. Kérem továbbá, hogy a törvényjavaslatot részletes tárgyalás céljából az igazságügyi és a külügyi bizottságnak kiadni méltóztassék. Elnök: Á beadott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja és részletes tárgyalás céljából ki fogja adni a miniszter úr által megjelölt bizottságoknak. A miniszter úrnak a javaslat előadójára vonatkozóan tett bejelentését pedig a Ház tudomásul veszi. Napirendünk első pontja a Budapesten kötött magyar-német filmegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. (írom: 125. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, at. Ház tudomására hozom, hogy a javaslathoz az egyes pártok részéről csak egy vezérszónokot jelentettek be: a Magyar Élet Pártja vitéz Somogyváry Gyula képviselő urat. Az előadó urat illeti a szó. \ Krúdy Ferenc előadó: T. Ház! Németországgal a szellemi és kulturális együttműködés tárgyában Berlinben 1936. évi május hó 28-án egyezményt kötöttünk, amelyet a magyar országgyűlés a következő évben 1937 :V. tc.-kel iktatott törvénytárába. Ennek az egyezménynek XVII. cikke kilátásba helyezte egy olyan külöuegyezmény megkötését, amely a két állam területén előállított filmek cseréjére, valamint a filmművészet és filmtermelés terén való együttműködésre irányulna. Ehhez képest a két állam megbízottai a filmügyekre vonatkozólag kötendő eme máso, dik egyezmény megbeszélése érdekében 1936 október havában Berlinben a tárgyalást lefolytatták és ennek a tárgyalásnak eredményeképpen jött létre a két állam közt a jelen javaslattal bemutatott egyezmény, amelyet a két állam megbízottai 1938. év januárjában írtak alá. Az egyezmény, nagy vonásokban előadva, a következő rendelkezéseket tartalmazza: Az egyezmény célját a film művészi, kulturális, gazdasági és műszaki kérdéseiben való állandó kölcsönös eszmecserében és a szerzett tapasztalatok kicserélésében jelöli meg. A két állam kölcsönösen kötelezettséget vállal arra nézve, hogy kulturális, oktató és tudományos filmek előállításának és fejlesztésének előmozdítására, valamint terjesztésük fokozására minden lehetőséget igénybe fognak venni és errenézve állandó eszmecserét folytatnak. Az egyezmény keresztülvitelénél mindkét ország közre fog működni abban, hogy a két ország egyikében se készítsenek, ne adjanak elő, ne hozzanak forgalomba uszító vagy olyan filmeket, amelyek a másik állam vagy lakossága tekintélyét, vagy érzelmeit sértik. Fgyúttal kölcsönösen oda fognak hatni, hogy más \ országban se terjesszenek ilyen filmeket. Gazdasági kérdésekben az eszmecserének •és a tapasztalatok közlésének elsősorban a gyártás, a filmterjesztés és a filmelőadások terén kell mozogniok. Az ennek érdekében ho. zott törvényes rendelkezéseket, amennyiben azok nyilvánosságra hozatnak, a két ország . kölcsönösen közölni fogja egymással. ülése 1939 december 12-én, kedden. v A művészeti cél szolgálata érdekében mindkét állam kifejezte azt a kívánságát, hogy a fönnálló törvényes rendelkezések és engedélyezések betartásával Magyarországon német filmművészeknek, Németországban pedig a magyar filmművészeknek a filmeknél való szerepeltetését elő fogja segíteni. Ennek az egyezménynek hatálya 1940 júliusáig terjed azzal, hogy amennyiben azt egy esztendei felmondási időn belül fel nem mondják, meghosszabbított érvénnyel bir a következő öt esztendőre. A javaslatnak a ratifikálásra vonatkozó húrom szakasza a szokásos rendelkezéseket tartalmazza a szöivegazonosságáról és végrehajtásáról. T. Ház! Minthogy egyrészről az egyezmény a Németország és hazánk között már előbb létesült és minden irányban csak előnyös és minden igyekezettel intenzívebbé teendő kulturális kapcsolatok kifejlesztéséhez tartozik, másrészről minthogy a magyar filmgyártás fetjlődése is megkívánja a külföldi kapcsolatok ápolását, amellyel összefüggésben megemlítendő, hogy a magyar filmművészetnek Németországban eddig is előkelő szerep jutott, továbbá propagandisztikus érdekek is emellett szólnak, tisztelettel javaslom, hogy ezt a javaslatot egész terjedelmében elfogadni méltóztassék. Elnök: Vitéz Somogyváry Gyula vezérszónok urat illeiti a szó. vitéz Somogyváry Gyula: Igen t. Ház! Az egyezmény, amelyet ezzel a javaslattal a magyar törvénytárba beeikkelyezünk, annyira kézenfekvően gyakorlati értékű, hogy talán nem is szorul bővebb indokolásra azon túl, amit az előadó úr elmondott. Mégis szeretnék egészen röviden, néhány percnyi türelmet kérve, hozzászólni a javaslathoz, tekintettel arra, hogy az egész kulturális egyezménynek, dei főként ennek a fiimegyezmi'.'.ynek olyan távolabbi hátfore van, amely érdemes arra, hogy szélesebb Vörben világitsuV meg. Mint tudjuk, a fiiraegyezmény célja: kölcsönösen előmozdítani mindkét országban mindazoknak a filmeknek gyártását és mindkét országban való bemutatását, amelyeknek előadását hasznosnak és szükségesnek látjuk. Magyar szempontból nézve a kérdést, azt hiszem nincs olyan komolyértékű magyar film, amelynek terjesztését, külföldön való bemutatását szükségesnek ne tartanok, hiszen Magyarország megismertetése évszázadokon át hiányos volt. Talán a legkár&sahban hiányos volt ez azok alatt az évszázadok alatt, míg Ausztria irányította Magyarország külpolitikáját. Ausztriának — Isten tudja miféle okokból — szinte érdeke lehetett az, hogy Magyarországot minél kevésbbé ismerjék meg külföldön és ennek következménye talán egyebek közt a trianoni békeszerződés elképzelhetetlen kegyetlensége is volt. Minél több magyar filmet be tudunk mutattatni külföldön, annál nagyobb lehetőségünk van arra, hogy Magyarországot tárgyilagosan megismertessük. Azt kérdezheti valaki, vájjon Németországban is szükségünk van-e erre 1 ? Hogyne volna! Akik a nemzetközi kultúréletet figyelemmel kísérik, azok nagyon jól tudják, hogy még a baráti államokban élő barátaink is olyan jószándékú tévedéseket követhetnek el Magyarország és a magyar lélek ismertetése terén, amelyeknek helyrehozatala minden magyarnak kötelessége.
