Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-68

Az országgyűlés képviselőházának 68. Stefánia Szövetséget, a már az ország területén működő tüdőgondozó intézeteket és mindenekelőtt az Országos Társadalombiztosító Intézetet a törvényjavaslatban említett intencióknak megfelelően céludatos és értelmileg is hatásos munkaközösségbe tudjuk tömöríteni, akkor az említett népbetegségek leküzdése már a közeljövőben a hiteles statisztikai adatok szerint is jelentkezni fog. Meggyőződésem az, hogy ennek a törvényjavaslatnak igen nagy fontossága van, mert például, amíg egyfelől az orvosi titoktartást lényegesen tágította, addig másfelől igen szigorúan intézkedik abban a tekintetben, hogy az orvos köteles a nemibetegségben szenvedőt kellőképpen felvilágosítani. Igen nagy újításokat tartalmaz a törvényjavaslat a háztartási alkalmazottra nézve is, mert a munkaadó köteles a háztartási alkalmazottat felvilágosítani arról, ha családjában tuberkulótikus megbetegedés van. Igen fontosak természetesen mindazok a kérdések, amelyekről igen t. képviselőtársaim mind a tuberkulózis leküzdésével, mind pedig a két betegség gondozásával, a nemibetegség prevenciójával kapcsolatosan említést tettek. Természetesen igaza van az igen t. előadó úrnak, amikor azt mondja, hogy ép testben van az. ép lélek, mert ha az ép lélek mellett megrongálódik a test, akkor a beteg test után beteggé válhat a lélek is. (A klotűrlámpa kigyullad.) Minthogy a klotűrlámpa kigyulladt, beszédemet be kell fejeznem. Én a leghálásabb köszönetet mondom a belügyminiszter úrnak azért, hogy e két súlyos népbetegség leküzdésére szolgáló rendelkezésekről, valamint a régi közegészségügyi törvény elavult rendelkezéseinek megformálásáról szóló törvényjavaslatot idehozta, inert ezzel nagy szolgálatot tett a magyar közegészségügynek és a magyar nemzetnek is. A törvényjavaslatot a legnagyobb megelégedéssel elfogadom. (Élénk éljenzés és tans jobbfelől és a középen. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Boezonádi Szabó Imre jegyző: Stitz János. Elnök: Stitz János képviselő urat illeti a szó. Stitz János: T. Képviselőház! A Ház minden oldaláról egyformán megnyilvánult az elismerés, amellyel ezt a törvényjavaslatot illették. Bár drákói ez a törvény, mégis intézkedései és kihatásai következtében óriási áldás fog fakadni belőle. Jobb szerettük volna, tea három külön törvény külön foglalkozott volna a gümőkórral,a nemi betegségekkel és a .bábakérdéssel, az azonban a lényegen nem változtat, és ahogyan ezek a kérdések ebben a törvényjavaslatba össze vannak foglalva, továbbá az, ami ezután kell hogy következzék, — amit orvosképviselőtársaink mondottak — így a. többi népbetegség kerettörvénye, feltétlenül oda fog hatni, hogy a magyar népegészségügy magas színvonalra kerüljön. A helyzet az, hogy 13.441 a gümőkóroselhalálozások száma, amit az 1937-es statisztika mutat, ami 10 és fél százaléka az egész halálozási arányszámnak. Ez mutatja, hogy ez a törvény gyökerében fogta meg a bajt, mert hiszen tényleg leginkább ez a betegség rágódik a nemzet életén. Az 1928 : XL. te. 10. §-a felsorolja mindazokat az intézkedéseket, amelyek biztosítottjaiknak anyagi biztosításáról és gyógyításáról is úgy, ahogv gondoskodni iparkodik, mint például az Oti., Mabi., a posta, a vasút, a hajózás ülése 1939 december 15~én, pétiteken. 125 és a többi intézmények biztosítóintézetei, amelyek több mint egymillió biztosítottnak teremtenek gyógyulást és ugyanakkor ez a törvényhelyesszociális érzékkel biztosítja az egész^ szegény néposztály számára a gyógyítást. A 265.000/1937. XVI. B. M. számü rendelet gondoskodik a betegápolás díjaknak és a szállítási díjaknak a betegápolási átalány terhére való utalásáról. Az ápolt, valamint a 60/1931. sz. M. E. rendelet 2. §-a szerint a hozzátartozók csak akkor kötelesek fizetni az ápolás,, díjat, ha nem teljesen nincstelenek, hanem kisvagy on úak, ha ingatlanuk, házuk becsértéke ezer pengőnél többet nem ér el. A gyakorlatban azt tapasztaljuk,, hogy az a szegény magyar testvérünk, aki kétségbeesetten kopogtat nálunk, akinek csak egykét hold földje és egy kis viskója van, képtelen az ápolási díjakat megfizetni. Ezt a gondolatot szeretném én idevetíteni, mert hiszen kétségtelen, hogy ennek az ezerpengős értéknek legalább 2000 pengőre való felemelése feltétlenül óriási lépéssel vinné előbbre a mi népegészségügyünket. Az iletékes fórumoknál szerzett információkból azonban arról értesültem, hogy ennek az ezer pengőnek kétezer pengőre való felemelése a magyar államháztartást évente 300.000 pengővel terhelné meg. Kétségtelen, hogy ezt a pénzt valahonnan elő kellene teremteni. Én vagyok bátor egy gondolattal idejönni, mert szerintem a legbiztosabb adóalap az emberi gyomor és az emberi, különösen a női hiúság. (Ügy van! jobbfelől.) Amikor a magyar társadalom úgyszólván zokszó nélkül tudomásul vette, hogy két népélelmezési anyagnak számító cikknek, a kávénak és a teának az árát a kormány 200%-kai felemelte, — nagyon helyesen a megfelelő intencióból — ugyanakkor meg vagyok arról győződve, hogy a női hiúság megadóztatásával találunk olyan adóalapot, amely ezt a 300.000 pengőt játszva elő tudja teremteni. (Taps jobbfelől-) A Vegyészeti Gyárosok Országos Szövetségétől nyert információm szerint a külföldről behozott rúzs és egyéb kozmetikum értéke évi 100.000 pengőt tesz ki, viszont a belföldön előállított ugyanilyen cikkek értéke 6—7 milliót reprezentál. Ha mi ezt nem 200 százalékkal, csak 5 százalékkal adóztatjuk meg, akkor máris előteremtjük azt a hiányzó 350.000 pengőt, amelynek révén ezt az ezerpengős alapot 2000 pengőre fel., tudjuk emelni. Amikor én arra kérem az igen t. kormányzatot, hogy akár ebben a törvényben, akár ennek végrehajtási utasításában, akár egy külön rendeletben méltóztassék lehetővé tenni ennek azértékhatárnak felemelését, tisztelettel, a legnagyobb bizalommal és szeretettel a magyar szociálpolitika hivatott vezetői iránt ezt a törvényjavaslatot a legnagyobb elismeréssel* elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Haulik György! Elnök: Haulik György képviselő urat illeti a szó. Haulik György: T. Ház! Mint falusi ember, mint falusi gazda a legnagyobb örömmel üdvözlöm ezt a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot. Üdvözlöm azért, mert ennek védőintézkedései kiterjednek a falura, a falu legszegényebb nép" rétegeire és mert a törvényjavaslat iparkodik gátat vetni a falusi szegény kislakásokban anynyira elharapódzó gümőkór terjedésének.^ Igaz ugyan, hogy az előttem szólók már említették