Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-68

122 Az országgyűlés képviselőházának í vény. Ez a régi, de még mindig időtálló jog­szabály az akkori idők felfogása, tudományos megállapításai szerint, de mégis nagy előrelá­tással csak általános keretekben szabott irányt a magyar egészségügy szervezésének és fejlesz­tésének. Azóta igen sokszor történtek ezen az alaptörvényen módosítások és jellemző ezekre a módosításokra, hogy azok már erősebben szá­mot vetettek a tudomány haladásával, már in­kább a mélybe hatolnak és ezzel kevésbbé ké­retsz erűek. t Valóban örvendetes jelenség, hogy 1925 óta, mióta a Rockefeller-alap támogatásával a Ma­gyar Királyi Országos Közegészségügyi Inté­zet alapját sikerült megvetni, már többször nagy jelentőségű jogalkotások szerepeltek a törvényhozás háza előtt. 1925-ben a Közegész­ségügyi Intézet felállításáról szóló törvény, 1929-ben a fürdőtörvény, majd 1926-ban az or­vosi kamaráról és a hatósági orvosi szolgálat átalakításáról szóló törvényt alkotta meg a magyar törvényhozás és ime most 1939-ben már ismét nagyszabású törvényjavaslat fekszik előttünk, melyet a belügyminiszter úr csak a múlt napokban terjesztett a képviselőház elé. örömmel köszöntöm e törvényjavaslatot, mert ennek a törvényjavaslatnak benyújtása mindennél ékesszólóbban beszél és bizonyítja azt, hogy ez a párt, a Magyar Elet Pártja, melyhez szerencsém van tartozni, telítve van a szociális elgondolásokkal s teljesen átérzi azt, hogy minden tehetségével és tudásával, bármi­lyen téren nyilvánul is meg az a lelkünkben, — számolva az adottságokkal — számolva a lehe­tőségekkel, egyedül és kizárólag annak a ma­gyar népnek, annak a gazda társadal ómnak és kisembereknek az érdekeit kívánja és akarja szolgálni, akinek egészségétől és teherbíró ké­pességétől függ a nemzet boldogulása és jöven­dője. Ez a törvényjavaslat, miként azt a cím is mondja, a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, valamint a közegészségügyi tör­vények egyes rendelkezéseinek módosításáról szól. Ebből következik, hogy e két súlyos és rendkívül elterjedt népbetegség leküzdésének biztos feltételeit óhajtja lerakni, másrészt pe­dig a harmadik részében az eddig hatályban volt közegészségügyi törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyek azóta részben hiányos­nak, részben pedig a tudomány haladása követ­keztében elavultaknak bizonyultak. Az egészségügy, helyesebben az egészség­védelmi ismeretek népszerűsítése ( a világ­háború óta a magyar társadalom minden réte­gét átitatta. Ezért szinte feleslegesnek látszik, hogy itt, az országgyűlés színe előtt a gümő­kórról, a tuberkulózisról, akárcsak néhány szót is szóljak. Hiszen az előttem szólott kép­viselőtársaim már részletesen ismertették a gümőkórt, úgyhogy én azt csak nagy vonások­ban kívánom megvilágítani. Ezt a kórformát ugyanis minden érettkorú magyar állampol­gár jól ismeri, részben a családjában előfor­dult tragikus esetek, részben pedig ennek a kórformának a társadalomban még mindig széles rendet vágó pusztítása révén. Tudjuk jól, hogy a régen 4% körül lévő halálozási arányszám ma 15% alá csúszott vissza és tud­juk jól, hogy a gümőkór pusztítása a már eddig tett egészségvédelmi intézkedések és & már eddig létesített egészségvédelmi intézmé­nyek tevékenysége révén megfékeződött. Ha a külföldi idetartozó adatokat végigtekintjük és megvizsgáljuk a külföldi kultúrállamoknak a gümőkór leküzdésére megtett erőfeszítéseit, S. ülése 1939 december 15-én, péntekén. mint azokra a törvényjavaslat kitűnően szer­kesztett indokolása rá is mutat, akkor teljesen megértjük és határozottan elismerjük a bel­ügyminiszter úrnak azokat az intencióit, ame­lyekkel ezt a javaslatot a Ház elé terjesztette. Csak nagy vonásokban szólva a törvényjavas­latban felsorolt rendelkezésekről, rá kell mu­tatnom, hogy a védekezést a gümőkór bejelen­tésére épít : , amelyet azonban körülbástyáz az orvosi titoktartás: A bejelentési rendszer be­állítja a vizsgálatoknak azt a rendszerét; amely az eddigi tapasztalások szerint is ki­válóan bevált a gümőkóros betegek korai fel­tüntetésére; e mellett különös súlyt helyez azoknak az elemeknek megv'zsgálására, ame­lyek hivatása a gyermekekkel való foglalkozás. A törvényjavaslat nagyon helyesen nem áll meg a betegek feltüntetésénél, hanem rendel­kezik azokban a tekintetekben is, hogy a fer­tőzőképes betegeket, ha kell, kényszer útján is a társadalomból a fertőzés idejére miképpen kell kirekeszteni és végül felsorakoztatja a megelőzésnek és gyógyításnak mindazokat az intézményeit, amelyeknek létesítésével az egészségpolitika megalapozására és fenntartá­sára határozott rendelkezéseket ad. Amint azt már alkalmam volt jelezni, a törvényjavaslat általában sokkal határozottabban részletezi a tennivalókat, mint a régi egészségügyi alap­törvény. Sok tek'ntetben ismét számol nagyon i helyesen a tudományos fejlődéssel, mert a részletezésben egy bizonyos határnál megáll és a további teendőket a belügyminiszter úr által kibocsátandó rendelkezések hatáskörébe utalja. Igen jelentékeny és értékes a törvény­javaslatnak az az elgondolása, mellyel a fel­állítandó és fenntartandó intézmények gazda­sági alapjának megteremtése érdekében az állam, a törvényhatóságok, a községek és a biztosító intézetek, valamint más közcélú egyesületek együttmunkálkodását: munka­közösségét a kormányhatósági szervek felügye­lete és ellenőrzése mellett pontosan kijelöli. A törvényjavaslat második fejezetében a nemi betegségek elleni védekezéssel foglalko­zik. Ezeknek a betegségeknek pusztítása a tár­sadalomban semmivel sem marad el a tuber­kulózisé mögött, sőt, ha etzeknek a kórformák­nak azt a kihatását is figyelembe vesszük, amellyel ezek a népszaporedás kívánatos ala­kulásának megakadályozásával szerephez jut­nak, akkor talán még ilyen szempontból is a tuberkulózis elé kell őket helyeznünk. Amíg a gonorrhaea elsősorban mint népszaparodást gátló tényező kell, hogy megemlíttessék, addig a syphilis nemcsak ebben a tekintetben, hanem mint a népesség időelőtti pusztulását jelentő megbetegedés is kiemelendő. A syphilisnek az. idegrendszert támadó és végül az ember halá­lát okozó súlyos kórformáin kívül a zsigeri­bántalmak útján és számos más betegség alatt meghúzódván, jelentkezik a halálozása és ha mindeeeket a tételeket összeszedjük, akkor egy­szerre előttünk áll az a borzalmas pusztítás, amelyet ez a kórforma a társadalomban okoz* A törvényjavaslat, amint arról már a tuber­kulózis elleni védekezésről szóló törvényszakasz ismertetésénél beszéltem, itt is a bejelentésre építi fel a védekezést, s a bejelentések tekinte­tében is a közérdekű vonatkozások figyelembe­vétele mellett külön hangsúlyozza a titoktar­tás jelentőségét- A nemi betegségek elleni vé­dekezésben kiváló gondot fordítani rendel el a törvényjavaslat azokra az elemekre, akik gyermekekkel foglalkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom