Képviselőházi napló, 1939. IV. kötet • 1939. december 12. - 1940. február 16.

Ülésnapok - 1939-67

Az országgyűlés képviselőházának 67. i félreértett szavai helyreigazítása cíinén, illeti a szó. Koriáth Endre: T. Képviselőház! Tegnap elmondott interpellációm félreértést keltett úgy a Ház egyes tagjaiban, mint a belügyminiszter úr ő kegyelmességében abban a vonatkozásban, hogy az általam felpanaszoltak és kifogásoltak a bécsi döntés következtében felszabadult területekre vonatkozhatnak. Minden félreértés kikerülése céljából kijelentem, hogy az általam felhozott panaszok és kifogások kizárólag a jelenleg Kárpátalja névvel megjelölt területre vonatkoztak. Tekintettel tehát arra, hogy a mai kárpátaljai területre yonatkozólag a magyar királyi tárcanélküli minisztériumnak kompetenciája semminő vonatkozásban nincs, valamint arra, hogy sem pártunkat, az Egyesült Magyar Pártot, sem annak parlamentáris, vagy más hivatalos vezetőit kárpátaljai« vonatkozásban soha meg nem kérdezték, (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) bár a húsz esztendő alatt mind tárgyi, mind személyi vonatkozásban a cseh megszállás alatt teljes mértékben együtt voltunk, így a belügyminiszter úr válasza félreértésen alapszik. (Zaj jobbfelel.) Kötelességemnek tartom ezt itt újból hangsúlyozni. (Huszovszky Lajos: Viszonválaszt) Ez nem viszonválasz, ez félreértett szavaim helyreigazítása. Tessék nyugodt lenni, nem lépem át a házszabályokat. (Zaj.) s Elnök: Csendet kérek. Korláth Endre: Vitathatatlan tény, hogy a felszabadult területen csak egyetlenegy párt volt, az Egyesült Magyar Párt, amely a magyar érdekeket szolgáltar minden más párt, akár volt benne magyar szó csalétekül, akár sem, kizárólag a cseh törekvések szolgálatában dolgozott. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Nagyon kérem azért a t. Házat, vegye tudomásul, és vegye tudomásul az egész magyar politikai közvélemény, hogy azok a magyarnyelvű személyek, akik nem az Egyesült Magyar Pártnak, hanem csehszlovák pártoknak voltak a tagjai, nem voltak sem nemzethű, sem tisztességes magyarok, (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) hanem a magyar ügy árulói (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) akiknek járhat megbocsátás — idővel, (Füssy Kálmán: De még korai!) amikor megtérésükről tettekkel bizonyságot tettek. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) Elnök: Plósz István képviselő urat ugyancsak elnöki engedély alapján személyes megtámadtatás visszautasítása címén illeti a szó. Plósz István: Igen t. Ház! A tegnapi interpellációs napon az interpellációk során Nagy Ferenc képviselőtársam az Országos Mezőgazdasági Kamara elnökválasztásával kapcsolatban az én nevemet is említette, mint az ott elnöklő elnököt és úgy állította he, mintha ott én törvénytelenséget és szabálytalanságot követtem volna el. Nagyon örülök, hogy Nagy Ferenc képviselőtársam ezt szóvátette és módot adott nekem arra, ,hogy itt a képviselőház előtt és az egész ország közvéleménye előtt ezt a kérdést a saját személyemet illetően tisztázhassam. A többi dologra nézve, hogy miért nem hívták össze az Országos Mezőgazdasági Kamarát és miért hívták össze most, nem vagyok illetékes felelni, erre nézve a minisztertanács által kiküldött kormánybiztos vizsgálatának megejtése után majd a földmívelésügyi miniszter fog nyilatkozni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IV. ése 1939 december 14-én, csütörtökön. 109 Plósz István: Igen t. Ház! Legyen szabad itt hivatkoznom az Országos Mezőgazdasági • Kamara ós a körzeti kamarák alapszabályaira és ezek rendelkezéseire, amelyeket a földmívelésügyi miniszter jóváhagyásával bocsátottak ki. Ezek az 1920:XVIII. törvénycikk 52. %-'<x 2/b és az 1937:XVII. törvénycikk, valamint az 119.401/1938. F. M. számú és a 113.143/1938. FM. számú leiratok, az alapszabályok módosítása tárgyában pedig a 112.228/1938. F. M. számú leirat. A Kamara ügyrendjéből és szervezeti szabályzatából legyen, szabad elsősorban az igazolóbizottságra vonatkozólag megjegyzésemet megtenni, amely itt elsősorban képezte kifogás tárgyát. Tudniillik a mezőgazdasági kamarák az 1937:XVII. törvénycikk alapján hét kúriába vannak beosztva. A törvény* szerint ezek igazolása úgy történik, hogy az első kúriát a hetedik kúria, és így tovább, az egyik kúria a másikat igazolja. Erre nézve ez a szervezeti szabályzat a következőket mondja (olvassa): »Az igazolóbizottság — alakuláskor pedig az igazolást végző kúria tagjai — kötelesek megvizsgálni, hogy 1. a választott kamarai tag választása az alsóbb tagozatokban a törvény, a rendelet és a szabályzatok előírásai szerint történt-e; 2. a megválasztott tag az Országos Mezőgazdasági Kamarába annak a kúriának képviseletében küldetett-e be, amelyikbe az a községi bizottságban helyetfoglal, illetve amelyikbe az összeíráskor felvétetett; 3. nem került-e az összeírásba vagy az érdekképviseleti szervezet alsóbb tagozataiba a törvény rendelkezéseinek ellenére?« A többit legyen szabad itt elhagynom, hiszen ezek a részek a t. Képviselőházat az ügy tisztázása szempontjából nem érdeklik. Engedje meg azonban a t. Ház, hogy egy másik részt olvassak fel, amely idetartozik és amely tisztázásra szorul. A kamarai ülésen, ezen az alakuló ülésen ugyanis azt hangoztatták, hogy az elnök nem adta meg a jogot arra, hogy ott vitát provokáljanak arra, hogy kit igazoltak, kit nem. Erre nézve a szabályzat a következőképpen rendelkezik. A 31. § 3. bekezdésének utolsó három sorában az áll, hogy »a határozatot a közgyűlésnek be kell az elnöknek jelentenie, azonban afelett vitát folytatni nem lehet. Ilyenre engedély sem adható. Az igazoló bizottság határozata ellen semmiféle jogorvoslatnak helye nincs. A többire nézve pedig ezek foglaltatnak az ügyrendben és a szervezeti szabályzatban. (Olvassa): »Az egyesületek és szövetkezetek által választott tagokkal kapcsolatban meg kell állapítani, hogy nevezett egyesület vagy szövetkezet a törvény rendelkezéseinek megfelelően kapott-e felhatalmazást a tagküldésre és hogy a kiküldött tagokat a törvény és rendeletek előírásai szerint választotta-e meg. Vizsgálni kell azt is, hogy a megválasztottakkal szemben nem forog-e fenn kizárási ok. Hivatalból való egyéb tagokkal kapcsolatban meg kell állapítani, hogy az arra illetékes hatóság vagy szerv jelölte-e ki a kiküldötteket és azok a törvény előírásainak megfelelnek-e.« Vagyis minden ilyen egyesület, amely hivatott a kamarába delegálni két tagot, amit a földmívelésügyi miniszter rendeletileg állapít meg. A közgyűlés által kell határozatot hozni és a jegy17