Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-51

80 Az országgyűlés képviselőházának 51. Elnök: Äz interpelláló képviselő urat illeti a szó. Hubay Kálmán: T. Ház! (Taps a szélső­baloldalon.) Egy héttel ezelőtt mély megillető­déssel búcsúztattuk ebben a teremben Darányi Kálmánt, a képviselőház Istenben boldogult elnökét. Mély megilletődéssel vett részt a gyászban a Nyilaskeresztes Párt is, amely Da­rányi Kálmánban a tisztes pártatlanság, a tisztalelkű, nem gyűlölködő politikus minta­képét tisztelte. Halála után — hiszen az élet nem állhat meg — elárvult választókerületében megindult a választási harc és máris meg lehet állapí­tani, hogy az igen t. kormány és az igen t. kormánypárt részéről olyan eszközökkel, (Zaj a jobboldalon. — Br, Vay Miklós: Nem kortes­beszód ez!) amelyek ellen, azt hiszem, a leg­élesebben tiltakoznék Darányi Kálmán, ha élne. Azok, .akik ehhez az eszközhöz folyamod­tak, ezeknek az eszközöknek használatával első­sorban Darányi Kálmán emlékét sértik meg. Félreértés ne essék: én nem panaszkodni akarok. A Nyilaskeresztes Párt nem panaszko­dik. A Nyilaskeresztes Párt állja az ütéseket, esetleg nagyon hathatósan és nas*yon eredmé­nyesen visszaüt. (Derültség a jobboldalon.) Nem panaszkodunk, csak felhívjuk az igen t. kor­mánynak és az igen t. túloldalnak a figyelmét arra, hogy nagy baj lesz egyszeri nó urak, ha továbbra is folytatják Önök azokat a módsze­reket, amelyek ebben az országban végzetes lelki ketteiiasadást idéznek elő. (Felkiáltások a joöbotaaion: JSO! No/ — vitéz Lipcsey Márton közbeszól.) Képviselő úr már látíiatta. hogy a közoeszólás engem nem zavar, hát miért pró­bálkozik? (Zaj a joüüoiduion és a középen.) HiiiiüK: Kérem Lipcsey képviselő urat, mél­tóztassék nyugodtan maradni. -tiuüay Kaiman: A Nyilaskeresztes Párt az összes nemzetiszocialista testvérpártok közös akarataoól Darányi Kálmán elárvult kerületé­ben Mécséi Endrét jelölte, és azt hiszem, azt még az igen t. túloldal sem vonja kétségbe, hogy mi uarányi Kálmán emlékét is figye­lembe vettük, amikor Mecsér Endrét jelöltük utódjául, mert hiszen éppen a t. túloldal előtt nagyon is ismert és köztudott tény az a mély és őszinte barátság, amely Darányi Kálmánt és Mecsér Endrét összefűzte. Köztudomású az is, hogy Darányi Kálmán, Istenben boldogult emökünk milyen nagyra értékelte Mecsér End­rében az államférfit, és hogy ez az államfér­fiúi érték éppen a múlt év őszén domborodott ki a legjobban, (Zaj jobbfelől.) amikor Darányi Kálmán és Mecsér Endre együtt utaztak ki Németországba, hogy helyrehozzák azt, amit mások elrontottak; kiutaztak, mint az a két államférfiú, akiknek odakinn még csorbítatlan hitelük volt. (Zaj a jobboldalon.) A t. túloldal sem vonhatja^ kétségbe, hogy Mecsér Endre igen komoly érték volt, amikor Önök között ült és nyilván nem lett kisebb érték azáltal, (Br. Vay Miklós: És itt tanult!) hogy az önök rend­szerét megelégelve, átjött a nyilaskeresztes párt soraiba és itt készíti elő a magyarság fel­támadását. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Br. Vay Miklós: Kérem,- ez kortcs'beszéd!) Báró Vay Miklós képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Hubay Kálmán: ízlésem tiltja megmondani, hogy Vay képviselő úr közbeszólásai milyen veszélytelenek. (Zaj.) Elnök: Figyelmeztetem a kép viselő urat, méltóztassék ezt minden megjegyzés nélkül tu­domásul venni és ne méltóztassék továbbiakat ülése 1939 november 15-én, szerdán. hozzáfűzni. (Br. Vay Miklós: Személyesked­nek!) Hubay Kálmán: A kormányzat olyan esz­közökkel harcolt Tapolcán és Balatonfüreden Mecsér Endre ellen, mintha vele legalábbis valami átkos felforgató kerülne be a Házba. Azzal kezdték, hogy a választást csaknem Istenben boldogult Darányi Kálmán halála után két héttel, 13-án, hétfőn tűzték ki, de 12-én, vasárnap délután a gyűléstilalom ide­jén a Mép. mindenütt gyűléseket tartott, sőt hencegtek is vele, az összes lapok tele voltak azzal, hogy ki mindenki szólalt fel ezeken a gyűléseken. Hangsúlyozom, hogy a választást hétfőn délelőtt kiírták, teöiát az összes kor­mánypárti gyűlések egytől egyig törvénytele­nek voltak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Gyűléstilalom volt! — Zaj. — Elnök csenget.) Most, szerdán este 9 óra van és a nyilaskeresz­tek pártot még nem juttatták abba a helyzetbe, hogy egyetlen gyűlésen is beszélni tudjon, ed­dig még Mecsér Endrének az igen t. túloldal kormánya nem adott alkalmat arra, hogy a maga program m ját, a maga elgondolásait ki­fejtse a választók előtt. (Kőródy Tibor: Két évvel ezelőtt adott volna! — Rapesányi László: Ez a jogegyenlőség! — Zaj.) T. uraim, mond­ják meg: hát ilyen gyenge lábon állnak már, hogy félniük kell attól, (Zaj. — Elnök csenget.) ha egy nyilaskeresztes képviselő felmegy a pó­diumra és elmondja a maga programmját? És attól félnek, hogyha mi gyűléseket tartunk és a magunk igazságait, elmondjuk, akkor önök mái* meg is buktak? (Zaj és derültség a jobb­oldalon.) Hát én ilyen szegénységi bizonyít­ványt nem állítottam volna ki magamról. (Rap­esányi László: Majd fognak még sírni is! — Tauf fer Gábor: A törvény önöket is kötelezi! — Zaj a szélsőbaloldalon.) És állapítsuk meg, t. Ház, stílus az, hogy pont a választások idején, pont a tapolca­balatonfüredi kerületben es pont a nemzeti szo­cialistákat pont most hívják be katonának? (vitéz Lipcsey Márton: Még egy pontot!) T. képviselőtársam, én egyszer vesszőt is adok, nemcsak pontot. (Zaj. — vitéz Lipcsey Márton: Legyen meggyőződve, én meg botot adok! — Elnök csenget.) Csak egy példát, 'borzok fel. Pártomnak cso­paki vezetője, Magyar Imre, tartalékos gazdá­szati főhadnagy . . . (Zsengellér József közbe­szól.) Elnök; Zsengellér képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Hubay Kálmán: ... a szeptemberi esemé­nyek idején önként jelentkezett katonának. Erre illetékes parancsnoksága közölte vele, hogy emléklapos gazdászati tisztekre szükség nincs, de egyébként kora miatt sem lehet be­hívni. Erre mi történik? Megindul a választási harc, Magyar Imre csopaki nyugalmazott gaz­dészati főhadnagy, nekem körzetvezetőm, meg­kezdi a munkát s erre nyomban behívják ka­tonának. T. Ház! Tovább megyek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol a honvédelmi miniszter?) Itt ül közöttünk Pröhle Sándor országgyűlési képviselőtársam, aki nem egy mezítlábas em­ber, hanem evangélikus esperes. Erre lemegy a kerületbe. Tudják róla, hogy nem demagóg s nagyon tetszett önöknek az emlékbeszéde Darányi Kálmán felett. Erre úgyis mint országgyűlési képviselőt, úgyis mint evangé­likus esperest, a honvédelmi törvény egyenes rendelkezése ellenére behívják katonának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom