Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-51

72 Az országgyűlés képviselőházának 51. többet lehetne. Ez, amely német vidékekre megy, éppen Sopron környékéről való, ahol a németajkú magyar állampolgárokat felszólították arra, hogy házukat, földjüket és egyéb vagyonukat külön-külön ne kótyavetyéljék el, mert majd az áttelepítésnél ezt a kérdést együttesen fogják megoldani és akkor anyagilag sokkal jobban fognak járni. (Mozgás.) Most nem akarok arról beszélni, t. Ház, hogy németajkú magyar állampolgáraink milyen felzúdulással fogadják ezeket a röpiratokat, én csak arra kérem... (Rajniss Ferenc közbeszól.) Biztos, képviselő úr! Olyantól kaptam, akinek a szavahihetőségében nincs okom kételkedni! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nono! Ez kérdés? — Zaj. — Rajniss Ferenc ismét közbeszól.) Képviselőtársaimnak, úgylátszik, más röpiratszerzési forrásai vannak; arról nem tehetek. (Rajniss Ferenc újból közbeszól.) Hogy szélesebb-e, azt nem tudom. Elnök: Méltóztassanak a párbeszédeket abbahagyni! Méltóztassék az interpelláció előadását folytatni! Közi-Horváth József: Mindenesetre önérzet kell hozzá azt mondani, hogy az ő forrásai jobbak. En megengedem. Ezzel csak azt akartam dokumentálni, t. Képviselőház, hogy ilyen külpolitikai szempontból veszedelmes agitáció folyik. Amikor tehát a gyűléstilalom és a cenzúra eltiltja a politikusokat és az írókat, tehát a felelős embereket, a felelősséget vállalni merő embereket attól, hogy a maguk ilyen vagy amolyan irányú külpolitikai felfogását hangoztassák, akkor a törvény minden lehető szigorával feltétlenül meg kell akadályozni azt, hogy ilyen titkos politikai aknamunka folyjék, különösen külpolitikai vonatkozásban. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Tudom, hogy ennek megakadályozása nehéz, de viszont éppen ma délelőtt hangzott el itt nagyon sok dicséret a magyar közbiztonsági szervezetről. Ha a belügyminiszter úr erélyes rendelkezést ad ki abban az irányban, hogy a postán se lehessen küldeni százával ilyen röplapokat, (Helyeslés jobbfelől.) egészen bizonyos, hogy hamarosan megszűnik ez a titkos, sokszor aljas hangú, sokszor hitvány szándékú politikai agitáció. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! A képviselő tír kérdéseire a következőkben adom meg a választ. A kormánynak igenis tudomása van arról, hogy az utóbbi időben teljesen azokra a módszerekre emlékeztető módon, amelyekkel Magyarországon a kommunizmus kitörése előtt találkoztunk, (Ügy van! Ügy van! a jobb-, és a baloldalon.) földalatti aknamunka folyik ilyen röplapok terjesztése útián, amelyek egyik részének tartalma külpolitikai szempontból mindenesetre kimeríti a hazaárulás fogalmát, (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon és a középen) másik része pedig az, ország belső rendje és békessége szempontjából jelent olyan destruáló, minden tekintélyt leromboló veszedelmet, amellyel a legkomolyabban szembe kell néznünk. (Úgy van! Ügv van! a jobb- és a baloldalon és a középen.) Ennélfogva a kormány és különösen én. mint a rend hívatott őre, (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: Hivatalos,!) kötele^sée-ünknek tartottuk az öszfizes illetékes szerveket arra utasítani, hogy ülése 1939 november 15-én, szerdán. ezeket a röpiratokat és azoknak szerzőit minden rendelkezésre álló eszközzel nyomozzák ki,. (Helyeslés.) állítsák elő, a terjesztést akadályozzák meg (Helyeslés.) és a terjesztőket és a röpiratok szerzőit állítaák a büntetőbíróság elé. (Helyeslés a jobb- és baloldalon és a középen.) Hogy számszerű jelentést is tegyek, eddig a rendőrség 50 ilyen gyalázkodó röpiratbői 45-nek a szerzőjét, többszörösítőjét és részben terjesztőjét leplezte le és indított ellenük eljárást. (Éljenzés és taps a jobb- és baloldalon és a közében.) Természetes dolog, hogy amennyiben ez az aknamunka folytatódik, a kormány ugyanazzal az erővel fogja a megtorlást is foganatosítani. Az előbb az egyik szélsőbaloldalon ülő képviselő úr (Felkiáltások a szélbaloldalon: Ez a jobboldal! — Nagy zaj. — Halljuk! Halljuk! — Elnök csenget.) egy interpellációt terjesztett elő holmi rendőri atrocitások tárgyában. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Joggal!) Ezek a rendőri atrocitások nem történtek ugyan meg . • . (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Megtörténtek? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: ... a rendőrség azonban a panaszolt eljárásokat éppen az ilyen röpiratterjesztésekkel kapcsolatban tette folyamatba. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és balodalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-eaz interpellációra adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Hubay Kálmán képviselő ur interpellációja a miniszterelnök úrhoz és a külügyminiszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. (Maróthy Károly: Értelmesen!) Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció (Halljuk! Halljuk!) a m. kir. miniszterelnök és külügyminiszter urakhoz Eckhardt Tibor országgyűlési képviselőnek Magyarország főméltó'ságú kormányzóját súlyosan sértő nyilatkozata tárgyában. 1. Van-e tudomásuk a miniszterelnök és kultuszminiszter uraknak arról, hogy Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő az Evening Standard című angol lap r^évi július 10-iki számában nyilatkozatot adott, amelyben a magyar vezérkarra való hivatkozással elárulta az angol nyilvánosságnak a velünk baráti viszonyban álló német birodalom légi haderejének adatait, maM kijelentette, miszerint biztosíthatja az angol közvéleményt arról,« (Nagy zaj. — Horváth Zoltán: Ezt megcáfolták már! — Hubay Kálmán: Hol? --Horváth Zoltán: Közismert! ön is tudja ezt nagyon jól!) »hogy amíg vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója, addig Magyarország sohasem lesz Németország szövetségese? 2. Van-e tudomása a miniszterelnök és külügyminiszter uraknak arról, hogy e nyilatkozatot az említett angol lapból több külföldi sajtótermék is átvette? 3. Nem gondolja-e a miniszterelnök úr* hogy e cáfolatot mindeddig nyilvánosan nem kapott nyilatkozat után kételyeket támaszthat Magyarország külpolitikai vonalvezetésében az a tény, hogy a miniszterelnök úr azóta is több alkalommal — magyarországi lapközlemények szerint — hosszas és beható tanács-