Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-63

724 Az országgyűlés képviselőházának 63. ülése 1939 december 5-én, kedden. leg folyik, javasolttik azt is, hogy a költségvetést necsak a pénzügyi bizottság, de vele közösen a mindenkori szakbizottságok is tárgyalják. Azt hiszem, egészben véve azt mondhatjuk, hogy az új házszabály bevált. Nem adok most újabb széleskörű programmot, mert ez azonos lenne azzal, amelyet februárban előterjesztettem. Anélkül tehát, hogy mesze hónapokra kiterjedő munkaprogrammot adnék, csak anyit szereitiék megjegyezni, hogy most már sorra kerül, illetőleg beterjesztésre kerül a társulati adóra vonatkozó törvényjavaslat, az egyenesadóreform, a szociális alapról, a sajtójog reformjáról, a mezőgazdasági legkisebb munkabérekről szóló törvényjavaslat, (Helyeslés a jobboldalon.) hogy csak a fontosabbakat említsem és természetesen közben más törvényjavaslatok is. Most rátérek t. képviselőtársaim felszólalásaira. Tildy igen t. képviselőtársam említette a szikesek kérdését. Imrédy ő excellenciája is reflektált annak a 600—800.000 holdnak megjavítására, amely szikes terület és amelynek megjavítása óriási hatással lenne gazdasági életünkre. Egy törvényjavaülat van készülőben, amely szerint a megjavított szikes talajok jelenlegi kataszteri tiszta jövedelme változatlan marad. Ez ösztönzés a magánvállalkozás részére, amely természetesen nein mentesíti az államot az alól, hogy segítő és irányító kézzel ne nyúljon a kérdéshez. (Éljenzés és taps a középen.) A másik kérés, amelyet Tildy Zoltán említett, az, hogyan lehetne a háztatarozás mintájára földtatarozási kedvezményt nyújtani. A pénzügyminiszteri expozéban volt utalás arra, hogy lesz ilyen intézkedés. Általában képviselőtársaim közül többen említettek olyan kérdéseket, amelyekre a választ minisztertársaim a költségvetés tárgyalása során már, megadták. Ilyen az is, amelyet Tildy képviselőtársam említett, amikor azt kérte, hogy az árak maximálása neosak a mezőgazdaságnál történjék, hanem ez a szigorúság az iparban is érvényesüljön. A pénzügyminiszteri expozé utalt arra, hogy a kormány foglalkozik ezzel, főleg oly értelemben, hogy a külföldi áremelkedések minél kevésbbé érvényesüljenek nálunk. Vozáry t. képviselőtársam kérte, hogy az önállósítási alap hitelét jelentékenyen növeljük, különös tekintettel a visszacsatolt területek ifjúságára, hogy ilymódon az ipari és kereskedelmi pályákra tereljük őiket. A pénzj ügyminiszter úr bejelentette, hogyha múlt évi költségvetéssel, illetőleg annak másfélszeresével szeműben ez a tétel 600.000 pengős emelkedést mutat. Nem amondom, hogy ez sok, — de ismétlem — annyi, amennyit e téren tehettünk. Szántén Vozáry képviselő úr kéri a cseh uralom idejéből -maradt hátralékos adók kezelésében a legnagyobb kíméletességet. A pénzügyminiszter úr résziéről a pénzügyi tárea költségvetéséneik tárgyalásakor utalás történt arra, hogy bizottságilag történik meg ezeknek B,

f hátralékoknak a felülvizsgálása és lehető kímél etességgel járnak majd el. A tűzifa kérdését is említette egyik képviselőtársam, egy másik képviselőtársam pedig^ — most hirtelen nem tudom megállapítani, hogy M — a vasáti tarifák megváltoztatásának ikérdését tette szóvá. A tűzifa ára budapest^ paritásban vagónonkint 20 pengővel lett olcsóbb, ami, tudom, hogy nem sok, De azért említettem ezt a tari faikérdéssel együtt, mert az ország formája megváltozott, jaz országon belül megváltoztak a relatív távolságok, különösen jelentékenyen megváltozott Kárpátaljának az ország központjától való távolsága. Magam is, részleteiben is foglalkoztam ezzel a kérdéssel és láttam, hogy a tűzifakérdés is Összefügg a tarifakérdésekikel, a tarifák megváltoztatásával, lamit^ különben a személyforgalom terén már részben r keresztül vittünk és majd. akkor jut ez a kérdés véglegesen és előnyösen megoldáshoz. Közi-Horváth képviselő úr felemlített egy kérdést, amelyre még vissza fogok térni, azt, hogy ne menjen minden kis jelentőségű ügy a minisztériumokba és Ikülönösen a miniszter, vagy a miniszterelnök elé. Ennek súlyát azután igazán mi érezzük a legjobban és érzi jelesen a miniszterelnök is. rr.ert sokszor hihetetlenül hartmiad- és negyedrendű 'kérdések veszik el az ember idejét. A pénzügyminisízter úr a pénzügyi tároa költségvetésének tárgyalásaikor említette, hogy ezzel a kérdéssel ás foglalkozunk. Erre más vonatkozásban még külön isi rátérek. Pintér Béla t. képviselőtársam a felvidéki folyók szabályozásának szükségességére mutatott rá. En a nyáron végigjártam ezeket a területeket, mondjuk, Verébéi y és Ungvár között, és különösen a visszatért Felvidék «középső szakaszán láttam az állapotokat. Megnéztem a dolgokat, végre Is egy geográfus

1 ihidrografus is bizonyos mértékig és, hogy úgy mondjam, legalább félig-meddig szakértői szemmel is néztem a dolgokat. Tudom, hogy ez milyen fontos probléma, tudom, hegy az elmúlt nyáron nem kaszáltak jóformán egy boglya nem eliszapolt szénát sem ezeknek a f oly óknak mentén, vagy vidékén. Gronduník lesz erre a kérdésre és a jövő tavasz folyamán nagyobb munkaerőt tudunk miajd erre a célra beállítani. Beniczky t. képviselőtársam említette, hogy a ZÖldkereszt-mozgalmat ki kellene szélesíteni. Az 1934—35-ben szervezett 260 egészségügyi körzet ebben a költségvetésben 165 új körzettel szaporodott, ami mindenesetre arra mutat, hogy ezt a munkát a képviselő úr intenciói szerint való, sőt talán még nagyobb tempóban kívánjuk folytatni. Ugyancsak ő említette a gyümölcstermelés előmozdítása érdekében 25 évig tartó adómentesség szükségét. Ez a probléma nemcsak ebből áll. En az idei nyár folyamán annak a híres vagy mondjuk hirhedt barackproblémának kapcsán láttam, hogy a probléma csak adómentességgel nem oldható meg. Ez is szükséges hozzá, de nem ez a kérdés lényege. A jó gyümölcs, az exportképes gyümölcs termelésén múlik a dolog. Mert láttam olyan helyen, ahol panaszkodtak nekem, —például a saját kerületemben — olyan nagy kosár barackot, amelyben alig volt nem hogy exportképes, de ehető barack is, egészen egyszerűen azért, mert a termelőnek nem volt szíve a fa termését kellőleg megritkítani. Tudok viszont olyan járást az országban, például az érsekujvárit, ahol ez megtörtént és ahonnan kitűnő gyümölcsöt minden nehézség nélkül tudtak exportálni. A kérdés lényege tehát itt van. En már régen látom azt, hogy a gazdasági felügyelők és a gazdasági szaktanácsadók mellett az ország különböző részein, ott, ahol speciálisan nagy a gyümölcstermelés vagy ott, ahol speciálisan nagy vagy jövedelmezőnek