Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-63

Az országgyűlés képviselőházának 63. ülése 1939 december 5-én, kedden. 703 íi gazdasági életben, mintsem ahogyan az itt történik. Távol áll tőlem akár például Varga mi­niszter úrnak, vagy Teleki Mihály miniszter úrnak, vagy általában a miniszter uraknak személyes jóindulatában kételkedni, egyáltalá­ban nem vonom kétségbe jóindulatukat a prob­lémák megoldására vonatkozólag, de itt magá­ról az intézményes megoldásról, tisztán a rend­szerváltozásról kellene szónak lennie. Hogy erre mekkora szükség lenne, azt nem kell ma­gyarázni, mert hiszen burkolt és nyilt táma­dások hangzottak el a nemzeti szocializmus el­len, hiszen az előbb is Makray képviselőtársam végeredményben azt döngette, (Gr. Festetics Domonkos: Csak a vezérek ellen!) A világhá­ború után tudvalévőleg felszámolásba ment át a régi kapitalista szabadkereskedelmi rendszer az egész világon. Üj rendszereket vezettek be egyes országokban és nem vitás, hogy ezek az országok boldogultak. Itt van Japánnak, Olasz­országnak, Németországnak, Portugáliának, Lettországnak és más államoknak a szervezett politikai és szervezett gazdasági rendszere, amelyek mind kiválóan beváltak. Mi ezek kö­zül egyiket sem akarjuk átvenni, mert szilárd hitünk és meggyőződésünk, hogy itt a magyar földön kell kitermelni a magyar szocializmus­nak azt a fajtáját, amely a nemzet összes erőit egyesíteni tudja. Vissza kell tehát utasítanunk az idegen eszmék vádját, habár nagyon jól tudjuk, hogy amióta ezen a világon könyv­nyomtatás van és általában a művelődés és a kultúra elterjedt a földkerekségen, majdnem minden állam egymással kölcsönhatásban állott. ,.._„„ , Hiszen idegen eszme volt a könyvnyomta­tás vagy a lőpor feltalálása, akármi ilyet mon­dok, mind idegen eszme volt végeredményben. Maga a liberalizmus, a demokrácia is. Itt csak arról lehetne szó, hogy olyan idegen eszmét ne vegyünk át, amely szöges ellentétben áll a magyar nép lelkületével és a magyar állam érdekeivel. (Felkiáltások a jobboldalon: Akkor minek veszélyeztetik?) Ilyen pedig nem történt, erre senki bizonyítékot nem tud, hogy valóban "bármely nemzeti szocialista vagy nyilaskeresz­tespárt, vagy bármelyiknek a vezetősége ilyen cselekménnyel vádolható lenne, illetve konkrét bizonyítékokat lehetne felhozni, hogy a hazát eladta volna. Már pedig a bujtogató röpiratok­ban állandóan, folytonosan erről van szó és ennek vége nem akar lenni. Nem tudom, ki csinálja. Vegyék képviselőtársaim azt a fá­radtságot, nézzenek ott utána, talán a pártju­kon belül érdeklődjék meg, ha lehetséges, hon­nan erednek ezek a koncentrikus rágalmak, amelyek igenis alkalmasak arra, hogy megren­dítsék a közbizalmat és a tömegek lelki harc­képességét. (Maróthy Károly: Jó kis bolsi pro­paganda!) Nem találom annyira bolsevista propagandának azt a röpiratot, amelyet itt teg­nap képviselőtársaim hosszabb ideig fejteget­tek s többen megemlékeztek róla. Nem, én azt hiszem, hogy ez nagyon ravasz és átlátszó pro­paganda, amely tisztára a nemzeti szocializ­mus kompromittáláisára irányul. Nem értem, miért nem derítették ki a tettest, ilyen arány­lag hosszá idő alatt, ami rendelkezésre állt, hiszen most már hetek elmúltak és ezeket ja röpiratokat ezreivel terjesztik a marcali vá­lasztókerületben rejtélyes kezek. (Maróthy Károly: Ezzel agitálnak! — Krantz Raymund: Ezek a fennálló rendszer agyficamai!) Elnök: Kérem Krantz képviselő urat, mél­tóztassék csendben maradni. (Horváth Géza: KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ III. Micsoda agy ficam?) Kérem Horváth Géza kép­viselő urat hasonlókép méltóztassék tartóz^ kodni a kozbeszolásoktól. Rátz Kálmán: Mindezek után már csak egé­szen rövid ideig veszem igénybe a t. Ház türel­met. (Rassay Karoly: Halljuk! Halljuk!) Tu­lajdonkeppen már mindent elmondottunk ezek­M£. -kérdésekről és voltakép máris sokat be­szeltünk róluk. Ez akarás vagy nem akarás •n r í?i se * Az a kerdés > hogy a kormányzópárt, illetőleg maga az uralkodó rendszer belátja-e azt, hogy gyökeres és mélyreható változásokra van szükség; ha igen, akkor ezt meg fogja csi­nálni velünk egyetértésben, mert mi a nemzeti munkának erre a fajtájára, erre a formájára, amikor egy új, szebb és boldogabb Magyar­országot kell felépíteni, mindig készek va­gyunk. Mi csak azt vetjük el magunktól, hogy bennünket a hazaárulás vádjával illessenek, mert ezt a vádat a legkülönfélébb jogcímeken emelik. Ezt. határozottan vissza kell utasíta­nom. Önökön van a sor, t. kormánypárt, hogy megvalósítsák, illetőleg lépést tegyenek a nem­zeti egység felé, mert higyjék el nekem, hogy ma még, amikor országunknak sikerült meg­óvnia semlegességét, a nemzeti egységet meg­valósíthatjuk. A magam részéről nem helyeslem a kor­mány külpolitkáját, óvatosnak tartom nagyon is és talán nem egészen egy vonalúnak. Min­denesetre a külügyminiszter úrban nem hiány­zik a kellő alkalommal az erélyesség, ezt elis­merem és nagyon helyeslem. Most biztos hely­zetben vagyunk, ez a pont fixnek látszik, de azt hiszem, hogy a közeljövőben történhetnek olyan események, amelyek ezt a fix pontot meg fogják ingatni és mi magyarok is bele fogunk kerülni a történelem legerősebb sod­rába. Óriási felelősség van rajtunk, akik itt ülünk. Figyelmeztetem önöket rá, hogy talán döntő események küszöbén állunk, s mint aho­gyan augusztusban a háború kitörése előtt is megmondtam, most is megmondom, hogy döntő események előtt állunk. Talán ütött a tizenket­tedik óra, amikor az önök lelkiismeretének fel kell ébrednie és lépéseket kell tenni az igazi nemzeti egység megteremtése céljából. Ez nem rajtunk múlik, hanem önökön. (Maróthy Ká­roly: Szálljunk magunkba!) Várom, hogy mi­lyen intézkedések fognak erre jönni. Termé­szetesen mint nemzeti szocialista nem ajándé­kozhatok bizalmat a kormánynak és így a fel­hatalmazást nem adhatom meg. (Taps a szélső­baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Kovách Gyula jegyző: vitéz Lénárt János! Elnök: vitéz Lénárt János képviselő urat illeti a szó. vitéz Lénárt János: T, Ház! A felhatalma­zási javaslat vitája során erről az oldalról el­hangzott beszédek részletes tárgyalás alá vet­ték a kormány politkai irányát, célkitűzéseit, kiemelték az eddigi eredményeket, rámutattak a célravezető utakra, sőt jóindulatú bírálat tárgyává tették azokat a jelenségeket, ahol ja­vítások szükségesek. Rátz Kálmán t. képviselőtársam azt mon­dotta, Ihogy ezen az oldalon hiányzik az egy­ség. Meg kell jegyeznem, hogy az összes felszó­lalók egy pontban, egy célban találkoztak és ez az erős magyar állam, a haladó magyar po­litika és az erős szociális tartalmú politika je­gyében való munka. Ezt a politikát szolgálja az a város is, amely régi szokásától eltérően a túloldal helyett erre az oldalra küldötte kép­95

Next

/
Oldalképek
Tartalom