Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-51

60 Az országgyűlés képviselőházának 51. bele és tőkéjét elvesztette. Az anyagi leromlás nyilvánvalóan bekövetkezett s mivel nevezett sem ingó, sem ingatlan vagyonnal nem rendelkezett, ez a nagy összegű adóhátra'ék teljes egészében behajthatatlannak volt tekinthető. Megvizsgáltam azt a körülményt is, vájjon nem terheli felelősség az adóhivatalt, hogy az adóhátralékot nem hajtotta be abban az időben, amikor még az adózónak jómenetelű irodája volt. Ezen a téren sem történt mulasztás, mert az adózó kezdetben köztarozásait rendesen fizette és a hátralékok abban az időben szaporodtak fel, amikor már .az adózón a tartozást behajtani nem lehetett. A képviselő úr párhuzamot von dr. Kecskeméthy Albert és néhai Zsiday Árpád zalaegerszegi lakosok adóügye között olyan vonatkozásiban, mintha Zsiday Árpád adótartozás elengedése iránt előterjesztett kérelmének elbírálása során dr. Kecskemétihy Alberthez képest kedvezőtlenebb elbírálásban részesült volna. A tényállás ezzel szemben az, hogy néhai Zsiday Árpád 1939. évi február havában benyújtott kérvényében a terhén fennálló köztartozás részbeni elengedését kérte. A városi adóhivatal összesen 11975 pengő általános kereseti adó elengedését javasolta, ami a kérésnek megfelelt. A városi adóhivatal jelentését Marton Ignác főszámvevő írta alá és javaslatát azzal indokolta, hogy a kérelmező időközben hősi halált halt, özvegyének gyengén jövedelmező női szabóságán kívül egyéb jövedelme nincs, a teljes tartozás behajtása az özvegy létérdekeit veszélyezteti. E javaslat alapján a pénzügyigazgatóság nevezettet — a. kérelemnek megfelelő mérvű — adóelengedésben részesítette. Dr. Jámbor László fogorvos adóhátraléka 3907 pengő. A városi adóhivatal a tartozás rendezése céljából évről évre zálogolást kísérelt meg, azonban nevezettnél csak egy motorkerékpárt találtak, amit lefoglaltak és el is árvereztek. A pénzügy igazgat óság erélyes intézkedése később fizetésre kényszerítette azáltal, hogy szüleinek Lakásán foglaltak. Nevezett adótartozását azóta nyert fizetési _kedvezmény feltételeinek megfelelően törleszti. Dr. László Dezső zalaegerszegi orvos adótartozásával kapcsolatban a képviselő úr azt kifogásolja, hogy nevezett adóalapja 1600 pengőben van megállapítva, amikor egy-egy kisiparosnak Zalaegerszegen 5000—12.000 pengőig terjed a kereseti adóalapja. A beállítás téves és a megjelölt adatok nem fedik a valóságot. Adózó Oti.-orvos is es az Oti.-tól jár illetménye, amely 1930 pengőt tesz ki. alkalmazottak kereseti adójával van megróva. A magánorvosi gyakorlatának általános keresetiadóalapja pedig 1642 pengő, amelyet az Orvosszövetség szakvéleménye alapján állapítottak meg, amit az adófelszólamlási bizottság a kincstár emelési kísérleteivel szemben legutóbb is helyben hagyott. Zalaegerszegen pedig olyan kisiparos, akinek 5000 pengő vagy ennél nagyobb volna az adóalapja, nincsen. Dr. Lőke Imre zalaegerszegi ügyvéd esetében is azt kifogásolja a képviselő úr, hogy általános keresetiadóalapja csak 1200 pengőben van megállapítva. A kivető hatóság az ügyvédi Kamara kiküldötteivel évről évre felülvizsgálta az ügyvédek kivetéseit, azonban a Kamara kiküldöttei sem látták indokoltnak nevezett adóalapjának felemelését. ülése 1939 november 15-én,. szerdán. Dr. Kotschild János zalaegerszegi orvos1938—1939. évi adóalapja 20C0 pengő. Az adóalap itt is az Orvosszövetség szakvéleményének az alapján nyert megállapítást. Az adózó állandóan rokoni támogatásból tartotta fenn magát és csak az utóbbi időben kezdett a helyzete javulni. Az Orvosszövetség a forgalmiadóalapot 1200 pengőben hozta javaslatba és már ez a körülmény is azt mutatja, hogy a 2000 pengő adóalap ellen konkrét adatok hiányában kifogás nem emelhető. Dr. Mándi Jenő zalaegerszegi gyógyszerész 1939. évi általános keresetiadó alapja 18.000 pengő, míg dr. Kaszter Ödön gyógyszerészé — akire az interpellációban a képviselő úr nyilván céloz — 11.302 pengő. Nem helytálló tehát az az állítás, hogy dr. Mándi Jenő gyógyszertárának adóalapja évi 7000 pengő, mert ilyen alacsony összegben egy évben sem volt az adóalapja megállapítva. A képviselő úr szerint dr. Mándi Jenő két ingatlanának értékét a vagyonadó bevallásában csak 1500 pengőre és a Fő-utcán lévő teleknek az értékét, amelynek négyszögölét 30

: pengővel árulja, a beruházási hozzájárulásnál csak 600 pengőben, szőlőjét és azon épült bombabiztos villáját 1000 pengőben vallotta* holott ezeknek az ingatlanoknak forgalmi értéke 25.000 pengőre tehető. Ezekre az állításokra vonatkozólag megállapítást nyert, hogy ssL adózó folyó évi bevallásában mező- és szőlőgazdasági ingatlanait, amelyeknek területe 11 katasztrális hold, 6750 pengőre, szőlőhegyi villáját 880 pengőre és telkeket 3000 pengőre, a beruházási hozzájárulásnál pedig 4000 pengőre értékelte. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a bevallott értékekkel szemben az adókivető hatóság a mező- és szőlőgazdasági ingatlanok értékét 11.097 pengőre, a főutcái ház értékét — a nyers házbérjövedelem alapján — 3822 pengőre, a hegyi villa értékét pedig becslés útján 10.000 pengőre értékelte. Fuchs és Orosz építési vállalkozók adózási ügyében a vizsgálat a .következőket állapította meg. Nevezett cétg adóalapja az 1932. évben 7473 pengő, az 1933. éviben 5230 pengő, az 1934. évben 6874 pengő, majd az 1939. évben 27.298 pengő. A cégnél alkalmazott családtagok egyike, név szerint Grósz Imre, 1939 februárjában mint cégtárs ibelépett a cégbe, azonban eddig az időpontig illetményei után az alkalmazottak kereseti adóját pontosan lerótta. A tényállás szerint a kivető hatóság a, cégtulajdonosok gyermekeinek illetményét vállalati jövedelemnek 'minősítette és a mérlegszerű nyereséghez hozzáadta. Az adótfelszólamlási bizottságnak azonban az volt a jogi álláspontja, hogy a közkereseti társaság alkalmazhatta a oégtagok nagykorú és diploimával rendelkező gyermekeit, következésként őket nem minősítette az adózó családtagjainak. A képviselő úr különös elnézést lát Siniger Tóbiás bornagykereskedő és Steiner Salaimon adótar tozásánalk (behajtásánál ;

is. Az általam elrendelt vizsgálat 'megállapításai szerint, Singer Tóbiás sörbizományos, 1935. évi január havában halt meg. Hagyatéka 5000 pengőt érő házrészből állott, amelyet 50.200 pengő adósság terhelt. Halálakor 11.854.82 pengő együttesen kezelt közadótartozás állott fenn, de erről is kiderült, hogy az adó tévesen vettetett ki Singer Tóbiásra, tmiert az ingatlan felerésze nagykorú gyermekeié. A számlarendezés után 1938. év végén Singer Tóbiás terhén 4987.54 pengő