Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-62

670 Az országgyűlés képviselőházának 62. megszületett, egészen más viszonyok voltak, i Akkor 500.000 magyar élt Magyarországon, ma pedig ugyanazon a területen 20 millió ember él- Azóta a villany, a rádió, a telefon, és más csodálatos dolgok dominálnak a földön. Az alkotmány rendjét korszerűsíteni kell és ez a mi célunk anélkül, hogy az alkotmányt eltörölnénk, ezt pedig nem lehet forradalmosításnak nevezni. Hiszen éppen az év elején Imrédy Béla képviselőtársam hirdetett egy csodálatos forradalmat és akkor senkinek nem volt kifogása ez ellen a csodálatos forradalom ellen. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Csak az aggancsok kerültek rossz helyre!) Tisztában vagyok a forradalom romboló hatásával és elég, ha Károlyi vagy Kun Béla nevét említem. Űtjukat akasztófa, üres magtárak és üres üzletek jelezték. Mi ezzel szemben azt akarjuk, hogy necsak öt-tízezer ember egyék ebben az országban drága és szép papírba csomagolt Gerbaud-ot, hanem minden magyar anya szülte embernek legyen meg a mindenapi fehér kenyere. Nem kívánunk forradalmat, de ha bomlasztó forradalom lenne ebben az országban, mi lennénk az elsők, akik, ha kell életünket és vérünket áldoznánk fel a magyar szabadságért és a felforgató forradalom letöréséért. (Helyeslés a jobboldalon.) Az elmúlt év őszén, amikor a Felvidékre gyülekeztek a hazájukat szerető fiatal magyar testvéreink, 48 éves koromban én is felajánlottam erőimet s megírtam kérvényemben azt is, ha őrnagyi rangom túlmagas lenne, elmegyek szívesen század- vagy szakaszparancsnoknak is. Sajnos, nem rajtam múlt, hogy ennek az elhatározásomnak fegyverrel és kézigránáttal a kezemben hazánk ellenségei előtt nem tehettem eleget. Hirdetjük a tiszta, keresztény, magyar erkölcsöt, a családi élet szentségét, de nem rajtunk múlt, hogy a mezőgazdasági munkás özvegye öreg korában napjában egy félkiló kenyeret kap, nem rajtunk múlik, lhogy nincsenek egészséges családiházak, nem rajtunk múlik, hogy a magyar fiatalság, a dolgozó milliók fiatal korukban nem tudnak egészséges családot alapítani, mert nincsenek lakások és nincs lehetőségük arra, hogy egy nagy és szép magyar családot el tudjanak tartani, (vitéz Hertelendy Miklós: Ezért dolgozunk!) Ezek olyan kérdések, amelyek a magyarság egyetemének kérdései. Hirdetjük azt, hogy a magyar föld azé a magyaré legyen, aki azért a földért életét és vérét adta, aki ezért a földért verejtékezett és aki azt a földet végeredményben megművelik. (vitéz Hertelendy Miklós: Ezt hirdetjük!) Nem rajtunk múlt az, hogy olyan földreform látott napvilágot . . . (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Tessék a jobboldalon is abbahagyni a közbeszólást! Vajna Gábor: ... amely csak a tehetősebbeknek adja meg a földszerzés^ lehetőségét. Hirdetjük az egyetemes nemzetvédelmet, hirdetjük azt, hogy erre van pénz, kell 'hogy legyen pénz. Nem lehet az íróasztal mellett repülni, erre a célra repülőinknek és a páncélos gyorsan mozgó alakulatoknak a pénzt a pokol fenekéről is elő kell keríteni, mert ezek szükségességét igazolta tökéletesen a rövid idővel ezelőtt lezajlott lengyel háború. Hogy repülőinkben, katonáinkban van szív, azt megmutatták repülőink Ungvárott és Iglón, ahol szembeszálltak az aránylag rosszabb minőségű harci gépekkel a nagyobb ellenséges erővel s ülése 1939 december 4-én, hétfőn. Ungvárról egyetlenegy támadó cseh gép sem ment vissza kiinduló állomására, s hogy derék honvédeink mit műveltek Kárpátalja viszszafoglalása alkalmával, erre csak büszkék lehetünk. Hirdetjük Zrinyi Miklóssal, hogy a magyar állam legjobb külpolitikája mindig a magyar katona vitézi ereje volt és ezután is annak kell lennie. Nem rajtunk múlott, hogy eddig minálunk Trianonról csak csendben, úgyszólván suttogva lehetett beszélni, hogy eddig csak délibábot, bugaci csárdát és Geîlértben rendezett banketteket láttunk és mutogattunk idegeneknek, hogy eddig nem lehetett a magyar feltámadásért, a trianoni békeszerződés revíziójáért nagyobb erővel és bátorsággal kiállni. Etekintetben Csáky külügyminiszter úr legutóbbi nyilatkozatát, amelyet Gaf encu román külügyminiszter megjegyzéseire tett, örömmel olvastuk," megnyugtatott minket, de mi magyarok s mi székelyek nem nyughatunk addig, míg azt tudjuk, hogy apáink és anyáink sírja idegen bitorlók kezében van és hogy odahaza székely véreinket hitüktőL nyelvüktől és kis vagyonkájuktól kifosztották és borzalmasan üldözik. Hirdetjük a magyar egyenlőséget, de nem rajtunk múlik, hogy a kenyérosztás is sokszor politikai céloknak megfelelően történik, hogy nemzeti szocialista testvéreinket, értékes nagy embereinket a magyar állam vagy a vele érdekközösségben álló vállalatok elbocsátják, kenyerüktől megfosztják, mint például legutóbb tették a választásokból kifolyólag dr. Kunz Alfonz vegyészmérnökkel, a fűzfői lőporgyár műszaki igazgatójával, akinek neve a robbanó, kémia történetében benne lesz akkor is, amikor minket már régen elfelejtettek. Legutóbb elbocsátottak Tassonyi Almos okleveles vegyészmérnököt, egy igen kiváló magyar testvérünket, aki nyilaskeresztes zászlót mert autójára kitűzni. T. Ház! Nem akarom itt kiélezni a kérdéseket az egyenlőség tekintetében, csak arra vagvok bátor hivatkozni, hogy a Magyar Nemzet körülbelül másfél héttel ezelőtt bolsevikieknek nevezett bennünket nyilaskereszteseket és ezt a cenziíra megtűrte. Amikor ez ellen tiltakozni akartam és megírtam egy vezércikket a Magyarság számára, amelyben senki . ellen semmi sértő adat nem foglaltatott, a cenzúra törölte a cikkemet. (Rapcsányi László: Ez az egyenlő elbánás elve!) Ez is csak egy kis epizód, (Rapcsányi László: De nagyon jellemző!) nem is akartam idehozni. A balatonfüredi választásnál kértük, hogy kinyomtathassunk egy szavazólap-mintát, amelyen rajta legyen a nyilaskeresztes pártelnökének és jelöltjének a neve. Egy ilyen szavazólap-mintát nyomtatott ugyanis ai Magyar Elet Pártja. Kértük, engedélyezzenek egy ilyet nekünk is, hogy tehessünk arra a szavazólapmintára egy keresztet és megmagyarázhassuk! az olvasónak, hogy aki a nyilaskeresztes pártra akar szavazni, hova tegye a keresztet? A cenzúra csak így engedélyezte, ahogyan ez a lap mutatja. (Felmutatja az engedélyezett szavazólap-mintát.) Ez Budapesten a Centrumnál készült. Ugyanaz az igazságügyminiszter úr felügyelete alatt álló cenzúra, amely nekünk többet nem engedélyezett, ugyanakkor engedélyt adott arra, hogy a Stádium-nyomdában olyan, szavazólapot nyomassanak, amelyen nemosak a Magyar Elet Pártjának címe, valamint *a pártvezérek és jelölt neve olvashatók, hanem fel van tüntetve a kereszt és az is oda van