Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-61
Az" országgyűlés képviselőházának 61. ülésé 1939 december Ué% pénteken. 621 őszinte. Annakidején ugyanis, ha kiosztottak valakinek a községtől 18 kilométernyire 2 hold földet, kötelességéve tették, hogy saját maga munkálja meg. Tessék elképzelni, hogyan lehet 2 hold földet 18—20 kilométerről megmunkálni. Az illető tehát bérbeadta, erre elvették tőle. Ez nem egészen méltányos elbánás, pedig a falu békéje és nyugalma szempontjából ezeket a kérdéseket egyszer már véglegesen le kellene zárni. (Helyeslés.) T. Ház! Előfordul nem egyszer az, hogy egyes községek tenyészállatok beszerzésére felvesznek egy összeget a költségvetésükbe, a miniszterközi bizottság azonban kihúzza. A község hajlamos az áldozatra, de a tárcaközi bizottság nem engedélyezi. Kengeteg a panasz emiatt is, pedig az igen nagy mértékben hátrányára van az állattenyésztésnek. Az ártéri teher kérdése szintén érinti a falut. Szörnyű sok a panasz az országban az ártériterhek miatt, óriásiak az aránytalanságok. Vannak olyan egészen kicsiny társulatok, amelyeknek a bevétele kevés, de az adminisztrációjuk olyan nagy, mint egy nagy társulaté. Ezért kell tehát nagy mértékben felemelniük a járulékot. Kívánatos lenne tehát, hogy a kisebb társulatokat összevonják, mert ezáltal az adminsztrációjuk könnyebb és olcsóbb lenne. A nagyobb társulatok gazdálkodására szigorúbban kellene felügyelni és kötelezni kellene őket arra is, hogy tartsanak nyáron vizet a csatornáikban, hogy tudjanak belőle öntözni az ottlakó kisemberek. Százezer kat. hold földet lehetne kertgazdasággá berendezni azáltal, ha az ármentesítő társulat csatornáiban állandóan lenne víz. Egészen szokatlan problémát kívánok még szóvátenni, ez pedig a mezőgazdasági városok elesettsége, nyomorúsága. Jelenleg még nincs megszavazva az új társulati adóreform, tehát úgy áll a helyzet, hogy vidéken vannak az ipartelepek, Budapesten pedig egy kis udvari szobában van az igazgatóság központi irodája és emiatt az a gyártelep a vidéki városban alig adózik. Ezáltal nagy bevételtől esnek el ezek a városok. Vegyük a közszállításokat. A budapesti közszállításokat a budapestiek kapják meg, de hogy a vidéki közszállításokban is jórészt budapesti cégek részesüljenek, ezt már a vidék szempontjából mégsem lehet némán nézni. Rengeteg terhet vállal magára áthárítás útján is a vidéki városi közület. A rendőrség fenntartása óriási terhet jelent. Hasonlítsuk össze például Kecskemét és Győr városát, amelyeknek majdnem egyenlő számú lakosukvan. Győr városának egész területé» a rendőrség látja el a közbiztonsági funkciókat, míg Kecskeméten, ahol a város belterületén a lakosságnak csak 44%-a lakik, nagyobbik fele pedig a külterületen él, a közbiztonsági szolgálatot a csendőrség végzi é3 mégis olyan öszszeget kell Kecskemét városának rendőrségi hozzájárulás címén fizetnie, mintha a szolgálatot a város egész területén a rendőrség látná el. Roppant nehéz a mezőgazdasági városok adóalapjának kimunkálása is. lessék çlképïelni, mennyivel könnyebb megállapítani az adóalapot Győrben, mint például Kecskeméten a 164.000 katasztrális hold területen, ahol pontosan fel kell mérni és be kell járni azoknak a, gazdáknak a birtokát, akiknek néha 3-^4 helyen is van földjük a határ különböző részein. Itt pontos katasztert összeállítani szinte lehetetlen. Vegyük a képviselőválasztásokra, illetőleg a névjegyzékek összeállítására kiadott összeget. Győrben meg tudják ezt csinálni a város belterületén abból az összegből, amelyet erre a kormányzattól kapnak. Kecskeméten azonban a határban már külön fogatokon kell járni s több embert kell emiatt igénybevenni. Ez is többletkiadást jelent a mezőgazdasági jellegű városok háztartásában. Vagy itt vannak az elemi károk. Ezek sem Miskolcot, Győrt vagy Pécset sújtják, hanem a mezőgazdasági városokat, amelyeknek emiatt is nagymértékben csökken az adóalapjuk. És mennyi gonddal jár a külterülettel rendelkező városok legprimitívebb szükségleteinek beszerzése és kielégítése, főleg a tanyavilágban, Vagy itt van például a borfogyasztási adó kérdése. Ez is roppant érdekes kérdés. Kecskemét városának 15.000 katasztrális hold szőlőterülete van és borfogyasztási adóbevétele 188-QoO pengő. Győr szőlőterülete ezzel szemben alig pár katasztrális hold, borfogyasztási adóbevétele mégis egymillió pengő. A kecskeméti bor fogyasztási adójából a pestkörnyéki városoknak több, mint egymillió pengő bevételük van, magának Kecskemétnek pedig — mint mondtam — mindössze 188.000 pengő. Vagy itt van például a Tuzoitó Szövetség díja, ami megint jobban sújtja az agrárvárosokat. Győrben például a tűzoltóság hatásköre kiterjed a város egész belterületere, fizetik is a házak után a megfelelő díjat. Kecskeméten a városban csak 5üt0 ház van s erre terjed csak ki a tűzoltóság ingerenciája és mégiS lö.OlO ház után kell a tűzoltósági hozzájárulást fizetni, mert a külterületen is vannak házak, amelyek tűzoltalmát azonban a belterületi tűzoltóság nem tudja ellátni. Ezzel szemben rá kell mutatnom a következő érdekes jelenségekre. Kecskemét Magyarország legszaporább városa, A legtöiub adót tehát Kecskeméten írják le a négy, vagy többgyermekes családok adókedvezményeként, ugyancsak itt írják le a legtöbb adót a frontharcosok, meg a Károly-csapatkeresztesek és rokkantak javára, úgy, hogy Kecskemét veszít a szaporodáson, újabb veszteség éri a katonai szolgálat ellátásának mértéke folytán is. Itt van például az elemi népoktatás kérdése. Kecskemét 173.000 pengőt költ az elemi népoktatásra, ami azt jelenti, hogy itt fejenkint 3'31% teher esik egy lakosra, amivel eszemben Győrben csak 1'89%, Sopronban 1*86^, Pécsett pedig 1-32% a megfelelő arányszám. Kecskemét városa, miután nincs állami iskolája, olyan óriási összeget költ az elemi iskoláztatásra, ami pótadójának körülbelül 40%-át teszi ki. Egy másik kérdés. Tíz törvényhatósági jogú város közül egyedül csak Kecskemétnek nincs sorompó-vám joga. Ez kb. 200.0CO pengő kiesést jelenti a város háztartásából. Hiába kértük ezelőtt 6—8 évvel, hogy adják meg a városnak ezt a jogot, az volt a válasz v nemsokára am úgyis eltörlik az egész országi an. Azóta eltelt hat esztendő, Kecskemét vesztesége 1,200.000 pengő ezen a réven és a többi városikban még most sem törölték el a sorompóvámot. Vagy itt vannak például az Oti. terhek, amelyek elszívják a vidéki városokból a pénzt és viszik Budapestre. A bankok vidéki fiókjai ezt teszik, s ezzel kiszivattyúzzák a vidék gazdasági életét. Ez az oka annak, hogy a vidéken állandóan tőkehiány van.
