Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-61

618 Az országgyűlés képviselőházának 61. ülése 1939 december 1-én, pénteken. hogy előforduljanak olyan esetek, hogy tisztára a fiatalságból eredő nemtörődömség, vagy nem elég figyelmesség folytán még külön fájdalmas töviseket hagyjanak a jogkereső közönség vszívében. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassék megengedni, hogy Sátoraljaújhely városának méer néhány sérelmét szóvátegyem. Megint arra hivatkozom, hogy ez a város a határmesgyéjén áll a volt trianoni Magyarországnak és a felszabadult részeknek, és ebben a vonatkozásban • vannak bizonyos ügyek, amelyek likvidálásra várnak. Sátoraljaújhely város képviselőtestülete felkért engem arra, hogy tegyem szóvá a kormánynál a város legégetőbb problémáit, smelvek közül röviden csak kettővel vagyok bátor foglo^k^zm'. Az eg^'k a bírósági he/xsHás, Ez abban áll, hogy a felszabadulás után Sátor^liaúíhelynek egy nagy környékét, az ott fekvő községeket, amelyek azelőtt törvényszéki és járásbírósági vonatkozásban Sátoraljaújhelyhez tartoztak, nem hatolták a mai napig ide. hanem törvényszéki leg az 50 kilométerre fekvő Ungvárhoz. já

r

ásbíróságilag pedig a 35 kilométerre fekvő királvhelmeci járásbírósághoz vannak beosztva. Felesleges ecsetelnem azokat a bajokat, amelyek ezzel járnak, hiszen az 1.2. 3 kilométerre fekvő lakosság SátoraHaújhelv városába naponta bemegy, hogy eladja az ő kis produktumait, ami véghetetlen fontosság-ál bír számára. Vissza kell tehát ezekof a községeket csatolni, nem is beszélve Sátoraliaújhelv város igényeiről, mert hiszen ez megint fellendítené a város kereskedelmét és iparát. Az igazságügvminis^ter úrnak előterjesztettem ezt a kérdést és Tasnádi "Na.qrv András volt igazságügyüliniszter úr kilátásba is helyezte ennek a kérésnek sürsrős orvoslását. Azt az okot adta, hogy az igazsáarügyminisztérinmisak honorálnia kellett azt, hogy a felszabadult terüle+ek lakosságánál a cseh uralom al^tt más és más jogszokások voltak, más eljárási szabálvok. főképpen pedisr folyamatban voltak csehszlovák akták, amelyeket ott akartak likvidálni. Az élet azonban mindennél sebesebben kívánja a maga igazságát. En ismételten azzal a kérelemmel fordulok az igen t. iga/sáfmgvminiszter úrhoz, méltóz+a.ssék a legsürgősebben el^e^delni, hosry ezek a kiál+ó sérplmpjç — 'amplvek, konce^álom. csak szükségből következtek be — minél előbb orvos olt ássanak a jogkereső fplnsi közönség érdekében. (Helyeslés o. iohboldnJon.) Másik kérésem a társadalombiztosítással kapcsolatos, amelyről a belügyminiszter úr a múltkor itt nagyon megnyugtató knelentéseket tett. Az a helyzet ugyanis, hogy Sátoraljaújhelyhez egészen közelálló községek betegei Ungvárra és Kassára vitetnek, sőt fennáll az az anomália, hogy Sátoraljaújhelynek a volt cshszlovák határ által elvágva volt részeinek betegei is Ungvárra vitetnek kórházi kezelésre. Most méltóztassék elképzelni egy vakbélgyulladásos vagy agyhártyagyulladásos beteget, akit odavisznek azért, mert az egységesítés vagy az unifikáció nem történt meg. Én tudom, belátom, hogy ezek nagy nehézségek, de a belügyminiszter úr ebben a tekintetben sürgős orvoslást ígért és tudom, hogy a belügyminiszter lír, ha megígér valamit, azt minél hamarabb orvosolni is fogja, ha lettót; az azonban a kérésem, hogy méltóztassék ebbe a kérdésbe erélyesen belenyúlni és^ elrendelni, hogy legalább a halasztást nem tűrő nagyon sürgős operatív beavatkozások esetén ezek a szerencsétlen betegek bevitessenek a sátoraljaújhelyi kórházba és tessék a két intézmény, az OU. és a másik biztosító intézet között intern elszámolást végezni e tekintetben, de ne essék ennek az unifikációnak a hiánya a szegény szenvedő vagy haldokló betegek rovására. Sátoraljaújhely városának további kérése az, hogy a közintézmények, közhivatalok, amelyek részben áthelyeztettek, részben megszűntek, lehetőleg visszavittessenek ebbe az ezer sebtől vérző városba, hogy egy kis vérkeringést adjanak a városnak éspedig a város területéhez tartozó úgynevezett gyártelepen a Máv. gépjavító műhelye állíttassák vissza, amely 4—500 munkást foglalkoztatna; további kívánság^ volna a Máv. forgalmi főnökség visszaállítása, a magyar királyi kultúrmérnöki hivatal visszaállítása és a királyi iparfelügyelőség visszaállítása. Ezek volnának Sátoraljaújhely legfőbb kérelmei, amelyek ügyében memorandumban fordultak a törvényhatóság útján a kormányhoz. Külön nagy gondja Sátoraljaújhely városnak és környékének a hegyaljai szőlő- és bortermőterület, különösen a termelés és az értékesítés gondjai, valamint a várost állandóan fenyegető Rony va folyó szabályozása, amely kérdésekkel más alkalommal külön felszólalás keretében leszek bátor a t. Ház elé jönni. A pénzügyi tárca keretébe tartozó ügyekből legyen szabad itt csak két kéréssel fordulnom a pénzügyminiszter úrhoz a felszabadult területeken a házadómentesség és a házadó kérdésében. A múltkor Vozáry Aladár képviselőtársam szóvátette az adósérelmeket. Ö itt kifejtette álláspontjukat, de nekem megint csak egy ilyen problémával kell ideiönnöm, amely azért érdekel különösen engem, mint Sátoraljaújhelv kerületbeli képviselőt, mert hiszen felszabadult részek adóhivatala és pénzügyigazgatósága állíttatott fel Sátoraljaújhelyen. Két nagy sérelem, két nagy anomália van itt, amelyre rá kívánok mutatni. Az egyik a házadómentesség. Tudomásom szerint a visszacsatolás után a minisztérium kimondotta azt, hogy mindazok a házak, amelyek a cseh-szlovák hatóságok részéről a házadómentességet megkapták, itt is megtartiák házadómentességüket, viszont azok a házadómentesség iránt beadott kérelmek, amelyeket annakidején vagy nem intéztek el vagy a cseh-szlovák hatóságok elutasították és a mentességet megtagadták, itt újabb felülvizsgálat, úíabb revízió alá nem vehetők. Amikor megadatott a házadómentesség, bizonnyal azért adatott meg, mert az illetőnek Cseh-Szlovákiában igényjogosultsága volt rá. Ellenben saját privát tapasztalatomból tudom, hogy voltak ott egyesek, akiknek a csehszlovák hatóság nem adta meg, sőt gonosz malíciával megtagadta a házadómentességet azért, mert becsű

1 êtes, hű és jó magyarok voltak és résztvettek az ottani magyar szervezkedésben, résztvettek a magyar pártélet munkájában. Ráfogták az ilyenek házára, hogy igenis, annak volt két téglából álló fundamentuma, tehát már nem esik a házadómentesség alá; vagy pedig tudok olyan hű és becsületes magyarokról, akik 1920-tól kezdve vezető egyéniségei voltak a magyar falunak, dolgoztak a magyar pártok szolgálatában és amikor ezt az elutasítást megfellebbezték, ad graecas Calendas mindig el lett halasztva a fellebbezési ügyük a cseh-szlovák republika összedőléséig és összeomlásáig. A legnagyobbfokú anomália-