Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-61

Az országgyűlés képviselőházának 61. Még egy másik baj is van a csendőrség intézményénél, mégpedig az, hogy statiszti­kára dolgoznak és ezért sok olyan dolgot is feljelentenek, — és ez tulajdonképpen a közön­ség zaklatásával jár — amelyeket csekély je­lentőségük miatt nem lenne szükséges feljelen­teni és ezzel a hatóságoknak dolgot adni, ha­nem csak figyelmeztetni kellene az illetőt, hogy tartózkodjék attól a kihágástól, mert ha nem. akkor a jövőben esetleg fel fogják jelenteni. A gondot a súlyosabb bűncselekményekre, a rendzavarásokra, lazításokra, nagyobb lopá­sokra — teszem fel, nyájak, lovak elhajtására — és ilyen főbenjáró dolgokra kellene fordí­tani és működésüket a szerint mérlegelni, hogy hol tudtak ilyen nagyobb jelentőségű dolgok­ban eredményt elérni. Nem számszerint kell tekintetbe venni az eredményt, hanem a ki­nyomozott bűncselekmények súlyosságát mér­legelve és akkor az eredmény biztosan na­gyobb lesz. Az államrendőrség kérdésére áttérve, kí­vánatosnak tartanám, hogy azok is olyan fe­gyelmi és büntető eljárás alá tartozzanak, mint a csendőrség, akkor ők is nagyobb ered­ményeket érhetnének el és számbeli szaporítá­sukra sem volna oly nagy mértékben szükség. T. Ház! Rá kívánok térni még* bizonyos földmívelési kérdésekre. A következőkre sze­retném felhívni a kormányzat figyelmét. Az én vidékem erdős vidék. Az ottani erdők fej­lesztését és fenntartását a legnagyobb mérték­ben kívánatosnak tartom, már csak azért is. mert azt a területet másra nem lehet felhasz­nálni. Ezzel szemben azonban a változott vi­szonyokhoz képest az alföldfásítási akció Programm jáiiak csökkentését tartanám kívá­natosnak különösen ott, ahol a lakosság a fá­sítást ellenzi, mert attól félek, hogy — miután most már sok hegyvidéki erdő is visszakerült hozzánk, — mi. a hegyvidéki erdők tulajdono­sai, úgy fogunk járni, mint a hegyvidéki sző­lők az alföldi szőlőkkel, hogy nem foamnk tudni majd versenyezni velük, niert az Alföl­dön, a jobb földön a fa is gyorsabban nő, a kezelés is kisebb költséget igényel, mint ná­lunk a hegyes vidékeken. Ezért félő, hogy ha ez a fásítás nas:y méretekben fog történni, ak­kor a mi vidékünk erdői el fogják veszíteni jövedelmezőségüket. El fogják veszíteni pedig nemcsak azért, mintha talán már elegendő er­dőnk volna arra, hogy tűzifaszüksésrletünket ellássa, hanem azért is, mert külpolitikai szempontból a külkereskedelmi szerződéseknél biztosítani kell a szomszédos államokat arra­nézve, hogy fájukból ide behozhassanak. Egyébként még annyi fenyőerdővel nem ren­delkezünk, amennyi fenyőfára szükségünk lenne, de tűzifára nemsokára nem lesz szük­ségünk. Ha az Alföld fásításánál bizonyos összege­ket megtakarítanánk, ezeket vízmosások köté­sére, hordalékfogógátok emelésére lehetne for­dítani, amit az államerdészet és a kultúrmér­nökség egyes vidékeken már most is csinál. A kopárfásítás még most sincs teljesen keresztül­vive, pedig ezzel meg* lehetne akadályozni a vizek kártételeit is. Áz idén még az olyan ki­sebb folyók, vagy patakok is, mint a Zagyva, nagy károkat okoztak. A Zagyva még a hat­vani vasúti állomást is elöntötte és a Mátrá­ból lejövő többi folyók, mint a Tárna, Eger, Laskó-patak is nagy területeket öntöttek el. Miért? Azért, mert a lazatalajú hegyekből a hordalék olyan nagy, hogy egy-kettőre betölti a medret és a vízitársulatok azok tisztítását ülése 1939 december 1-én, pénteken. 603 »' még állami segéllyel sem bírják. így kettős célt érnénk el, ha erre különös gondot fordíta­3 nának, mert vannak kopár helyek az erdőkön kívül is, ahol szükséges a kopárfásítás. Az északi Tárna vízgyüjtőmedencéjében, ahol a hegyek homokból vagy laza agyagos homokból állanak, ott a déli részeken, ezek mind kopár ? területek, hiszen ott a százados fák is csak olyan vékonyak, mint esetleg a karom, mert nem lévén termőtalaj, abban a sovány homok­i ban vagy agyagban a fa fejlődni nem tud. Ide kellene tehát a súlyt helyezni és akkor na­a gyobb eredményt lehetne elérni. Még egy megjegyzésem van az erdészeti f költségvetésnél. Az államerdészeti kezelésben lévő erdők birtokosai által fizetett erdőtiszti 1 járulékok címén 345.000 pengő van felvéve. Ez azt jelenti, hogy az állami kezelés alatti erdők járulékot fizetnek a kezelésért, — ezek túlnyo­móan volt úrbéres közös erdők — már pedig ha az alföldi fásításnál bizonyos megtakarítást érnénk el, akkor ezt a tételt egészen el lehetne törölni, vagy legalább is felére korlátozni. Az :, erdőtiszti járulék, amelyet a minisztérium be állít a költségvetésbe, holdanként 54 fillért je­lent! Ezenfelül a közös erdőőri költség, amely ;*. szintén csak ellenőrzési költség*, szintén 54 fil­s lért jelent és így az állami kezelésnél már 108 pengővel van az erdő holdja terhelve. Ha már z most hozzászámoljuk a fatermelés összes költ­ségeit, akkor odajutunk, hogy 5'66 pengőre rúg méterenként, aminél többet a II. osztályú fa, i, amely az ilyen erdőkben termelhető, nem ér­;- Tehát tulajdonképpen odajutottunk, hogy az állami kezelés alatti erdőkben a birtokosok ó megfizetik a saját fájuk árát. Általános zúgo­lódás van ezért az összes községekhen, már pe­dig ezt a költséget nagyon le lehetne csökken­n teni, ha a minisztérium ezt a járulékot törölné, t Hiszen a mai költségvetésben a milliárdokhoz i- képest ez olyan csekély összeg, amire súlyt he­i- lyezni nem szükséges. De ha nem törölné ége­tt szén, vagy legalább a felére csökkentené, hogy [- elviselhető lenne, akkor szívesen vennék az ál­a lami kezelést és nem viseltetnének iránta ellen­szenvvel. a Vidékemen is több helyen tartattak téli : : gazdasági tanfolyamok. Ez nagyon hasznos és 1 a földmíves lakosság nevelése szempontjából ' az egyik legolcsóbb dolog, mert nem kívánja állandó intézmény fenntartását. Ennek folyta­t tását a háztartási tanfolyamokkal együtt ter­| mészetesen örömmel üdvözlöm. Ugyancsak örömmel üdvözlöm a tagosí­•" tások alkalmával nyújtott vízrendezési segé­' lyeket, mert evvel elérjük azt, hogy a tagosí­j tandó községekben a vízlevezetés vagy a víz­álló helyek hasznosítása elintézhetővé válik. A gyümölcstermelés vidékemen 'bizonyos len­dületet kapott, de az nem mondható gyümölcs­termelő vidéknek, mert az almatermeléshez az ;_ éghajlat meleg, — egy kivétel van, a Mátra '_ északi oldalán, ahol az hasznosan folytatható £ — a szilvatcrmelés megfelelő volna, de az ég­hajlati viszonyok, vagy a meleg, vagy a hideg a gyakran károsítja, úgyhogy 5—6 évben csak egyszer válik be a termelés. Mégis vannak t gyümölcstelepítések. Hogy ezek hogyan vál­•1 nak be, azt a jövő mutatja meg, de kevés a re­mény rá, hogy beválnak s hogy a termelők­re nek nagyobb hasznot biztosítanak. Szükséges l. volna hosszabb időre szóló teljes adómentes­a séget biztosítani, mert enélkül a gyümölcster­;i melés nem mozdítható elő. 25 évi mentesség t kellene, mert a termelés nagy költséget jelent 81*

Next

/
Oldalképek
Tartalom