Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-61

Az országgyűlés képviselőházának 61. Még egy másik baj is van a csendőrség intézményénél, mégpedig az, hogy statisztikára dolgoznak és ezért sok olyan dolgot is feljelentenek, — és ez tulajdonképpen a közönség zaklatásával jár — amelyeket csekély jelentőségük miatt nem lenne szükséges feljelenteni és ezzel a hatóságoknak dolgot adni, hanem csak figyelmeztetni kellene az illetőt, hogy tartózkodjék attól a kihágástól, mert ha nem. akkor a jövőben esetleg fel fogják jelenteni. A gondot a súlyosabb bűncselekményekre, a rendzavarásokra, lazításokra, nagyobb lopásokra — teszem fel, nyájak, lovak elhajtására — és ilyen főbenjáró dolgokra kellene fordítani és működésüket a szerint mérlegelni, hogy hol tudtak ilyen nagyobb jelentőségű dolgokban eredményt elérni. Nem számszerint kell tekintetbe venni az eredményt, hanem a kinyomozott bűncselekmények súlyosságát mérlegelve és akkor az eredmény biztosan nagyobb lesz. Az államrendőrség kérdésére áttérve, kívánatosnak tartanám, hogy azok is olyan fegyelmi és büntető eljárás alá tartozzanak, mint a csendőrség, akkor ők is nagyobb eredményeket érhetnének el és számbeli szaporításukra sem volna oly nagy mértékben szükség. T. Ház! Rá kívánok térni még* bizonyos földmívelési kérdésekre. A következőkre szeretném felhívni a kormányzat figyelmét. Az én vidékem erdős vidék. Az ottani erdők fejlesztését és fenntartását a legnagyobb mértékben kívánatosnak tartom, már csak azért is. mert azt a területet másra nem lehet felhasználni. Ezzel szemben azonban a változott viszonyokhoz képest az alföldfásítási akció Programm jáiiak csökkentését tartanám kívánatosnak különösen ott, ahol a lakosság a fásítást ellenzi, mert attól félek, hogy — miután most már sok hegyvidéki erdő is visszakerült hozzánk, — mi. a hegyvidéki erdők tulajdonosai, úgy fogunk járni, mint a hegyvidéki szőlők az alföldi szőlőkkel, hogy nem foamnk tudni majd versenyezni velük, niert az Alföldön, a jobb földön a fa is gyorsabban nő, a kezelés is kisebb költséget igényel, mint nálunk a hegyes vidékeken. Ezért félő, hogy ha ez a fásítás nas:y méretekben fog történni, akkor a mi vidékünk erdői el fogják veszíteni jövedelmezőségüket. El fogják veszíteni pedig nemcsak azért, mintha talán már elegendő erdőnk volna arra, hogy tűzifaszüksésrletünket ellássa, hanem azért is, mert külpolitikai szempontból a külkereskedelmi szerződéseknél biztosítani kell a szomszédos államokat arranézve, hogy fájukból ide behozhassanak. Egyébként még annyi fenyőerdővel nem rendelkezünk, amennyi fenyőfára szükségünk lenne, de tűzifára nemsokára nem lesz szükségünk. Ha az Alföld fásításánál bizonyos összegeket megtakarítanánk, ezeket vízmosások kötésére, hordalékfogógátok emelésére lehetne fordítani, amit az államerdészet és a kultúrmérnökség egyes vidékeken már most is csinál. A kopárfásítás még most sincs teljesen keresztülvive, pedig ezzel meg* lehetne akadályozni a vizek kártételeit is. Áz idén még az olyan kisebb folyók, vagy patakok is, mint a Zagyva, nagy károkat okoztak. A Zagyva még a hatvani vasúti állomást is elöntötte és a Mátrából lejövő többi folyók, mint a Tárna, Eger, Laskó-patak is nagy területeket öntöttek el. Miért? Azért, mert a lazatalajú hegyekből a hordalék olyan nagy, hogy egy-kettőre betölti a medret és a vízitársulatok azok tisztítását ülése 1939 december 1-én, pénteken. 603 »' még állami segéllyel sem bírják. így kettős célt érnénk el, ha erre különös gondot fordíta3 nának, mert vannak kopár helyek az erdőkön kívül is, ahol szükséges a kopárfásítás. Az északi Tárna vízgyüjtőmedencéjében, ahol a hegyek homokból vagy laza agyagos homokból állanak, ott a déli részeken, ezek mind kopár ? területek, hiszen ott a százados fák is csak olyan vékonyak, mint esetleg a karom, mert nem lévén termőtalaj, abban a sovány homoki ban vagy agyagban a fa fejlődni nem tud. Ide kellene tehát a súlyt helyezni és akkor naa gyobb eredményt lehetne elérni. Még egy megjegyzésem van az erdészeti f költségvetésnél. Az államerdészeti kezelésben lévő erdők birtokosai által fizetett erdőtiszti 1 járulékok címén 345.000 pengő van felvéve. Ez azt jelenti, hogy az állami kezelés alatti erdők járulékot fizetnek a kezelésért, — ezek túlnyomóan volt úrbéres közös erdők — már pedig ha az alföldi fásításnál bizonyos megtakarítást érnénk el, akkor ezt a tételt egészen el lehetne törölni, vagy legalább is felére korlátozni. Az :, erdőtiszti járulék, amelyet a minisztérium be állít a költségvetésbe, holdanként 54 fillért jelent! Ezenfelül a közös erdőőri költség, amely ;*. szintén csak ellenőrzési költség*, szintén 54 fils lért jelent és így az állami kezelésnél már 108 pengővel van az erdő holdja terhelve. Ha már z most hozzászámoljuk a fatermelés összes költségeit, akkor odajutunk, hogy 5'66 pengőre rúg méterenként, aminél többet a II. osztályú fa, i, amely az ilyen erdőkben termelhető, nem ér;- Tehát tulajdonképpen odajutottunk, hogy az állami kezelés alatti erdőkben a birtokosok ó megfizetik a saját fájuk árát. Általános zúgolódás van ezért az összes községekhen, már pedig ezt a költséget nagyon le lehetne csökkenn teni, ha a minisztérium ezt a járulékot törölné, t Hiszen a mai költségvetésben a milliárdokhoz i- képest ez olyan csekély összeg, amire súlyt hei- lyezni nem szükséges. De ha nem törölné égett szén, vagy legalább a felére csökkentené, hogy [- elviselhető lenne, akkor szívesen vennék az ála lami kezelést és nem viseltetnének iránta ellenszenvvel. a Vidékemen is több helyen tartattak téli :

: gazdasági tanfolyamok. Ez nagyon hasznos és 1 a földmíves lakosság nevelése szempontjából ' az egyik legolcsóbb dolog, mert nem kívánja állandó intézmény fenntartását. Ennek folytat tását a háztartási tanfolyamokkal együtt ter| mészetesen örömmel üdvözlöm. Ugyancsak örömmel üdvözlöm a tagosí•" tások alkalmával nyújtott vízrendezési segé' lyeket, mert evvel elérjük azt, hogy a tagosíj tandó községekben a vízlevezetés vagy a vízálló helyek hasznosítása elintézhetővé válik. A gyümölcstermelés vidékemen 'bizonyos lendületet kapott, de az nem mondható gyümölcstermelő vidéknek, mert az almatermeléshez az ;_ éghajlat meleg, — egy kivétel van, a Mátra '_ északi oldalán, ahol az hasznosan folytatható £ — a szilvatcrmelés megfelelő volna, de az éghajlati viszonyok, vagy a meleg, vagy a hideg a gyakran károsítja, úgyhogy 5—6 évben csak egyszer válik be a termelés. Mégis vannak t gyümölcstelepítések. Hogy ezek hogyan vál•1 nak be, azt a jövő mutatja meg, de kevés a remény rá, hogy beválnak s hogy a termelőkre nek nagyobb hasznot biztosítanak. Szükséges l. volna hosszabb időre szóló teljes adómentesa séget biztosítani, mert enélkül a gyümölcster;i melés nem mozdítható elő. 25 évi mentesség t kellene, mert a termelés nagy költséget jelent 81*