Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-61
Az országgyűlés képviselőházának 61, dával, azt úgy is tudják. (Derültség.) A batyuval és a fütyülő vei. (Elénk derültség.) A munkás méltó az ő bérére; a bért ne vonják el senkitől, adják meg a munkásnak azt a^ fizetést, azt a bért, amelyet megérdemel teljesített munkája arányában. Legyen szabad itt Prohászka Ottokárnak egyik nagyon helyes mondására utalnom, akit én haló porában is lelki vezéremnek tartok és aki az első nemzeti szocialista volt. Bár valamennyien ebben a szellemben dolgoztak volna tovább is! (vitéz Makray Lajos közbeszól.) Ö maga mondotta, — mélyen t. képviselő úr, nem az ön pártjáról mondotta és nem pártokról — hogy amit ő hirdet, az keresztényszocializmus nemzeti szempontból. Én mint az ő kis tanítványa mondom, hogy amit én hirdetek, az a nemzeti szocializmus: keresztény. (Vitéz Makray Lajos: Mit csináltak belőle 1 ?) Erre is rátérek. Ezt mondta Prohászka: »Ne védjétek az evangéliummal a rablott vagyonokat, ne tartsátok oda az evangéliumot kifosztottak megtört szemei elé! Hanem harcoljatok az ő nevükben, ahogy Krisztus harcolt értük!« T. Ház! Néhány témát átugrok. Itt van a tőzsde ellenőrzésének kérdése. Ez teljesen elmaradt. Az ország gabonatermelő gazdatársadalma és mindenki ki volt szolgáltatva ezeknek a közgazdasági dzsungel-lovagoknak ott a tőzsdén. Ezt nem én mondom, hanem a bíróság állapítja meg, hogy (olvassa): »a tőzsde a kellő felügyelet és komoly ellenőrzés hiányában számtalan esetben a nemzetrontó bűncselekmények valóságos bűnfertője és melegágya volt«. Mi volt itt a múltban? Ha ezen a téren vizsgálatot rendelnének el, akkor azt hiszem, hogy a Markó-utcát ki kellene bővítenünk. Szükség van a részvény jog reformjára isi. Kívánom, hogy a részvények névre szóljanak, mert ez a nemzet tudni akarja, hogy az iparvállalatolk kinek a kezében vannak. (Gr. Festetics Domonkos: Mi is azt akarjuk!) Ki vagy uink téve annak, hogy külföldiek telepednek meg itt és egyszerre azt vesszük észre, hogy megvették a hátunk mögött az országot. (Felkiáltások jobbfelől: Igaz!) A zsidókérdés a magyar lelkiség, a magyar szellemiség kérdése. Én ezt t a kérdést előbbre helyezem a gazdasági kérdéseknél, mert ha a magyar 1 éleik nincs megfertőzve, ha a magyar lelkiség nincs megfertőzve, akkor gazdasági téren is elbánik velük. De egyik-másik már kezd hozzájuk hasonulni,, kezd gyökértelen lenni. Amikor nemzeti mivoltunkból akartak bennünket kiforgatni és amikor liberális európaert akartaik csinálni még a falu«i emberből is, akkor az, aki nem az ő nótájukat fúnta, maradi volt. Aoponyiról, akiről tudjuk, milyen vallásos katolikus volt. azt mondták, hogy »habsburgi«, »jezsuita«, »fekete gróf« stb. Aki a templom előtt le merte venni a kalaoját, az maradi, klerikális, papibérenc volt. Gondoljunk csak vissza erre. Ök voltak a ba^illusok tenyésztői, hordozói, semmi sem volt szent előttük. Itt van Szén Ernő. Ezt írna ez a Schön — ahogy ez kinéz! (Élénk derül tfipp^ — Olvasna)' »ötamencmti a hazát szereti. Én nem tudok kisebb területet szeretni, mint az egész világot.« Hát Schön úrnak az egész vilííjr kell Igaza van- n vön Haus aus mindenütt otthon van. (derültség.) A leánykereskedelem az ő mesterségük volt: a pov+éka a magyar faíta volt. Az üzlet az ő kezükben volt. Nézzük meg a lapokat. Ott volt a híres »Az. Újság«, amely most »TJjság« címen megülése 1939 december 1-én, pénteken. 581 jelenhet. Ez a lap kormányzógyalázásért-, .kormányzósértésért be volt tiltva és mi lett': ä dolog vége, mi lett a büntetés? Az. hogy az »Az« szócskát elvették. Megcsonkított a gazdája, megcsonkított a lap is. (Élénk derültség és taps.) Azután megjelent mint »Újság«. Elnök: Kérem a képviselő urat. szíveskedjék az ilyen kijelentésektől tartózkodni. Meskó Zoltán: Szellemileg értettem, a magyar szellemiség szempontjából megcsonkított. (Derültség.) Nézzük meg, mit írtak ezek a lapok? Nézzük meg egyik leánylkereskedelmi apróhirdetésüket, amely ezt mondja (olvassa): »Hol az élet értelme? Ezt keresi egy 27 éves fiatalember, ki eddig még nem találta meg! Te vagy az út, az élet, az igazság.« Az ügyészt pedig nem láttuk sehol, amikor a krisztusi szavakat így aposztrofálták ilyen piszkos hirdetésben. (Felkiáltások .jobbfelől: Igaza van! — Tovább olvassa.): »Vegyétek és egyétek a Keszler-kekszet.« Az ügyész megint nem volt sehol, mert a, liberális rendszer ezt nem tartotta olyan égbekiáltó dolognak, mivel egyik szabadkőműves nem kaparna ki a másiknak a szemét, (Felkiáltások jobbfelől: Felháborító! Igaza van! — Tovább olvassa.): »Hogyan l?sz a kokottból plasztikai műtét által szeplőtelen szűz?« — hozza ez az újság. Gyalázat. Vagy itt van egy másik (olvassa): »Szimpatikus fiatalember önzetlen barátnőt keres...« stb. Mélyen t. Képviselőház! Ezeket a mérges gázokat már itt az ideje, hogy lecsapolják. Ez csak részben sikerült. Amikor ezt az erkölcsi fertőt szóvátettem és megírtam, azt mondták, hogy felekezeti izgatást követek el, pedig ezek nem is zsidó zsidók, hanem ezek nagyrészt ateisták, felekezetnélküliséggel hencegő zsidók. Az utolsó fajtája a felekezetnélküli zsidó a zsidóságnak. És engem elítéltek felekezet^ elleni izgatásért. Hiába mondtam, hogy nézzenek rám, rólam nem lehet a felekezetet megismerni, ezt csak rajtuk lehet látni; hiába, mégis elítéltek. (Derültség.) Akadt egy Barna nevezetű kormányfőtanácsos, zsidó hitközségi vezető, aki ezt mondta . (olvassa): »Programmom a zsidó kultúra további nagyszabású fejlesztése Budapesten.« Akadt egy lexikon, a Géniusz kislexikon, amely azt írta, hogy a románok Erdély őslakói. Nem beszélek arról, hogy tönkretették nyelvünket, kultúránkat, hogy megfertőzték a lelkeket, a szíveket. Ezt mind azért hoztam most szóba, „hogy benne legyen a Naplóban, hogy ha a későbbi kör lapozni fog benne, megértse, miért volt szükség n, második zsidótörvényre és miért lesz szükség arra a harmadikra, (Helyeslés és taps jobbfelől.) amelyet mi hozunk a második tapasztalatain okulva. Itt már nem lesznek a szitán olyan lyukak, hogy a k'-s zsidó bennmarad, a nagy meg kiesúszik belőle. (Derültség.) Kérem még a házassági jog terén a kötelező egyházi házasságkötés bevezetését, űsry; pmint a hercegprímás úr kérte és_ követelte. Kérem továbbá a válások mee-nehezítését. (Helyeslés.), a víkendházassás-kötések, a pajtásházassás-kötések és a. könnyelmű házasságkötések meggátlását. Nem én vagyok az „első, antiszemita, aki ezt momdia: Istóczy Győző is a polgári házasság ellen beszélt és szavazott, Kérem még a katolikus autonómiát abban az értelemben, ahosrvan Aoponvi Albert ter jesztette ezt elő. Erről különben külön törvényjavaslatot fogok beterjeszteni. (Helyeslés.) Ezekntán rátérek a nyilasmozgalomra pár percig. (Felkiáltások: Érdekes lesz!) Sainos, erre alig maradt már időm. Azt mondják, hogy
