Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok

434 Az országgyűlés képviselőházának 58. egységet, mert hiszen minden bizottság mint szuverén fórum önállóan járna el és így nem bizonyos, hogy az a jogegység, amelyet az egyenlő lés arányos teherviselés elve feltétle­nül megkíván, bitzosíttatnék. Éppen ezért a javaslat az albizottság! rendszert választja, amely az elnök^ vezetése alatt egységes jogal­kotás kifejlesztését és azonos jog alkalmazá­sának ^.kialakulását teszi lehetővé. Egyébként SL törvényjavaslat részleteiben a következő ren­delkezéseket tartalmazza. Az 1. § (1) bekezdése a, bizottsági tagok számát szabályozza é's azt olyan mértékben kí­vánja felemeltetni, hogy az összes fellebbezési ügyek hat hónap alatt nyerhesenek elbírálást. Ez mindenesetre olyan terminus, amely a köz­érdek szempontjából elég rövidnek nevezhető, viszont elég nagy mnnkaterihet jelent és éppen ezért van szükség a tagok számának megfelelő felemelésére. Hogy ilyen rövid időt szab a pénzügyminiszter úr ezeknek az ügyeknek el­bírálásaira, ez a döntőbizottsági tagoknak is érdeke, írnert hiszen hosszú időre még sem le­het őket igénybe venni. A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy az albizottságokat szükségképpen az elnöik 1 ala­kítja meg, ő osztja be munkájukat. Ez az in­tézkedés bizonyos rugalmasságot biztosít en­nek az albizottságnak. Minden eshetőségre, akár megbetegedés, akár akadályoztatás, ajktár bármely más eset jelentkezésére is az elnöknek mindig módjában van ezeket az albizottságokat •olyan ütemben foglalkoztatni, hogy az a bizo­nyos határidő betartható legyen, vagyis hat hónap alatt az Országos Döntőbizottság elvé­gezze munkáját. A törvényjavaslat Í3) bekezdése a legfon­tosabb rendelkezés, mert hiszen arról gondos­kodik, hogy ezekben az albizottságokban^ a jogegység elve érvényesüljön és mindenkép­amely a jogegységet veszélyeztetné, az elnök­személye aZ: összekötő kapocs és ha valamely azonos esetben olyan eshetőség jelentkeznék, amely a jogegységet veszélyeztetné, az elnök­nek módjában van közös értekezlet formájá­ban a jogegységi elvet kidolgozni és azt min­denkire nézve kötelezővé tenni. A (4) bekezdés önmagától értődő rendelke­zést tartalmaz az albizottságok működésére nézve. Erre ugyanazok a szabályok irányadók, amelyeik az Országos Döntőbíróságra vonat­koznak. A 2. § a törvény hatálybalépéséről intézke­dik. T. Ház! -Miután a törvényjavaslat a jogor­voslati eljárás gyorsítását kívánja szolgálni, tehát fontos közérdeket, a törvényjavaslatot el­: fogadásra ajánlom. Elnök: T. Ház! Kíván valaki a törvényja­vaslathoz hozászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát _ berekesztettneiki nyilvání­tom. A pénzügyminiszter úr nem kíván szólni, így a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és felteszem a kéndést> méltóztatik-e a törvény­. javaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánoságban el­fogadja. A javaslattal részleteiben a pénzügyi bizottság fojgi foglalkozni. Napirend szerint következik az országgyű­lés 1939. évi június hónap 10-étől 1939. évi jú­nius hó végéig terjedő időre szóló számadá; sainak megvizsgálásáról készült számvizsgáló bizottsági jelentés tárgyalása. (írom. 122.) • Donath György előadó urat illeti a szó. Donath György előadó: T. Ház! A házsza­bályok 121. §-a értelmében a számvizsgáló bi­iilése 1939 november 28-án, kedden. zottság a Ház számadásait időnkint felülvizs­gálja és ellenőrzi. Ezúttal a számvizsgáló bi­zottság az 1939. évi június 10-étől június vé­géig terjedő időszakra és ennek beszámításá­val az 1938/39. évi költségvetési évre vonat­kozó adatokról tesz jelentést. Az adatok szerint a térítmények leszámí­tásával ebben az időszakban 517.034 pengő túl­kiadás mutatkozik. Ebből személyi járandósá­gokra 512.000 pengő, dologi és egyéb kiadá­sokra kereken 5000 pengő jut. A személyi járandóságoknál mutatkozó 527.000 pengős túlkiadás elsősorban részint ab­ból származik, hogy az 1938 : XXXIV. törvény­cikk értelmében a felvidéki területek képvise­letében behívott képviselők járandóságai nem voltak előirányozva, részint pedig ide számí­tódik az 1935 : V. törvénycikk alapján a visz­szacsatolt felvidéki területek, majd a VI. tör­vénycikk alapján a visszacsatolt kárpátaljai területek képviselőinek az országgyűlés kép­viselőházába történt meghívása folytán, ille­tőleg az 1939. évi június, 10-re egybehívott or­széggyűlés képviselői számának 245-ről 260-ra történt emelkedéséből előállott túlkiadás. Az országgyűlés igazgatási költségeinek személyi járandóságainál elért 141 pengős megtakarítás tulajdonképpen úgy keletkezett, hogy a kereken 22.000 pengős túlkiadással szemben állt a 22.000 pengőt néhány száz pen­gővel meghaladó megtakarítás. A túlkiadás t az országgyűlés képviselőháza altisztjeinek or­vosilag igazoltan beteg és arra rászorult gyer­mekeinek myaraltatása, Valamint az Ország­gyűlési Tisztviselők Sport Clubjára és jutal­mazásokra fordított összegek okozták. A^ do­logi, átmeneti és egyéb dologi természetű ki­adásoknál a többletkiadás 53.540 pengő volt, tekintve azonban, hogy ugyanennél a rovat­nál 48.558 pensrő megtakarítás volt elérhető, így a fenti többlet 4981 pengőre mérséklődött, Az előadottakban összefoglalt vizsgálati anyag és az azokból leszűrt megállapítások alapján tisztelettel javasolja a bizottság,, hogy a képviselőház elnökének az 1939. évi jtmins 10-étől 1939. évi június hó végéig terjedő idő­szakra a számadási felmentvényt megadni mel­lózta ssék. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez r hozzá­szólni'? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. ',,,., -, Felteszem a kérdést, meltoztatnak-e az imént letárgyalt jelentésre vonatkozóan a 'bi­zottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis a képviselőház elnökének az 1939 június hó ÍO-től 1939 június hó végéig terjedő időre a számadási felmentvényt megadja. Következik a mentelmi bizottság 85. szamai jelentésének tárgyalása Matolcsy Mátyás kép­viselő úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illetné a szo, helyette azonban — minthogy a képviselő úr akadályozva van a megjelenésben — a házsza­bályok 183. Vának (5) bekezdése alapján a he­lyettes előadó urat, vitéz Zerinváry Szilárd képviselő urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képvi­selőház! A győri kir. főügyészség 3171/1939. 1 ü. szám alatt Matolcsy Mátyás országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a győri kir. törvényszék El. XX. J. 55^­1939. számú megkeresése szerint ellene a bíró­ság büntető eljárást indított, mivel Kőszegen

Next

/
Oldalképek
Tartalom