Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-56
Az országgyűlés képviselőházának 56, \ különösen gyorsított ütemben megvalósíttatni éppen a felszabadult területeken, amelyeknek egyresze szegény a jó földekben. Mit jelent ez a jó földekben való szegénység? Azt, hogy egy falu határában a jó i'öide-ket nyilazzák, szetparcellázzák és ma már egy szegény íóldminőségü területen levő falunak az a kis darab jó földje, és bizony néha a roszbzabb löldje is olyan kis parcellákra aprózódott fel, hogy annak a gazdasági megmívelése szinte lehetetlen. Ez nemzetgazdasági szempontból igen nagy veszteséget jelent, mert - hallottam olyan adatokat, hogy egy faluban 4—5% föld is elvész az apróbb parcellák határai és mesgyéi miatt, amelyek nem kerülhetnek miveiés alá. A tagosítás kérdése különben is kiegészítő része az általunk most elfogadott földbirtokpolitikai javaslatnak, mert hiszen a földbirtokpolitikai javaslattal mindenütt gazdasági . es szociális eredményeket nem fogunk tudni elérni, különösen nem ott, ahol nincs felosztásra kerülő birtok. Ahol tehát nincs felosztásra kerülő birtok, ott legfeljebb telepítéssel tudom a célt szolgálni, azonban tisztában vai gyök azzal, hogy a magyar fajta milyen ^nehezen állítható be a költözködésre és telepítésre' ezért ott legalább is a tagosítás gyorsított menetével kell ezt a szociális és gazdasági bajt megszűntetni. Ugyanúgy kiegészítő részei a második zsidótörvénynek, mint kerettörvénynek, a részvény jogi kérdés újabb szabályozása. Rámutattak arra az előttem szólók, itt én tehát csak röviden akarom érinteni azt, hogy a mai részvényjog rendkívül alkalmas arra, hogy a társadalom egyensúlyának biztosításáról szótó különböző törvények és elsősorban a zsidótörvény egyes részein át lehetőséget nyújtson a keresztény tőke előnyomulásának megakadályozására. Utalok itt különösen a közgyűlési határozatok megtámadásának kérdésére, utalok az alaptőke befizetése és az alaptőke mikénti kezelése körüli anomáliákra. Tudom és tisztában vagyok azzal, hogy az igazságügyi kormányzat ezzel a kérdéssel foglalkozik, azért ezt szíves jóindulatába ajánlom. T. Ház! Ne méltóztassanak r rossz néven venni, hogy végül még egy kérdésről beszélek, de nem volnék ügyvéd, ha nem emlékezném meg arról is, hogy az ügyvédi karnak is vannak bajai és panaszai. En ezt a kérdést most kizárólag gazdasági szempontból nézem, nem foglalkozom az ügyvédkérdés egyéb vonatkozásaival, hanem egyszerűen azt mondom, hogy gazdasági kérdés az egész kérdéskomplexus, amely ma az ügyvédségre olyan nehéz súllyal nehezedik. Túlsokan vagyunk, a megélhetés nehéz, a közönség természetesen — és sok esetben indokoltan — visszavonul az ügyvédi jogsegély igénybevételétől. Ártottak az ügyved; ségnek azok, akik nem tudtak azon az erkölcsi nívón megmaradni, amelyet a régi ügyvédi kar tekintélye és tisztelete megkövetel. Nem szabad azonban általánosítani és főleg figyelemmel kell lenni arra, hogy az ügyvédség már egyszer elvesztette a nyugdíjalapját. Kérem az igazságügyi kormányzatot arra, hogy amikor most az ügyvédi társadalom erkölcsi erőben és erkölcsi értékben is ismét szaporodott, legyen figyelemmel az ügyvédi nyugdíjkérdés rendezésére. (Helyeslés a középen.) Áthatva attól a bizalomtól, amellyel a kormányzat iránt viseltetem, áthatva a prograinm azonosságától, amely programmot mi és a. kormánypárt magunk elé tűztünk, en a legteljeKÉFVISELÖHÁZI NAPLÓ HL ése 1939 novvmber 2e-án, csütörtökön. 353 sebb bizalommal: elfogadom az igazságügyi tárca költségvetését. (Elérik helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik 1 ? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Malasits Géza! Elnök: Malasits Géza képviselő urat illeti a szó. 'Malasits Géza: T. Képviselőház! Szívesen elismerem előttem szólott t. képviselőtársam nagy jogi tudását, beszédébe azonban nem kapcsolódhatom bele, mert én másról szándékozom beszélni. Mindenekelőtt meg kívánom említeni, hogy a költségvetés számszerű adataira nézve nem sok mondanivalóm van. Kevésnek tartom a beruházásokra szánt 1,028,000 pengőt. Bár az elmúlt esztendővel szemben a többlet 733.000 pengő, mégis kevés az Összeg, mert ha tekintetbe veszem például a vidéki járásbíróságok épületeit, azok belső berendezését, ha tekintetbe veszem, hogy festenek a vidéki fogházak és letart óztatási intézetek, amelyek már valóban az égbe kiáltanak és javításért esengenek,.akkor határozottan kevésnek kell mondanom azt az összeget, amelyet az igazságügyi tárca költségvetésébe beruházások céljára felvettek. Az igen t. túlodal vezérszónoka azt mondta, hogy a bíró magunk fölé emelt szimbólum. Ha ez igaz, akkor ezt a magunk fölé emelt szimbólumot méltó keretekbe kell helyezni, nem pedig olyan csúf — nem akarok erő sebb kifejezést használni, pedig mondhatnám, hogy ronda — helyiségekbe, olyan \ siralmas, össze-vissza tördelt íróasztalok mellé, amint azt a vidéki járásbíróságoknál látjuk. (Homonnay Tivadar: Nem a helyiség ad a bírónak tekintélyt, de a helyiség is fontos és ebben a képviselő úrnak igaza van! —Elnök csenget.) Kérem, én csak annyit mondok, hogy akinek alkalma volt, mint nekem, látni például egy nem gazdag országnak, Belgiumnak a vidéki törvénykezéseit és azt, hogy ott például a legalsóbbfokú bíróságoknál is milyen ünnepi, mondhatnám templomi hangulatban folyik a tárgyalás s azután elmegy mondjuk Jászkarajenőre, vagy a Dunántúl valamelyik eldugott, Bakony melletti községébe és megnézi ott a járásbíróságot, kétségbe esik, hogy néz ki az. Mindig eszembe jut Gogolynak az a híres regénye, (Antal István igazságügyminisztériumi államtitkár: Holt Lelkek!) igen, a Holt Lelkek, amelyben leírja az orosz fogházakat és törvénykezési helyiségeket. Mindig ez a regény van előttem, amikor ezeket a szörnyűséges helyiségeket látom. Nagyon kérem az igazságügyi kormányt, lépjen fel ebben a vonatkozásban kissé erélyesebben a pénzügyminiszterrel szemben és fokozatosan, de lehetőleg minél gyorsabb tempóban szüntesse meg azt az állapotot, amely ma a helyiségek tekintetében fennáll. Az igazságügyi költségvetés indokolásában többek között említés történik a 'tervbevett sajtóreformról is. Erről különben az előadó úr is megemlékezett már. Az indokolásban erre vonatkozólag a következőket olvashatjuk (olvassa): »Közvetlenül megoldás előtt áll a sajtójog reformja, amelynek alapvonásai a közlés valóságának nemzeti, társadalmi és erkölcsi szempontból fokozottabb biztosítása, a jóhírnév fokozott védelme, a sajtó útján elkövetett bűncselekmények hatályosabb üldözése, különösen a felelős személyek körének kiterjesztése útján, továbbá a sajtóeljárás egyszerűsítése.« 47
