Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-56

Az országgyűlés képviselőházának 56, \ különösen gyorsított ütemben megvalósíttatni éppen a felszabadult területeken, amelyeknek egyresze szegény a jó földekben. Mit jelent ez a jó földekben való szegény­ség? Azt, hogy egy falu határában a jó i'öide­-ket nyilazzák, szetparcellázzák és ma már egy szegény íóldminőségü területen levő falunak az a kis darab jó földje, és bizony néha a rosz­bzabb löldje is olyan kis parcellákra aprózó­dott fel, hogy annak a gazdasági megmívelése szinte lehetetlen. Ez nemzetgazdasági szem­pontból igen nagy veszteséget jelent, mert - hallottam olyan adatokat, hogy egy faluban 4—5% föld is elvész az apróbb parcellák hatá­rai és mesgyéi miatt, amelyek nem kerülhet­nek miveiés alá. A tagosítás kérdése különben is kiegészítő része az általunk most elfogadott földbirtok­politikai javaslatnak, mert hiszen a földbir­tokpolitikai javaslattal mindenütt gazdasági . es szociális eredményeket nem fogunk tudni elérni, különösen nem ott, ahol nincs felosz­tásra kerülő birtok. Ahol tehát nincs felosz­tásra kerülő birtok, ott legfeljebb telepítéssel tudom a célt szolgálni, azonban tisztában va­i gyök azzal, hogy a magyar fajta milyen ^nehe­zen állítható be a költözködésre és telepítésre' ezért ott legalább is a tagosítás gyorsított me­netével kell ezt a szociális és gazdasági bajt megszűntetni. Ugyanúgy kiegészítő részei a második zsidótörvénynek, mint kerettörvénynek, a rész­vény jogi kérdés újabb szabályozása. Rámutat­tak arra az előttem szólók, itt én tehát csak röviden akarom érinteni azt, hogy a mai rész­vényjog rendkívül alkalmas arra, hogy a tár­sadalom egyensúlyának biztosításáról szótó kü­lönböző törvények és elsősorban a zsidótör­vény egyes részein át lehetőséget nyújtson a keresztény tőke előnyomulásának megakadá­lyozására. Utalok itt különösen a közgyűlési határozatok megtámadásának kérdésére, uta­lok az alaptőke befizetése és az alaptőke mi­kénti kezelése körüli anomáliákra. Tudom és tisztában vagyok azzal, hogy az igazságügyi kormányzat ezzel a kérdéssel foglalkozik, azért ezt szíves jóindulatába ajánlom. T. Ház! Ne méltóztassanak r rossz néven venni, hogy végül még egy kérdésről beszélek, de nem volnék ügyvéd, ha nem emlékezném meg arról is, hogy az ügyvédi karnak is van­nak bajai és panaszai. En ezt a kérdést most kizárólag gazdasági szempontból nézem, nem foglalkozom az ügyvédkérdés egyéb vonatko­zásaival, hanem egyszerűen azt mondom, hogy gazdasági kérdés az egész kérdéskomplexus, amely ma az ügyvédségre olyan nehéz súllyal nehezedik. Túlsokan vagyunk, a megélhetés nehéz, a közönség természetesen — és sok eset­ben indokoltan — visszavonul az ügyvédi jog­segély igénybevételétől. Ártottak az ügyved; ségnek azok, akik nem tudtak azon az erkölcsi nívón megmaradni, amelyet a régi ügyvédi kar tekintélye és tisztelete megkövetel. Nem szabad azonban általánosítani és főleg figye­lemmel kell lenni arra, hogy az ügyvédség már egyszer elvesztette a nyugdíjalapját. Ké­rem az igazságügyi kormányzatot arra, hogy amikor most az ügyvédi társadalom erkölcsi erőben és erkölcsi értékben is ismét szaporo­dott, legyen figyelemmel az ügyvédi nyugdíj­kérdés rendezésére. (Helyeslés a középen.) Áthatva attól a bizalomtól, amellyel a kor­mányzat iránt viseltetem, áthatva a prograinm azonosságától, amely programmot mi és a. kor­mánypárt magunk elé tűztünk, en a legtelje­KÉFVISELÖHÁZI NAPLÓ HL ése 1939 novvmber 2e-án, csütörtökön. 353 sebb bizalommal: elfogadom az igazságügyi tárca költségvetését. (Elérik helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szó­nokot számosan üdvözlik) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra kö­vetkezik 1 ? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Malasits Géza! Elnök: Malasits Géza képviselő urat illeti a szó. 'Malasits Géza: T. Képviselőház! Szívesen elismerem előttem szólott t. képviselőtársam nagy jogi tudását, beszédébe azonban nem kap­csolódhatom bele, mert én másról szándékozom beszélni. Mindenekelőtt meg kívánom említeni, hogy a költségvetés számszerű adataira nézve nem sok mondanivalóm van. Kevésnek tartom a beruházásokra szánt 1,028,000 pengőt. Bár az el­múlt esztendővel szemben a többlet 733.000 pengő, mégis kevés az Összeg, mert ha tekin­tetbe veszem például a vidéki járásbíróságok épületeit, azok belső berendezését, ha tekintetbe veszem, hogy festenek a vidéki fogházak és letart óztatási intézetek, amelyek már valóban az égbe kiáltanak és javításért esengenek,.ak­kor határozottan kevésnek kell mondanom azt az összeget, amelyet az igazságügyi tárca költ­ségvetésébe beruházások céljára felvettek. Az igen t. túlodal vezérszónoka azt mondta, hogy a bíró magunk fölé emelt szimbólum. Ha ez igaz, akkor ezt a magunk fölé emelt szim­bólumot méltó keretekbe kell helyezni, nem pedig olyan csúf — nem akarok erő sebb kifeje­zést használni, pedig mondhatnám, hogy ronda — helyiségekbe, olyan \ siralmas, össze-vissza tördelt íróasztalok mellé, amint azt a vidéki járásbíróságoknál látjuk. (Homonnay Tivadar: Nem a helyiség ad a bírónak tekintélyt, de a helyiség is fontos és ebben a képviselő úrnak igaza van! —Elnök csenget.) Kérem, én csak annyit mondok, hogy akinek alkalma volt, mint nekem, látni például egy nem gazdag ország­nak, Belgiumnak a vidéki törvénykezéseit és azt, hogy ott például a legalsóbbfokú bírósá­goknál is milyen ünnepi, mondhatnám temp­lomi hangulatban folyik a tárgyalás s azután elmegy mondjuk Jászkarajenőre, vagy a Du­nántúl valamelyik eldugott, Bakony melletti községébe és megnézi ott a járásbíróságot, két­ségbe esik, hogy néz ki az. Mindig eszembe jut Gogolynak az a híres regénye, (Antal István igazságügyminisztériumi államtitkár: Holt Lel­kek!) igen, a Holt Lelkek, amelyben leírja az orosz fogházakat és törvénykezési helyiségeket. Mindig ez a regény van előttem, amikor eze­ket a szörnyűséges helyiségeket látom. Nagyon kérem az igazságügyi kormányt, lépjen fel ebben a vonatkozásban kissé erélyesebben a pénzügyminiszterrel szemben és fokozatosan, de lehetőleg minél gyorsabb tempóban szüntesse meg azt az állapotot, amely ma a helyiségek tekintetében fennáll. Az igazságügyi költségvetés indokolásában többek között említés történik a 'tervbevett sajtóreformról is. Erről különben az előadó úr is megemlékezett már. Az indokolásban erre vonatkozólag a következőket olvashatjuk (ol­vassa): »Közvetlenül megoldás előtt áll a sajtó­jog reformja, amelynek alapvonásai a közlés valóságának nemzeti, társadalmi és erkölcsi szempontból fokozottabb biztosítása, a jóhírnév fokozott védelme, a sajtó útján elkövetett bűn­cselekmények hatályosabb üldözése, különösen a felelős személyek körének kiterjesztése útján, továbbá a sajtóeljárás egyszerűsítése.« 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom