Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-56

Az országgyűlés képviselőházának 06. ülése 1939 november 23-án, csütörtökön. 351 területek és Kárpátalja lakosai közül állítottak be a magyar bírói szolgálatba, beváltak-e ebben a szolgalatban s hogyan és mikép váltak be. Én a magam részéről meg vagyok győződve arról, hogy a felszabadult területek bírói kara ma már egységes szellemű, egységes lelkisegű és ugyanazon a nívón áll. amely nívón az anyaoiszág bírói kara. Mélyen t. Ház! Bocsáry Kálmán képviselőtársam elméleti kérdéssel foglalkozott, a koüifikáció kérdésével és megemlítette, M)gy az elmúlt két esztendőben milyen nagyszerű ko difikatari munkát végzett az igazságügyi minisztérium. Én ezt készseggel elismerem és elismerem azt is. hogy az igazság ágy minisztérium törvényelőkészítő osztálya a legmagasabb színvonalon áll, amit megmutatott most is, amikor a visszacsatolt területek igazságügyi, közigazgatási és minden más vonalú életszükségletet kellett szabályozni és ezt a szabályozást természetesen nem kotlifikációs keretben, hanem kormányrendeletekkel eszközöltet. Ez a munkája is elismerést érdemel, kiváló munka volt. Lígy érzem azonban, — és itt talán egy kissé elméleti kérdéssel is foglalkozom — hogy ma a kodifikáció, mint ilyen, neun lehet ideál és nem lehet cél, mert az élet halad, egymást követik az események, társadalmi és gazdasági átalakulás előtt állunk, illetve már benne is vagyunk egy társadalmi és gazdasági forradalom ütemében; tudjuk, hogy hová fog fejlődni ez az irányzat, tisztában vagyunk azzal, hogy a kifejlődés csak nemzeti és szociális alapon elgondolt kollektív irányban haladhat, de amikor az események így követik egymást, amikor az életviszonyok máról-holnapra változnak, amikor a társadalmi és gazdasági viszonyok máról-holnapra változnak, alig tudnám elképzelni azt, hogy alapos kodifikátori munkát lehetne végezni, én te.hát inkább vagyok barátja annak a törvényalkotásnak, amely a kerettörvények rendszerét tűzi maga elé- A kerettorvények alkalmasak arra, hogy az élet viszonyaihoz rugékonyahban alkalmazkodjanak és alkalmasak arra is, hogy a bíróság számára a bírói mérlegelés, a bírói jogalkotás, a bírói dekrétumok fokozott lehetőségét segítsék elő. Mélyen t. Ház! Természetes dolog, ho;>y amikor az igazságügyi kormányzat iránt el is méréssel vagyok, ugyanakkor bizonyos szempontokat, amelyeket itt lator leszek a t. Mai elé hozni, abból a kissé lokálpatrióta szemszögből szemlélném, amely bennem, mint a felszabadult területek egyik lakójában kialakult. A felszabadult területen átéltük az igazolási elj V rást, átéltük a különböző foglalkozási ágaknak, ügyvédeknek, mérnöktknek, orvosaknak nem zethűségi és etikai szempontból való felülbírálatát, átéltük a kereskedői és iparigazolványok újbóli adományozását, felülvizsgálatát. Anunynyire helyesnek és természetesnek tartom ezt, mert hiszen csak helyes és igazságos, hogy a húszévi idegen uralom alatti viselkedés követ kezményeit mindenkinek le kell vonnia és ezt a viselkedést nemzethűségi és etikai szempontból bíráljuk el és annak minden következményét a nemzet is le akarja vonni, ugyanakkor kissé méltánytalannak látszik előttem az, hogy ez a felülbírálás miért nem következik be a beiországban is. mert az én felfogásom szerint a neonzethűségi és etikai szempontok a belországban is kell hogy elbírálás tárgya legyenek. Én el tudom képzelni azt is, hogy az a hazafiatlan viselkedés, amiért most a felszabadult területen X-nek és Y-nak homlokára sütöttük a bélyeget, néhol itt a belországban is megállapítható lenne. Kérdezem, t. Ház, mi a rémhírterjesztés"? Plakátokon olvashattuk, hogy hazafiatlan cselekedet. Igaz is. Mi a honvéduniformis kritizálása, amely ma már az antimilitarista propaganda jellegét veszi fel? Hazafias viselkedési Kérdezem, hogy a szellemességgel, a járványszerű budapesti viccelődéssel folytatott kigúnyolása a mi felfogásunknak, nemzeti érzésünknek nem hazafiatlan viselkedés-e, nem alkalmas-e arra, hogy önbizalmunkat aláássa? És nem árt-e a mi gondolkozásuknak, felfogásunknak és érzésünknek az, amikor velünk barátságos hatalmaknak különböző tényezőit ugyancsak szellemes gúny áradatával akarják lekicsinyelni és előttünk bírt tekintélyükben aláásni? És kérdezem: azok az etikai hibák, amelyek akár a valutaüzérkedés, akár az áruhalmozás, az árfelsrófolás címén és minden más vonatkozásban az ügyészség elé kerülnek, az ezekben megnyilvánuló viselkedés és ténykedés nem volna-e alkalmas arra, hogy ugyancsak etikai alapon bíráltassék felül, és a belországban is rásüssük a bélyegét arra, aki ilyenformán a nemzet és a magyar etika ellen viselkedik? T. Ház! A költségvetés különböző tárcáinak tárgyalása során majdnem minden szónok részéről elhangzott az az — azt mondhatnám — ezidőszerint talán méa- álomkép, hoay dolgoznunk kell a szentistváni Magyarország felépítése érdekében s minden ténykedésünknek erre keli irányulnia. Mindannyiunknak igazunk van, akik azt hangoztatjuk, hogy a cél csak a szentistváni Magyarország' felépítése lehet. Valljuk be azonban őszintén, hosay amennyire készületlenek voltunk tavaly benn és künn felszabadulásunkra, amennyire készületlenek voltunk az idén Kárpátalja felszabadítására, ezekből a tényekből okulnunk kell és &

r jövőre jobban kell előkészülnünk. (Helyeslés.) Tudjuk mindannyian, hogy milyen nehézségekbe ütközik a felszabadult területeken az állami élet különféle megnyilvánulásaiban olyan megbízható erők elhelyezése amelyek először is az állam hű szolgái, másodszor »edig annak a népnek is istápolói, seeíiői és kiszolgálói lesznek, amelynek a körében élnek. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a Kárpátaljának 6a a felszabadult területnek egy részén és a jövőben — adja Isten, hogy minél előbb — felszabaduló területeken a nemzetiségek kiszolgálására olyan utánnóílásra lesz szükségünk, amely bír^'a az illető nemzetiségnek a nyelvét. (Élénk helyeslés és tavs.) Ttt vagyok bátor felhívni az igazságügyi kormányzat figyelmét arra, hogy méltóztassék különösen a jogi oktatás terén máris lehetőséget nyújtani arra, hogy az a jogászifjúság, amelyből az igazságszolgáltatás a közigazgatás és nagy részben a pénzügyigazgatás is a maga utánpótlását meríteni fogja, tanulja meg máris a szentistváni kisebbségi nyelveket és készüljön el arra hogy nemzetiségi helyeken kell majd állását elfoglalnia és ott nemzeti kötelességét teljesítenie. (Helyeslés és tavs.) M;g vagyok győződve arról, hogy az a magyar ceglédi fiatalember, aki meg fog tanulni ruszinul, a ruszin földön nagyszerűen fogja teljesíteni hivatrsát a magyarság és a ruszin kisebbség érdekében és szeretni fogia a ruszin népet. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! A felszabadult területeknek vannak még problémái, amelyek az igazságügyi szervezkedés során elég sürgősen volnának megoldandók. Méltóztatnak tudni, hogy a felszabadult területek egy része akként szakadt el a