Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-56

Az országgyűlés képviselőházának 56. ülése 1939 november 23-án, csütörtökön^ 341 hogy 15 éven belül a telekkönyvi betétszerkesz­tés az országban bevezethető legyen. Ez a panaszom nem az igazságügyminisz­ter úr felé hangzik, hanem a pénzügyminiszter ár felé, mert hiszen a pénzügyminiszter úrnak kellene gondoskodnia ennek az elemi kötele­zettségnek teljesítéséről, mert itt is, mint a ta­gosításnál, kénytelen vagyok előadni, meny­nyire elsősorban közgazdasági érdek, hogy le­gyen telekkönyvi betétszerkesztés minden köz­ségben és el legyen látva az ország minden községe megfelelő térképekkel, mert a helyzet az, hogy ahol telekkönyvi jegyzőkönyvek van­nak, ezek részhen évszázadosak, ahol pedig ka­taszteri felmérés nem volt, szintén évszázados térképek állanak rendelkezésre, amelyeik telje­sen megbízhatatlanok. Nagyon érdekes kérdése az igazságügyi költségvetésnek a börtönügy kérdése. Felső­Magyarország és Kárpátalja, közelebbről Ung­vár visszatérésével a királyi országos letar­tóztató intézetek száma egy új és egészen mo­dern, ötszáz főt befogadó büntetőintézettel szaporodott. Ezek és általában a magyar­országi büntetőintézetek és fogházak a belső és külső rabmuuka, a rabnevelés, a raboknak munkára szorítása, munkakészsége növelésé­nek célját szolgálják. A rabokat háziipari és mezőgazdasági téren foglalkoztatják. Ez a munka a szabad iparnak — ez a lényeges — és a mezőgazdaságnak versenyt nem támaszt, elsősorban igazságügyi, illetve intézeti szük­ségletek kielégítésére szolgál. Nem érdektelen, igen t. Ház, a börtönügy­gyel kapcsolatban, hogy a letartóztató intéze­tek és fogházak keretén belül ezidőszerint 7500 katasztrális holdon folytatódik trabgazdasági munka, rabgazdálkodás és a rabgazdálkodás által termelt gabonafélék, mezőgazdasági és állatgazdasági termékek a letartóztatottak el­látását szolgáliák. Tökéletes és szakszerű gaz­dálkodás folyik, amit mutat az, hogy az állat­tenyésztési kiállításokon és vásárokon több érmet és kitüntetést nyert el a rabgazdaság. Nagyon, érdekes és megemlítésre méltó a sze­gedi kir. kerületi börtön kendertermelő és fel­dolgozó üzemének kiválósága. Az intézet nagyfai gazdaságában rabmunkaerővel ter­melt kendert az intézet ipari üzemében dol­gozzák fel. Ez az intézet és a váci fegyintézet szövőüzeme készíti el az elítéltek számára szükséges fehérneműt, ágyneműt és nyári ru­hához szükséges anyagot s ugyancsak a váci intézetben lévő szabóüzeimek varrják ezt meg. Tehát a szegedi kendertermelés, ipari feldol­gozás, fonás, szövés és varrás mind házilag készíttetik el a rabgazdálkodási üzemekben. A rabmunkáltatásnak fő jellemvonása — és ezt hangsúlyozom — az önellátási rendszer kiépítése és csak helyeselni tudjuk az eltávo­zott miniszter úrnak azt a rendelkezését, hogy a rabmunka értékesítését lehetőiéig a legszigo­rúbban a házi szükségletre szorítja, ezáltal megvédi a kisipart és nem ad alkalmat a múlt­ban annyiszor hangoztatott, talán jogos sére­lemre is, amikor az olcsó rabmunkás illeték­telen versenyt támasztott az amúgy is nehéz helyzetben lévő kisiparos társadalomnak. Igen t. Ház! A miniszter úr a költségvetés indokolásában utal arra, hogy az 1938. évi XXXIV. te. a Felvidék visszacsatolt részeit, az 1939 : VI. te. pedig az újból birtokbavett kárpátaljai területeket egyesítette az anya­országgal. Ennek következtében az igazság­ügyi kormányzat a törvényekben kapott fel­hatalmazás alapján a Felvidék visszacsatolt részein és a. visszatért kárpátaljai területeken is visszaállította a régi magyar igazságügyi szervezetet. Újra felállította a kassai ítélő­táblát, a kassai királyi főügyészséget, <a bereg­szászi, kassai, komáromi és rimaszombati ki­rályi törvényszékeket és királyi ügyészsége­ket, valamint az ezekhez tartozó 22 járásbíró­ságot. Ungváron ezenfelül királyi törvény­szék és királyi ügyészség állíttatott fel. A visszatért kárpátaljai területen újra felállít­tatott 9 királyi járásbíróság, Huszton pedig királyi törvényszék és királyi ügyészség állít­tatott fel. A kassai királyi javítóintézet ia újra megkezdte működését és — mint ahogy említettem — az ungvári királyi törvényszéki fogház épületében országos büntetőintézet volt létesíthető. Természetes, hogy az ezeknek a hatóságok­nak és intézményeknek igazgatására és fenn­tartására sz.ükságes| személyi és dologi kiadások a költségvetés összegének megfelelő emelését tették szükségessé. A személyzet létszáma ugyanis 7547 főről 9023-ra emeltetett. Az elő­irányzott 61,983.000 pengő kiadásból személyi járandóságra 48,627.700 pengő, dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásokra 12,327.300 pengő, beruházásokra pedig 1,028.000 pengő esik. Az 1938/39. évre megállapított múlt költségvetéssel szemben tehát az évi többlet a nyugellátások nélkül 6,755.000 pengő, mert a költségvetés vég­összegében kimutatott 27,417.000 pengő többlet­ben már egy félévi költségvetés többlete is bennfoglaltatik. Igen t- Ház! Az igazságügy minisztérium költségvetése, mint minden más költségvetés, másfél évre készült, ami főként azt jelenti, hogy nemcsak a másfél évi időtartam miatt emelke­dik a költségvetés összegszerűen és arányosan, hanem küii nősen a Felvidék és Kárpátalja visszatérésével kapcsolatban szükségessé vált új intézmények létesítése és a személyzeti lét­szám emelése következtében is. Az igen t. kormány és úgy az eltávozott, mint a jelenlegi igazságügyminiszter úr iránti bizalomból tisztelettel" kérem a t. Házat, mél­tóztassék az igazságügyminisztérium költség­vetését mind általánosságban, mind részletei­ben elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök: Mielőtt az első vezérszónoknak a szót megadnám, bejelentem a t. Háznak, hogy az igazságúgyminisztpr úr a házszabályok 142. §-ára való utalással az igazságügyi tárca költ­ségvetése tárgyalásának tartamára miniszteri megbízottul Ra do vi eh Lajos miniszteri taná­csos urat is bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Szólásra következik?­Szeder János jegyző: Révész László! Révész László: T. Ház! Ugyanazzal a tár­gyilagosággal és minden pártpolitikán felül­emelkedve, kizárólag közszempontból kívánok felszólalni az igazságügyi tárca költségvetésé­hez, mint amilyen tárgyilagosság és pártatlan­ság jellemezte az előadó úrnak igen magas színvonalú és minden tekintetben alapos elő­adói ismertető beszédét. (Igaz! Úgy van! a középen.) Erre a tárgyilagoságra és igazságos kritikára kötelez engem pártunk álláspontja is, amely a kötelező bírálat gyakorlása terén soha­sem haladta túl azt a szükséges mértéket, amely bennünket, mint polgári ellenzéki pár­tot mindenben mérsékletre kötelez. Ugyancsak erre a tárgyilagoságra kötelez az a körülmény is, hogy itt tulajdonképpen az ország elitjének,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom