Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-55

Az országgyűlés képviselőházának 55. ülése 1939 november 22-én, szerdán. 313 kesedését és a falu népével való közvetlen kapcsolatát használjuk fel arra, hogy a racionálisabb termelést előbbrevinni segítsen. Ha van valami nagy és fontos feladat ebben az országban, akkor ez az. A gyógyszerész szívesen áll ennek az ügynek a szolgálatába. Egy magasabb, szélesebbkörű, a mai modern európai és tudományos viszonyoknak megfelelő gyógyszerész-kiképzés azonban nemcsak magát a gyógyszerészeti kérdést és az agrokémia kérdését akarja szolgálni, hanem felhasználható más célokra is. A falusi gyógyszerésznek idejét ugyanis nem tölti ki teljesen a gyógyszerészi munkálkodás; ezen kívül még ideje marad, amikor igen hasznosan felhasználhatnáaz ő magasabb tudását. Mire gondolok, t. Képviselőházi A közegészségügy fejlesztésének problémája ma a belügyminisztérium ügykörének első vonalában áll. A közegészségügy előbbreviteléhez hozzátartozik a közegészségügyi propaganda is, éspedig elsősorban. Erre a propagandára szükség van, és ennek egyik kitűnő tényezője lehet a gyógyszerész is. E téren a fertőző betegségek elleni védelemben, a betegségek megelőzésében, az egyéni egészségvédelemben; továbbá a népi táplálkozás javítása és a babona és kuruzslás kiirtása terén nagyon nagy szolgálatokat tehet, amire pedig közegészségügyi kulturális emelkedésünk céljából feltétlenül szükség van. A gyógyszertárnak már a kirakata alkalmas arra, hogy olyan tudást és ismereteket terjesszen, amelyekhez különben az egyszerű falusi nép nem jut hozzá. így például az egészségügyi vonatkozású kének, plakátok és tárgyak kiállítása által felébreszti benne a közegészségügyi kultúra iránti vágyakozást és érzéket; nyomtatványok terjesztésével és az élőszóval való propagandával. a gyógyszerész hozzájárulhat ahhoz, hogy a közegészségügy országos nívója emelkedjék. Megfelelő előképzettséggel beállítható a gyógyszerész e nemzetnevelő munkába, amelyből neki is ki kell vennie a részét S miután van rá ideje a falusi gyógyszerésznek és ha megadjuk neki a megffdplő kénesséeet, akkor alkalmas is rá, ennélfogva ezt a nemzeti kulturális erőt, amely e téren jelentkezik, csatasorba kell állítani a nemzet baladása érdekében. T. Képviselőház! Felhasználható a gvógyszerész a piacellenőrzés, a tápszervizsgálat, a gombák vizsgálatánál is. Azután maguknak a gyógvszertáraknak ellenőrzése és vizsgálatának ügye sem lehet csak tisztiorvosi hatáskör. A tisztiorvos nem érthet hozzá, hogyan kell a gyógyszert szakszerűen elkészíteni, ellenben a gyógyszerész, aki maga is abban működik s aki ennek a tudománynak birtokában van, alkalmas arra, hogy a gyógyszertárakat megvizsgálja a tisztiorvos mellett. Mert yan egy közegészségügyi igazgatási vonatkozású vizsgálat és van maga a szakszerű vizsgálat. A gyógyszerész egyébként, ha megfelelő előképzettségben részesül, magának a gyógyító orvosnak is segítségére lehet, _ ahogy ez a katonai kórházakban, annakidején a háborúban már gyakorlatban is volt. Xgy az orvoskémiai, a kórvegytani és bakteriológiai vizsgálatokat, amelyeket az orvos maga nem akar vagy nem tud elvégezni, el kell tudja végezni a gyógyszerész a maga jól felszerelt ilaboratóriumában. A gyógyszerészeti gyárak vezetői is sokszor panaszkodnak a miatt, hogy a gyógyszerészek nem kapják meg azt a teljes képzettséKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ III. get, amely által őket azután a gyógyszervegyészeti gyárakban megfelelően alkalmazni* tudnák. Ilyenmódon azt látjuk, hogy míg a multban a gyógyszerész a kémiai, fizikai és egyéb idevágó tudományok terén nagy lépésekkel vitte előbbre a tudományt, most a magyar gyógyszerészképzés visszaszorítja a gyógyszerészeket ezen tudományok művelésében, munkálásában, előbbrevitelében. T. Képviselőház! A magyar szellemi életben nagyobb ökonómiával kell dolgozni és minden munkára való készséget fel kell vértezni az intenzívebb és mélyebb, nagyobb eredményeket ígérő tudománnyal és ismeret ékkel. Minthogy a kormánnyal szemben pártállásomnál fogva bizalommal nem viseltetem, a költségvetést nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik 1 Szeder János jegyző: vitéz Faragó Ede. Elnök: vitéz Faragó Ede képviselő urat illeti a szó. vitéz Faragó Ede: T. Ház! Tekintettel arra, hogy ezzel a költségvetéssel szemben ugyancsak bőségesen támasztottak igényeket s az igények pohara ugyancsak megtelt már, ebbe már nem akarok többet beletenni. Boldog leszek, ha azokat a legjobb javaslatokat valóban siker fogja követni. Méltóztassék megengedni nekem, hogy ez alkalommal tisztán a magyar lelkiségről és a magyar öntudatról beszéljek. Ügy érzem valahogy, hogy nálunk itt Magyarországon nincs a szó mély értelmében vett magyar öntudat. Az öntudat páthosz és romantika keveréke. Tessék a március 15-ikékre gondolni. Elvirágzanak ott nagyszerű gondolatok, költői szavak, szép szóvirágok, utána — mint más alkalmakkor is — minden nemes, nagyszerű magyar gondolat belefullad a bankettekbe. A bankettek a csúcsteljesítmény. (Ügy van! a jobboldalon.) Előtte egy kis szóvirág, egy kis frázis. Ez a magyarkodás 20 esztendeig uralta a mii magyar népünket a legkeservesebb időkben, (vitéz Somogyváry Gyula előadó: Régebben is!) amikor pedig arra lett volna szükség, hogy igazán cselekvő magyar élettel segítsünk idegen unalom alatt élő magyar testvéreinken. Mélyen t. Ház! A magyar öntudat gondolás az elszakadt testvérekre. A magyar öntudat az, hegy esténkint számonkérem magamtól, hogy életem ma azon a,z őrhelyén, ahol állok, cselekvő magyar élet volt-e, hogy életem azon az őrhelyén, ahol állok, valóban a magyar evangélium, a magyar hit, a magyar temperamentum, a magyarság isteni küldetésének valami apró szolgálata volt-e vagy sem, vagy csak beszéd volt-e ezekről. A magyar öntudat a magyar értékek számontartása, nemcsak örvendezés annak, hogy parasztságunkban nagyszerű faji erők vannak, hanem annak számontartása és tudata is, lélekből való örülés annak, hogy ez a magyar nép a maga földjén minden idegen kultúrától függetlenül él. S ezt ajánlom a magas gazdasági tudományokkal foglalkozó mélyen t. urak figyelmébe: keressék m&g a magyar föld népének életében azt az ősi földművelési módot, amelyet a nép maga talált ki, amelyet a mi népünk maga csinál és amelyet a ma népünk maga is nagyszerűen művel hosszú-hosszú évszázadok kikristályosodott tapasztalatai alapján. Hogy ne lessenek ezek a szavak egyszerűen elmondott szavaknak, hogy a lényegnél 42