Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-54

244 Az országgyűlés képviselőházának 5A. Áttérve ezekután a kisebb tárcák többi fe­jezeteire, röviden, vagyok bátor felemlítetni, hogy a főméltósúgú Kormányzó Űr tisztelet­díja változatlan összegben van előirányozva. A kormányzóság kiadásai a nyugdíjak nélkül 1,257.000 pengőben irányoztattak elő, és pedig 1,225.5-0 pengő a kabinetiroda és a királyi épü­leteknek és tartozékainak kezelésére. 31.430 pengő pedig a magyar főűdvarnagyi bíróság kiadá­saira esik. Az előirányzott összeget egybevetve a megelőző számadási évre megállapított ösz­szeggel, a valóságos, azaz másféls^ereet meg­haladó többlet a két címnél összesen csak 60.520 pengő, amelyből kereken 54,000 pengő a már többször érintett általános költségemelési okok folytán a személyi járandóságoknál jelentkezik. Minthogy ezek, valamint a kisebb tételeket ki­tevő dologi kiadások emelkedései a tényleges szükségleteknek megfelelnek s gondos mérték­tartással és takarékosság'gal irányoztattak elő, elfogadásuk indokolt. Az országgyűlés költségvetését a két Ház már a gazdasági bizottságok jelentései alapján megállapította, így annak elfogadását java­solom. A Legfőbb Állami Számvevőszék igazgatási költségei a nyugellátási költségek nélkül 850.000 pengőben irányoztattak elő, amely teljes egé­szében a rendes kiadásokra esik. A megelőző számadási évre megállapított összeggel egybe­vetve a többlet 313.000 pengő, de a másfélszeres összeggel egybevetett, valóságos többlet mind­össze 44.500 pengő. A személyi járandóságok a már említett okokkal megindokolt létszámszaporítás stb. folytán 52.400 pengővel emelkedtek, míg a do­logi kiadások 7900 pengővel, a zárszámadási előirányzati költségek pedig 10.000 pengővel csökkentek. A Közigazgatási Bíróság kiadásai a nyug­ellátások nélkül 1,390JOOO pengőben irányoztat­tak elő, amely teljes egészében a rendes ki­adásokra esik. A másfélévi előirányzat 553000 pengővel haladja meg a megelőző számadási évre meg- I állapított költségvetést, a valóságos többlet azonban csak 134.500 pengő, amelyből 127.100 pengőt emésztenek fel a személyi járandósá­gok és csak 7400 pengő esik a dologi kiadá­sokra. A személyi járandóságok emelkedését a te­rületi változással járó munkatöbblet zavarta­lan ellátása indokolja % A Közigazgatási Bíróság létszáma éppen az előbbi okokra való tekintettel egy tanácselnöki, négy bírói, egy tanácsjegyzői, öt díjnoki és egy altiszti állással szaporíttatott. A dologi kiadások a beszerzési és elhelye­zési költségeknél a tényleges szükségletnek megfelelően növekedtek. A Közigazgatási Bí­rósággal kapcsolatban a Ház részéről állan­dóan megfigyelés tárgya szokott lenni, hogy vájjon az ott folyó ügyintézés és különösen a hátralékok feldolgozása milyen ütemben halad előre. Államéletünknek ennél az egvik leg­inkább tisztelt és legelső fontosságú bíróságá­nál az ügyhátralék 1936 végén 43197 darabbal érte el a csúcspontot. Számba kell itt venni p.**-, hop-v a bíróság hat.ásköre a bíróság fenn­állása óta mintegv 100 törvénnyel és 20-nál több kormányrendelettel mind szélesebb jog­területre nyert Idtfrifisztést. a bíróság ügyfor­galmának emelkedésével azonban a bíróság létszámának emelése nem tartott^ lépést. Az ügyforgalom és a bíróság létszámának aránya között mind nagyobb eltolódás idézte elő az ülése 1989 november 21-én, kedden. ügyhátralékok állandó szaporodását. A leg­utóbbi költségvetési évben bekövetkezett lét­számemelés már éreztette jótékony hatását, mert az előbb említett 43.000 darab a múlt év­ben lecsökkent 37.000-re, az 1938. évben pedig már csak 26.000 darab hátralék maradt a bíró­ságnál. Bár tartani kell attól, hogy a terület­növekedés és a népességnövekedés folytán mintegy 6247 ügyérkezési többlettel kell szá­molnia a bíróságnak, és ez a hátralékok fel­dolgozását meglassíthatja, mégis reméljük, hogy a most érkezett létszámemelés, mint mon­dottam, a hátralékok feldolgozásának tempóját meggyorsítja és a bíróság úgy, amint köztisz­teletben álló működése elé a törvényhozás és a nagyközönség tekint, meg is fog annak fe­lelni, a bátraiékok állandó csökkentésével. A költségvetés 9. fejezetében a tárcanélküli minisztérium 215.0O0 pengő rendes kiadással szerepel. A legnagyobb melegség és ?Z3ret°t hangján kívánok megemlékezni a tárcanélküli minisztérium és a tárcanélküli miniszter úr működéséről. Hiszen ez a munka, ez a feladat, amelyet ők végeztek, azt jelenti, hory elsza­kadt, 20 év óta különálló, a mi szokása 5 nktól és intézményeinktől résziben talán el is idege­nedett testvéreinket kell visszavezetnie és is­mét összeölelkeztefcnie az anyaországgal, a régi magyar testvérekkel. Ez a munka olyan szép eredményekre mutathat rá, hogy az az összéff, amelyet itt 215.000 pengővel irányoztunk elő, valóban csak a legszükségesebb kiadásoknak, tszemélvi és dologi kiadásoknak honorálását je­lenti. Ezen sokkal túlmenőleg értékelendő az a lelki teljesítmény, amelyet ez a minisztérium és annak nagyszerű vezetése végez. Mélyen t. Képviselőház! Ezekben voltam bátor ismertetni és előadni a miniszterelnök­ség és a kisebb tárcák költségvetését, meg­állapítva, hogy ez a költségvetés a nemzet te­herbíró képességére figyelemmel, a «zükség­letnek megfelelően a legnagyobb takarékos­sággal állíttatott egybe, és ennélfogva a költ-' ségvetési törvény rendelkezéseinek, nemkülön­ben a reájuk háruló feladatok rendkívüli fon­tosságával arányban áll. Ennek alapján bátor vagyok a t. Képviselőháznak ajánlani a mi­niszterelnökség és a kisebb tárcák költségveté­sének elfogadását. (Élénk éljenzés és taps jobb­felől) " Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Szeder János jegyző: Kéthly Anna! ElnÖk^ Kéthly Anna képviselőtársunkat illeti a szó. Kéthly Anna: T. Képviselőház! A minisz­terelnökségi tárca éppen az e^adó úr által el­mondottak bizonysága szerint is oVon gyü ; tő­medeuce ; amely a mai viszonyok között a leg­összefogóbban tük-rövi vissza ezeknek a viszo­nyoknak rendkívülisé°*ét. Az, h^gv ez a tárca e rendkívüli viszonyokhoz, rendkívüli intézmé­nyeket is alkot egymással karöltve ?&?. Ami­kor pedis* a k^ü^yminiezter űr az előbb iaen megnyugtató módon kijelentette. hoT a kor­mány törekvése az é«ési felületnek minél szű­kebb területre való korlátozása, ak 7r or a mi­ni «zte^elnöks éeri tárcával kancsal a tban meg kell állapítanom azt- hoqy azok a speciális fel­adatok amelyek jelentkeznek, nem ennek a törekvésnek ellenéve hanem éooen ennek a törekvé«ne> «zol «tatában íplentkeznek Kz">­nvos mértékben. Be nem minden, a miniszter* elnök«égi tárcánál felvett űi intézmény és in­tézkedés s7oValïa ezt a törekvést, va°-v tal^n fordítva mondhatnám, hogy. t, i. ennek a tö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom