Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-53
190 Az országgyűlés képviselőházának 53. ezt megvalósítani: ezek az előrelátók nem forradalmárok, ezek éppen a forradalmat akarják elkerülni, (Tóth János: Ügy van!) mert a kommunizmust nem az a csúnya zsidó Kun Béla csinálta, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) jobb szó a ronda — hanem azok segítették hozzá, akik a talajt előkészítették, akik a szántást végezték. Ez az élelmes zsidófajzat csak aratni jött ide; amikor látta, hogy könnyen megy a munka, akkor nekiállottak a lazításnak és az ország- nyakára ültek. Az elkábult nemzetnek könnyű volt a nyakára ülni. Ha azonban idején gondoskodtunk volna megfelelő földbirtokreformról, a munkásságnak megfelelő munkabérekről, (Úgy van! bal felől.) ha törődtünk volna vele, ha emberséges bánásmódban részesítették volna azokat, akik a legnehezebb munkát végzik a világon, akkor nem kellett volna tartani tőlük, Szamuelli és a többi vörös bérenc nem tudott volna a falura ki sem jutni, j (Ügy van! balfelől ) T. Ház! Ezek azok a kérdések, amelyek annyira fontosak nemzeti szempontból s különösen a mai időkben a bonvédelem szempontjából, mert csak megelégedett katonákkal lehet háborút viselni, csak megelégedett magyar emberekkel lehet Magyarországot becsületesen ' megvédeni, akik szívvel, lélekkel vannak a határokon, mert tudják, hogy odahaza családjuk tisztességesen el van látva, gyermekük nem éhezik, családjuk nem nyomorog. Ebből a szempontból igaza volt a mélyen t. előadó úrnak, hogy ez igenis honvédelmi kérdés is. Rövid leszek, inert sietnem kell, az idő kevés. Itt van a zsidó bérlők kérdése. Bizonyos halasztási időket adnak a zsidó bérlőknek. Ha egy kisember nem tud eleget tenni kötelezettségének, minden további nélkül kiteszik abból a kisbérletből, minden lelkifurdalás nélkül: szépen pakkolhatnak és mehetnek. Nem kell ezeket a zsidó nagybérlőket nagyon sajnálni. (Rajniss Ferenc: Bevonul katonának a zsidó bérlő és nem lehet felmondani neki! Ez a legújabb módszer! — Elnök csenget.) Tessék egyszerűen a bérleteket hatályon kívül helyezni: bizonyos időn belül tartoznak a bérleteket átadni. Vagy van zsidótörvény, vagy nincs zsidótörvény. Ha van, s a kormány ezt komolyan gondolta, akkor tessék ezt a törvényt becsülettel végrehajtani. Siessünk a végrehajtással, mert amit megcsináltunk, az meg van csinálva. A zsidóság arra spekulál ma, hogy hátha... — nem akarok bővebben magyarázkodni — ...hátha megjavul a helyzet, hátha más világ jön. Ma a földeket eladják és házakat vásárolnak. Arra spekulálnak, hogy ha nem úgy történik a dolog, ahogyan mi szeretnők, hanem úgy fog történni, ahogyan ők kívánják, akkor megváltozik minden, vissza a zsidótörvény, első, második és akkor oda fogunk jutni, hogy mi kérünk kereszténytörvényt a saját érdekünkben tőlük. (Derültség. — Rajniss Ferenc: Ha Hore-Belisha idejön!) Tömérdek ember van az országban, akitől elvették a birtokot adósságai következtében, önhibáján kívül, de nem kímélték, nem Volt még akkor védettség, a kisemberek részére pláne nem volt. Árverés útján a bankok a nagy értéket képviselő földet, ingatlant elárvereztették. Tessék ezeket az eseteket egyénileg elbírálni és ha igazságtalanság történt, fel kell hatalmazni a minisztériumot, hogy a földet visszajuttassa azoknak, akiktől ilyen, üzleti fogásokkal kíméletlenül, árverés útján elvették, (Ügy van! a középen. — Földesi Gyula: így vettek el a ruszin néptől is a földet!) ülése 1939 november 17-én, pénteken. Foglalkozni kívánok még a gazdasági felügyelők kérdésével. Ezt a testületet kiváló testületnek tanultam megismerni, azonban nincs meg az a hatásköre, amelyet feltétlenül meg kívánnék adatni nekik. A gazdasági felügyelő nem aktagyártó. (Zaj a baloldalon.) Jelenleg az a legtöbb esetben. Ne hivatalokban gyártassanak velük kimutatásokat, aktákat, hanem az ő révükön gyakoroljanak befolyást az ország termelésére, ők irányítsák azt a rájuk bízott területen. De tovább megyek. Ne csak a gazdasági mívelés ellenőrzése legyen a feladatuk, hanem nézzenek körül, hogyan bánnak a birtokosok, a hatóságok a mezőgazdasági munkássággal, a földmívesekkel, a kisemberekkel és ha azt látják, hogy a kézcsók ott még divatban van, szoktassák le egyik-másik rövidlátó földbirtokost, aki ma is kezet enged csókoltatni magának a munkássággal. Gerinces magyarokat neveljünk. Nem tekintélytisztelet ez, amelyet Valaki kényszerből teijesít, amely nem meggyőződésből fakad. Olyan munkáságot akarok teremteni és nevelni, amely munkássájg- Őszinte érzésből süvegeli meg munkaadóját, aki az ő szociális szükségleteiről teljes egészében becsülettel gondoskodik. A termés értékesítésének kérdésével a Futurát többen kritizálták. A Futura nagyon értékes szolgálatot végez ebben az országban. (Úgy van! a jobboldalon.) A keresztény gabonakereskedelem a múltban egyáltalában alig létezett, a Futura ezt meghonosította, és ez árnivellálóan hat. Nem akarok érdemilegfoglalkozni a kérdéssel, de rámutatok arra, hogy a panasz sokszor olyan helyről jön, ahol bizony önző érdeket látok fennforogni. A zsidó például több előleget adott annak a nagybirtoknak a termésére, nem is arra az évre, hanem előre három-négy év termésére, mert a zsidó előre látott, az a szerencsétlen birtokos pedig nem látott előre, és ezekből a^z előlegekből keletkezett az ezer holdak megvétele. Addig adtak előleget a pénzt könnyelműen felvevő birtokosok részére, míg először árendás lett belőlük, azután pedig az árendásból lettek a birtokosok. Ebből a szempontból is kérem a kérdést elbírálni. Egy kérdéssel akarok most foglalkozni. A múlt földreform tárgyalásánál, 1920-ban indítványt tettem itt a Házban. Arról volt szó, hogy a birtokostól elveszik a földet, természetesen kárpótlás mellett, s a nincstelen embernek vagy a kisbirtokosnak odaadják. A megváltást szenvedők és a földhözjuttatottak kategóriáját ismertük, de nem gondoltunk a harmadikra, az új földszerzők kategóriájára, az ügyvéd-képviselő urakra. Én nem akarom senkinek az ügyvédi ténykedését érinteni, mindenki becsülettel folytassa a maga foglalkozását, de lehetetlennek tartom. — saját tapasztalatból tudom — hogy egyik kerületben a világnak legvéresebb szájú földosztója felosztaná azt is, ami nincs és nem volt, és ugyanakkor egy vagy két vármegyével lejjebb utazva autóján, ott már védi a zsidó nagybirtokost bizonyosszámú vágón búzamennyiség fejében. (Felkiáltások balfelől: Kicsoda?) Nagyon sok ügyvédképviselő volt a múltban. Az egyik ezer holdat vett Keszthelyen, a másik nem tudom hol vett földet. A végén azután Voltak elégedetlenek, akik a földdel nem voltak megelégedve, voltak elégedetlenek, akiktől a földet elvették és voltak megelégedett ügyvéd-képviselők, akik új földesurak lettek. A miniszter úr ugyanakkor egy közbeszólásomra, bár indítványomat a törvénybe nem vette fel... (Rajniss Ferenc:
