Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-51
8 Az országgyűlés képviselőházának 51. ülése 1939 november 15-én, szerdán. előirányozva, amire vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy ez az előirányzat csak hozzávetőleges, mivel a minisztériumnak ebben a tekintetben tapasztalati adatok még nem álltak rendelkezésére. Talán az sem érdektelen, t. Ház, ha megemlítem, hogy a kárpátaljai területen hivatalos lap jelenik meg »Kárpátaljai Hivatalos Lap« címen, amelyben a kárpátaljai területre vonatkozó rendeleteket magyar és ruszin nyelven teszik közzé. Végül még csak arra az örvendetes tényre vagyok bátor rámutatni és ezzel a költségvetés ismertetését be is fejezem, hogy a magyar Szent Koronához visszacsatolt területek folytán a közigazgatási egységek számában az alábbi növekedés állott elő: 6 vármegye, 3 kárpátaljai kirendeltség, 34 járás, 3 törvényhatósági jogú város, 5 megyei város és 1327 kis- és nagyközség. Boldog vagyok, hogy erről a közigazgatási egységek számában bekövetkezett örvendetes emelkedésről elsőnek emlékezhettem meg a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása során a t. Ház színe előtt. Bár csak bekövetkezhetnék az, hogy a belügyi tárca legközelebbi költségvetésének előadója a mostanihoz hasonló újabb örvendetes emelkedésről számolhatna majd be annakidején a t. Ház színe előtt. T. Képviselőház! Az elmondottakkal be» is fejeztem a költségvetés ismertetését. Amint azt bizonyára méltóztattak tapasztalni, igyekeztem ezt az ismertetést minden politikától mentesen, tárgyilagos szemlélet alapján elvégezni. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Természetesen kimaradt beszédemből a költségvetés anyagának címenként és rovatonként való ismertetése, mert ezt a részletéé imertetést a házszabályok 49. §-ának rendelkezéséhez megfelelően a költségvetés bizottsági tárgyalása során már elvégeztem. Ez alkalommal inkább arra igyekeztem a fősúlyt fektetni, hogy egyrészt általános elvi szempontokból rámutassak azoknak a feladatoknak fontosságára, amely feladatokat az egyes jogszabályok, de talán sokkal inkább magának az életnek a követelményei a belügyi igazgatás körébe utalnak, másrészt pedig vizsgálat tárgyává tegyom, vájjon a költségvetésben a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásával megtörtént-e a gondoskodás arról, hogy a belügyi igazgatás a reálháruló fontos feladatoknak kellőképpen meg tudjon felelni. Legyen szabad annak a meggyőződésemnek kifejezést adnom, hogy az adott viszonyok és pénzügyi lehetőségek mellett ez a gondoskodás megtörtént és a költségvetés megadja a módot és lehetőséget arra, hogy a belügyi tárcában képviselt fontos nemzeti érdekek megfelelő kielégítést nyerhessenek és hogy ez valóban be is következik, abban a tekintetben nekem semmi kétségem nem áll fenn, mert meggyőződésem az is, hogy a belügyi tárca gondozása jó kehekben van letéve. (Ügy van! Ügy van! jobbfdől.) Ebben a meggyőződésben kérem a t. Házat, az egyesített bizottságoknak állásfoglalása alapján is, hogy a belügyi tárca költségvetését elfogadni méltóztassék. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Vásáry István! Vásáry István: T. Képviselőház! (Halljuk! Malijuk!) Előrebocsátom, hogy nem vagyok abfcan a helyzetben, hogy az előterjesztett költségvetést elfogadjam. (Halljuk! Halljuk!) Meg kell mondanom azt is, hogy ennek a nyilatkozatomnak és állásfoglalásomnak kifejezésénél egyáltalán nem vezet engem bizalomnak vagy bizalmatlanságnak érzése. Többen ugyan azon a felfogáson vannak, hogy a költségvetés elfogadása a bizalom, el nem fogadása a bizalmatlanság nyilvánítása, de» a magyar közjogban is van olyan felfogás, amely szerint a költségvetés maga nem politikai bizalom kérdése, ez inkább az állam adminisztrációjának, az állami élet folyamata biztosításának kérdése. A bizalom kérdése akkor merül fel, amikor arról van szó,, hogy kiró bizassék ennek a költségvetésnek végrehajtása. Én inkább e felé a nézet felé bajlok s ezért mondom, hogy ez alkalommal állásfoglalásom független attól, hogy politikailag bizalommal vagyok-e vagy nem. Mélyen t. Képviselőház! Az előadó úr nagyon részletesen, megállapítása szerint objektívetn ismertette a belügyi tárca költségvetését. Nem vonom kétségbe azt, hogy neki ez a meggyőződése, nem vonom kétségbe ennélfogva azt sem, hogy ő a 'belügyi igazgatás körébe esőleg semmiféle hiányt nem tapasztal, semmiféle kívánalmat nem állapít meg és nem állt elő a maga ismertetése során azzal, hogy itt esetleg valami olyan is kellene, ami ezideig nem volt. Más tárca előadása soráu már hallottuk azt, hogy az etlöadó bizony rámutatott nem egyszer arra, hogy minden igényt kielégíteni, a kívánalmaknak mindenben megfelelni nem lehetett,próbálta megindokolni a hiányokat s ha a felhozott indokok talán mások véleménye szerint nem is voltak elegendők, szerinte teljes mentségül szolgáltak. Ennél az ismertetésnél azonban ilyet egyáltalán nem hallottunk." A mélyen t. előadó úr akkor ne vegye rossz névéin, ha nekem eszembe jut az az angol mondás: »If you pretend to be good, the world will take you very seriously«. Ha tökéletesen jónak akar látszani,, vagy jónak akar mutatkozni, ez a szándéka, ez a meggyőződése, akkor a világ nagyon komolyan veszi. Méltóztassék tehát meggyőződve lenni, hogy ha az előadó úr ilyen véleményt nyilvánított, mi nagyon komolyan vesszük» hogy itt minden jó és ha nem találunk mindent rendjénvalónak, éppen ezért talán még komolyabban és nyomatékosabban mutassunk arra rá. A mélyen t. előadó úr három részre tagolva ismertette a. belügyi tárca költségvetését és ez a három rész a szorosabb értelemben vett közigazgatás, a szociálpolitika és a közbiztonság és közrendészet volt. Én legelőször az általa legutoljára említett kérdéssel, a közbiztonságés közrendészet kérdésével foglalkozom. Tökéletesen igazat adok ennél a résznél az: el'őadó úr ama megállapításának, hogy közbiztonsági és közrendészeti szerveink hivatásuk magaslatán állanak, működésük ellen, hogy úgy mondjam, nívójuk ellen nem lehet kifogást emelni. (Szőllősi Jenő: Ügy van!) Engem azonban meglep valami ennél a kérdésnél. A közbiztonsági szervek munkaterülete éppen azoknak az örvendetes eseményeknek következtében, amelyekre az igen t. előadó úr utalt, meglehetősen megnövekedett és ennek ellenére* ha Homonnay képvislőtársam jóindulatú figyelmeztetése nyomán nemcsak az ad hoc költségvetést nézzük, hanem összehasonlításokat teszünk a múlt évek költségvetésével, a következőket kell megállapítanunk a közrendészeti kiadásoknál. 1931-ben a csendőrség kiadásaira kerek számban 33 millió pengő, a rendőrség kiadásaira pedig 42 millió pengő volt elő-