Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-52
156 A% országgyűlés képviselőházának 52. A kisiparosság támogatása a kormányzat részéről főleg három ' irányban halad. Ezek: a kisiparosság munkaalkalmainak fokozása, szakképzésének növelése és hitelellátásának biztosítása. (Helyeslés jobbfelől.) A munkaalkalmak szervezése tekintetében utalok arra, hogy a kisiparnak a közszállításokban való foglalkoztatása tovább fejlődik. Körülbelül 45.000 azoknak a kisiparosoknak a száma, akik szervezetbe tömörülten végeztek ez elmúlt esztendőben 12 millió pengő értékű közszállítást, amelybe természetesen a kis építőiparosok áltál kifejtett építő tevékenység értéke nincs beleszámítva. A további szervezés is folyik ezen a területen. A kisipari export a Kir»pari Kiviteli Intézet támogatásával tovább fejlődik. Ez az intézmény nemcsak az export hivatalos teendőit bonyolítja le, hanem piackutatást is végez és a kisiparosok számára rendkívül hasznos munkát fejt ki, mert a kivitellel járó bonyolult adminisztrációt is elvégzi a kisiparos helyett. (Helyeslés jobbfelől.) A kisiparosság támogatására vonatkozóan legyen szabad megemlítenem, hogy az elmúlt hetekben sikerült a kisiparosság munkaalkalmát olyan területen is biztosítani, amûly területen való működés a mai időkben tulajdonképpen nem kisipari tevékenység, például a vaságyak készítésénél. (Helyeslés.) Ezeket a nagyipar olcsóbban tudja előállítani, mégis sikerült elérnem a honvédelmi miniszter úr megértő támogatásával, hogy a kisiparosság részére 6000 vaságy rendelése volt kiadható. (Elénk helyeslés és taps.) Ezt az eredményt csak úgy tudtam elérni, hogy a Vasművek Egyesületével beható tárgyalást folytattam aziránt, hogy a kisiparosság számára ugyanolyan előnyös árban adja a vasat, mint a nagyiparnak. Ezt a honvédelmi érdekeikre való tekintettel a vasgyárak képviselete meg is tette és ezáltal lehetővé vált, hogy a kisiparosság ilyen összefogással tekintélyes számú vaságyrendeléshez jutott. (Éljenzés.) Átérezve a kisiparosság megsegítésének fontosságát, a kézműiparosok és ezek szövetkezetei, de főként a szövetkezeitek a lefolyt költségvetési évben is pénz-, gép- és szerszámsegélyben részesültek. Elsősorban azok a kézműiparosok kaptak gép- és készpénzsegélyt, akik olyan iparcikkek előállítására óhajtottak berendezkedni, amelyeket eddig még nem készítettek, vagy olyan ipari műveletre, amely eddig az országban el volt hanyagolva. Ugyancsak elősegítette a minisztérium az iparossegédek külföldi tanulmányútját csereakció alakjában, a szakbavágó gyakorlat fejlesztés^ céljából. À kisiparosság szakképzettségének növelése terén tovább tágítottam a múltban folytatott tevékenység kereteit. A minisztérium 4S6 képzőtanfolyamot rendezett 10.246 résztvevővel; a tárca támogatásával megjelenő szakkönyvtár-sorozat köteteiből eddig 140.000 példány kelt el. Tanfolyamokat tartatott a minisztérium az ipartestületi jegyzők képzése és továbbképzése érdekében is. A háziipar terén ftlsősorban a visszacsatolt területeken toflb.b nagyobb háziipari céget és társulást külön állami támogatással arra indítottam, hogy a párhuzamosan haladó háziipari tanfolyamok mellett a háziipari termelést és értékesítést is átvegye. (Helyeslés.) Az elmúlt költségvetési évben a háziipari ülése 19SÙ november 16-án, csütörtökön. felügyelőségek irányítása mellett 467 háziipari tanfolyam megtartását tettem lehetővé. A háziipart ezenkívül forgótőkesegélyekkel, nyersanyaggal és gépi eszközök engedélyezésével támogattam. Továbbra is támogatom a háziipart és a kisiparosokat,' de főleg a kisipari csoportokat és a szakmabeli termelő szövetkezeteket a külföldön nagyon jól ^ bevált űiotoros kis univerzális gépekkel, elsősorban olyan esetekben, amikor a gépek alkalmazásával ujabb munkaerők vétetnek fel és nem kapcsoltatnak ki a termelésből. (Helyeslés.) r Továbbra is gondoskodtam költségvetési fedezetről az ipartestületi ^ székházkölcsönök annuitásához való hozzájárulás céljából. (Elénk helyeslés.) Ezt a tevékenységet mintegy 10.000 pengő erejéig még kimélyíteni is óhajtom olyan ipartestületek számára, amelyeknek kamatterheit az állami hozzájárulás előtt tőkésíteni kellett. A székházzal nem rendelkező ipartestületek részére székházépítési segélyeket kívánok nyújtani, de a bővítési és átalakítási munkálatok némi támogatása elől sem zárkózom el. A kézműiparosság sorsával kapcsolatban gyakran hangoztatják az öregségi biztosítás szükségességét, amely kérdés nemcsak érzelmi kérdés, hanem a megoldandó társadalompolitikai feladatok közé is tartozik, de a megoldás alapfeltétele az, hogy megismerjük az iparosság óhajait és helyzetét ebben a vonatkozásban. Ezzel a problémával kapcsolatban az ipartestületeket adatszolgáltatásra kértük fel. Ezek az adatok állítólag nemsokára már a kormányzat rendelkezésére állanak és akkor érkezik el az ideje annak, hogy konstruktív lépést is tehessünk ezen a téren. Megemlítem az Ioksz.-nak nyújtandó támogatás ügyét is. Ennek a szövetkezetnek legutóbbi mérlege a szövetkezet kellő megerősödéséről tesz tanúságot. A mai pénzügyi helyzet figyelembevételével, sajnos, le kellett mondanom arról, hogy állami segéllyel támogassam. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy az Ioksz.-nak a honvédségi közszállításokkal kapcsolatban most is a kisiparosságnak segítségére kell lennie és tetemes forgó tőke-szükséglete van, előmozdítottam azt> hogy a felveendő kölcsönök kamatai téríttessenek meg számára. Ezek a kamatterhek másfél évre 50.000 pengőben vannak megállapítva, (Szöllősi Jenő: Erős ellenőrzést kérünk az Ioksz--nál. — Egy hang a középen: Az megvan! — Szöllősi Jenő: Ne magánkölcsön folyósítás legyen!) De különösen nagy mértékben érdekli az ország kisiparosait a Bata-, illetőleg a Ciktakérdés. (Ügy van! Ügy van! Halljuk! Halljuk!) Kijelentem, hogy a Bata-kérdést a szembenálló érdekek figyelembevételével, kizárólag az ország közérdeke szempontjából igyekszem megoldani. (Helyeslés.) Ennek az elvnek figyelembevételével a Bata-hálózat további terjeszkedését egyelőre nem tartom kívánatosnak. (Elénk helyeslés és taps.) Felfogásom szerint a mai időkben ott, ahol nem szükséges, nem szabad a gazdasági szerkezetet megváltoztatni. De ezzel szemben nem hunyhatok szemet azok előtt a kétségtelen előnyök előtt, amelyek a Bata-féle termelési rendszerben gyökereznek. A rendszerből mindazt, ami előnynek minősíthető a magyar közgazdaság részére, megtartani, — éa ! 3sá