Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.
Ülésnapok - 1939-52
ÎM Àz országgyűlés képviselőházának M, nem olyan kiadósak, mint például a texasi kutak, akol némelyik kút heteken át mindennap 6000 vágón olajat is szolgáltat. A mi kútjaink 2—3—5 vagon teljesítőképességűek és ha ezeket túlgyorsan vennők igénybe, akkor hamarább apadna ki az olajtartalék és ezzel elromlana az egész olajmező. Ez az oka annak, hogy ezidőszerint még imindig behozatalra szorulunk és minden munkánk odairányul, hogy újabb olajterületeket találjunk. Ha sikerül még egy olajterületet találnunk, akikor átállíthatjuk gazdasági életünket az erőteljes motorizációra és akkor szó lehet arról, hogy egyes . olaj párlat okát külföldre is szállítsunk. (Helyeslés jobbefelől.) Az állami ércbányászat recski üzeme egész éven át zavartalanul működött és évi mérlegét felesleggel zárta. A bányászott ércből évenként mintegy 160 kg. arany, 1500 kg. ezüst, 33 vágón réz és 200 vágón kén termelhető. A* 1 hazatért Felvidékkel együtt jutott vissza a Rozsnyó mellett fekvő csucsomi antimon- és aranybánya. Ennek termelése már megkezdődött. Az ércek hódítása egyelőre bérkohósítás alakjában, a fémek visszaszolgáltatásának kötelezettsége mellett Szlovákiáiban folyik. Az évi termelés mintegy 50 kilogramm aranyat és 80 vágón antimónt fog kitenni. Ennek az antimónfémnek tekintélyes hányadát nemes devizát szolgáltató piacon értékesíthetjük. Ércbányáink örvendetesen fellendült (termelése az elmúlt esztendőben fokozódott. A vasérctermelésben a múlt év december havától kezdve részt vettek már a felvidéki bányák is. A bauxittermelés az előző évi 45,000 vagonról 54.000 vagonra növekedett, csak a magánéirc termelésében állott elő csekély csökkenés. Vas ércbehozat álunk a határzárlat miatt 48.000 vagonról 42.000 vagonra esett vissza és ugyancsak a határzárlat miatt csökkent az aránylag csekély vasérckivitelünk is. Ny er s vastermelésünk a múlt év politikai eseményei következtében aránylag csak kicsiny értékkel esett vissza az elmúlt költségvetési év folyamán. Széntermelésünk elleniben hatalmas airányban növekedett az 1937. évi 897.000 vagonról 936.000 vagonra. Ennek megfelelően a szénbányászatban alkalmazott munkásság létszáma 36.000 főről 39.600 főre nagyobbodott. Nyersanyaggazdálkodásunk helyzetképének ismertetése során meg kell említenem a gyapjútermelés érdekében tett intézkedéseket is. A hazai gyapjútermelés előmozdítása érdekében az iparügyi kormányzat a gyapjú árát a világpiaci árnál magasabban állapította meg, az elmúlt költségvetési évben például az 1 pengő 36 filléres világpiaci irányár helyett 1 pengő 81 fillérben. Ez az ármegállapítás körülbelül hárommillió pengő többletjövedelmet jelentett a mezőgazdaság számára. Ennek az intézkedésnek a mai időkben különösen nagy a jelentősége, mert a gyapjúbehozatal ele nemcsak devizális szempontból, hanem az altalános nyersanyagkorlátozás miatt is igen nagy nehézségek haramiának. A hazai nyersanyagellátás érdekében hathatósan igyekszem előmozdítani a Csepelen épülő cellulózegyar mielőbbi üzembehelyezését, mert ez a gyártelep a Felvidékkel visszakerült özörényi cellulózegyárral együtt a hazai fogyasztás igen tekintélyes hányadát fogja fedezni. A p mezőgazdasági hulladékanyagoknak celulózzá való feldolgozására eddig több irányban folytatott kísérleteket egységesíteni fogom és utasítást adtam, hogy azokat a lehető legrövidebb idő illése îSêê november î6-àn, esûioriohon. alatt fejezzék be. Devizapolitikai okokból hajlandó vagyok keverési kényszerrel elősegíteni a mezőgazdasági hulladékanyagokból előállított pamutpótlóanyag felhasználását is. A hazai nyersanyagokkal való gazdálkodás mellett tekintettel kell lenni a hazai energiaforrásokra is. Az 1938. és 1939. év folyamán a villamosítás további fejlődéséről számolhatok be. Az év végéig mintegy 100 község villamosítása fejeződik be, közel négymillió pengő tőkével. Említést érdemel, hogy a Felvidék és Kárpátalja községeinek összesen 19 százaléka volt villamosítva 1938-ban, ugyanakkor, amikor a csonka ország községeinek 36 százaléka volt már villamosítva. Községeinknek tehát most átlagosan 31 százaléka van villamosítva. Ez a nyugati államokkal szemben még alacsony arányszám és azt a kötelességet hárítja a kormányzatra, hogy a községek Villamosítását minden erejével előmozdítsa. Erre a célra a pénzügyminiszter úr ebben az esztendőben is igen jelentős segítséget adott az iparügyi kormányzat számára. (Helyeslés.) Az ország villamosításához azonban a mostani számítások szerint körülbelül 140—150 millió pengő tőke szükséges. Ilyen hatalmas összeget — nem is szólva az anyaghiányról — csak tervszerűen kiépített községi villanyfejlesztési politikával lehet a nemzet érdekében invesztálni. Megnehezíti a községek villamosítását az a tény, hogy a jövedelmező villamosításokat már elvégezték a magánvállalatok. Ahol nem kifizetődő a villamosítás, ott az állam segítse; gével akarják ezt megvalósítani. (Szőllősi JenŐ: Államosítani kell az energiagazdálkodást!) amennyiben azt fogom észrevenni, hogy a községek villamosítása nem fejlődhetik azzal az ütemmel, mint. aminővel kívánatos, akkor tervezettel fogok jönni a meglévő villamossági törvény módosítása iránt, amely módosítással lehetővé fog válni az, hogy a szegényebb községek is hozzájuthassanak a villanyfény áldásaihoz. (Elénk helyeslés és taps-) Ezzel a törvénnyel egyúttal azokat a jogszabályokat is meg óhajtom változtatni, amelyek annyira megnehezítik bürokratikusán a községek villamosítását. (Elénk helyeslés.) A székesfőváros energiaszükségletének fedezése a közeli jövőben egy nagyobb energiacentrale megépítését teszi szükségessé. Az ennek megépítésére vonatkozó tanulmányok most vannak folyamatban és valószínű, hogy már a napokban végleges kialakulás elé lehet vinni ennek^ a centrálénak ügyét, amelyet, ha túlnyomórészt Budapest áramellátására szolgál is, olyan helyre kell telepíteni, ahol elsősorban az ország, másodsorban az Alföld villamosítási és energiagazdasági érdekeit szolgálhatja. (Helyeslés.) Kárpátalja visszacsatolásával — amint már ismeretes — Ungvár mellet?- egy 5000 lóerő teljesítőképességű félbemaradt vízi erőtelepépítést kaptunk a megszállás elmúlta után, amelynek befejezési munkálatai 3 millió pengőbe kerülnek. Az ehhez szükséges összeget is a pénzügyminiszter úr — kérésemre — rendelkezésre fogja bocsátani. (Éljenzés és taps jobbfelől.) A meglévő telepek jobb kihasználása és az ^energiaellátás fokozottabb biztosítása érdekében elsőrendű fontosságúnak tartom a villamos-művek közötti kooperációk kiépítését. Az energiagazdálkodás másik fejezetébe a