Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-52

Az országgyűlés képviselőházának 52. mindjobban hozzáalakítjuk a hadigazdálkodás irányelveihez. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ha kell, rá fogunk térni a hiányzó vagy szűkösen rendelkezésünkre álló nyersanyagoknak pótanyagokkal való helyet­tesítésére, (Helyeslés.) vagy keverésére, a kész­letekkel való fokozatosabb takarékoskodásra, a szétosztás, ezenkívül a felhasználás ellenőr­zésére, sőt bizonyos anyagkészletek közületi beszerzésére is. (Helyeslés.) A kormányzat már eddig is több intézke­dést tett abból a célból, hogy a honvédelem érdekeit szolgáló üzemek zavartalan menete biztosíttassék, egyes üzemek és munkaerők honvédelmi munkaszolgálatra köteleztessene­nek és az igénybevett munkaerők felmentést élvezzenek. Ezeken az intézkedéseken kívül egyes nyersanyagkészletek zár alá vétettek. Gondoskodás történt a benzin, a gyapjú és a fémek forgalmának fe fogyasztásának kor­látozásáról. Külkereskedelmi érdekeink szem­meltartásával arról is gondoskodás történt, hogy iparunk jelenlegi termelése ne váljék egyoldalúvá, hogy a nemesvalutát szerző ki­szállítások a honvédelmi jellegű termeléssel összhangba hozassanak. (Helyeslés.) Mielőtt a tárca részletkérdéseinek tárgyalá­sára térnék, az ipar egész szervezetét érintő kérdéseket ismertetem a kép teljessé tétele vé­gett azonban a jelenlegi konjunkturális hely­zetet is ivázolom. Hazánk ipari konjunktúrájának alakulását az 1938. esztendő néhány hónapjának átmeneti visszaesése után igen nagyarányú emelkedés jellemzi. Ez az emelkedés a világgazdasági vál­ság mélypontja, 1933 óta állandóan tart és a múlt év folyamán a r kormányzat ötesztendős beruházási tervének végrehajtásával kapcsolat­ban új fejlődési szakaszba lépett. 1938-ig ugyanis a konjunkturális javulás legfőképpen a magángazdaság elmulasztott beruházásainak pótlásából táplálkozott, továbbá a fokozott fog­lalkoztatottság és a mezőgazdaság helyzetének javulása következtében beállt fogyasztásnöve­kedésből. A kormány ötéves tervének végre­hajtása szerencsésen éppen abban az időpont­ban kezdődött meg, amikor a magángazdálko­dásnak ez a pótló invesztíciós tevékenysége már lanyhulni kezdett; ekkor hatott elsőízben az ötéves tenv beruházásainak konjunktúrajavító hatása és fokozó ereje, amely hatás tovább gyűrűződő másodlagos hatásaival együtt ipari termelésünket eddig még soha el nem ért telje­sítményekre lendítette 'fel. (Éljenzés.) Az iparban foglalkoztatott munkások száma az elmúlt évekhez képest töhb százezerrel emel­kedett. (Éljenzés.) Az ipari munkanélküliség egyes iparágak­tól eltekintve gyakorlatilag megszűnt, sőt egyes iparágakban éppen munkáshiány van és hogy ez a munkáshiány nem nagyobb arányú és nem bénítja meg a most annyira fontos termelést, annak legfőbb oka a magyar munkás tanulé­konyságában és értelmességében van. (Élénk éljenzés és taps.) Ez a rendkívüli tanulékony­ság és értelmesség adott módot arra... (Kabók Lajos: Meg is kellene becsülni! — Nagy zaj es felkiáltások jobbfelől: Megvan! — Malasits Géza: Szavakban megvan, fizetésben is kellene! Lakásban, ellátásban!) Elnök: Malasits képviselő urat kérem, ne zavarja közbeszólásokkal az iparügyi minisz­ter urat. Varga József iparügyi miniszter: .,. hogy rövid idő alatt betanított munkásokkal igen ése 1939 november 16-án, csütörtökön. 151 kényes munkák terén olyan feladatkört lehe­tett ellátni, amely valóban a szakmunkások munkakörébe vág. Az iparban termelt javak mennyisége át­lagban 10%-kai nagyobb, mint 1938-ban, de egyes iparágakban, különösen a vas- és fém­iparban, a vegyészeti iparban és a ruházati iparban a termelés még ennél is nagyobb mér­tékben emelkedett. Ezzel a termeléssel iparunk az 1929. évi konjunkturális csúcstermelés mennyiségét közelítően 25%-kai haladta túL (Éljenzés jobbfelől.) A termelésnek ez a nagyarányú fokozása túlnyomórészt a meglévő kapacitások kihasz­nálása útján, illetve egyes gyártelepek kapa­citásának bővítésével volt elérhető, mert szá­mottevő gyáralapítás az utóbbi másfél esz­tendőben csak a fémiparban, a papír-, a villa­mossági és a textiliparban volt, igen csekély számban. A termelésnek ez a megnövekedése nemcsak a beruházási iparokban, különösen a nehéziparban mutatkozott, hanem a fogyasz­tási iparokban is. Ez a tény azt mutatja, hogy az ötéves terv végrehajtásának továbbgyűrű­ződő hatása széles néprétegek jólétét lendítette előre, illetve javította meg. Ebben az előrelendülésben fontos szerepe van a kormány szociálpolitikájának, (Ügy van! Űgy van! jobbfelől.) amely gondoskodott arról, hogy a megnövekeidett nemzeti jövede­lem megoszlása egészségesebb legyen. (Helyes­lés a jobboldalon.) Az ipari konjunktúrának a széles néprétegeik fogyasztására gyakorolt kedvező hatását a tömegcikkek vásárlásának növekedése is mutatja, különösen gyufában, cukorban, textilárukban, sörben, igen jelentős a fogyasztás növekedése. Ipari termelésünknek ez a kedvező alaku­lása lehetővé vált a nélkül, hogy a külföldről beszerzendő egyes nyersanyagoknak biztosí­tása különleges nehézséget okozott volna. Ipa­runk nyersanyagszükségletét ma már túl­nyomó részben saját exportja útján tudja elő­teremteni. Az ipari helyzetképnek é jelenleg kedvező alakulása megerősít abban a szándékomban, hogy az iparosodásból származó előnyöket a magyar nemzetgazdálkodás számára minden­képpen gyümölcsöztessük és iparunkat tovább is fejlesszük. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) De bármennyire fontosnak is tartom az iparosodást, a nemzetközi árucseré­ből származó előnyökről a továbbiakban sem mondunk le, teljesen autarchikus iparosodásra nem fogunk berendezkedni. (Elénk helyeslés.) T. Ház! Az ipari tevékenység legszélesebb köreire a házépítés hat legélénkítőbben. Az építőipar helyzete, sajnos, még mindig nehéz, tevékenysége nagyobb építkezések híján job­bára csak kisebb átalakítási és javítási mun­kákra szorítkozik. Az elmúlt évben az 1930* évi XL'I. te. alapján megszervezett amortizációs építési kölcsönakció lebonyolításával megbí­zott és elnökletem alatt működő Lakásépítési Állandó Bizotság 486 tételben, kerek összeg­ben 3,600.000 pengős 20 évi amortizációra szóló kölcsönnek folyósítását engedélyezte kisebb családi 'házak és társasházakban tervezett Öröklakások számára. A folyósított kölcsönök átlaga 7400 pengő volt és csak 9 esetben érte él a 20.000 pengőt. Ezzel a kölcsöntámogatással Budapesten 125 családi ház, 37 társasházban tervezett öröklakás, a vidéken pedig 324 csa­ládi ház épült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom