Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-51

Az országgyűlés képviselőházának 51. ülése 1939 november 15-én, szerdán. 103 ezzel vállalkozást indított ott, a maga érdekei­nek szolgálatában. Azután hogy miképpen ajánlotta ki, természetesen ezt a Nemzeti Bank nem tudta. Ha az ember, jogi szempontból nézi ezt a kérdést, úgy hívják, hogy pengő kiajánl ás. Itt vannak ezek a Világvárosi Regények, amelyeket tulajdonképpen nem ez az, idős úri­ember szerkeszt, aki megkapja a maga nem tudom, mennyi fizetését, ellenben ott van Fa­ragó Miklós felesége és öccse, ök teljhatalom­mal rendelkeznek es 10—20—100.000 példányiban szállítják ki ezt a gyönyörű regényirodalmat: hadd legyen a kimenekült zsidóságnak magyar tápláléka, mondván, hogy ők egyik-másik te­rén úgyis a magyar kultúra letéteményesei. Igen szomorú tények ezek. és ezen igazsá­gok mögött a nemzet meglopása húzódik meg, meglopása etikailag éti meglopása gazdasági­lag. Minden ilyen szennyirodalom, minden ilyen olcsó, tízfiiiéres irodalom meglopása a magyar léleknek, annak az ifjúságnak, amely hivatva van arra, hogy tisztult széliemben ÚJ ezeresztendőhöz vigye ezt a magyar történel­met. Lrazdasagüag m meglopása ennek az or­szágnak, mert ők csak a maguk érdekét nézik. Igen csodálatos, hogy ez megtörténhetik. Csodálatos, nem tudni, bogy milyen erde­mek járultak ahhoz, hogy ez a Faragó Miklós, aki vagyonának nagyrészét kisíbolta. a lapok revíziója alkalmából újból megkapta a Világ­városi Regények megjelentetésére az enge­délyt. Az az ember, aki a kommün után a kom­műnben viselt dolgaiért emigrálni volt kény­telen, az az ember, aki fajtájának igen 'jelleg­zetes szimatja folytán vagyonát mar egy ev­vel ezelőtt kezdte kiajánlani, meg ma is lap­kiadó lehet. (EQV hana a szélsóbaloldalon: Könyvkiadói) ma, amikor nyolc hónap óta nem él Magyarországon, ellenben az ő szelleme meg mindig' zsarolja a magyar társadalmat. r Ezzel a Faragó Miklóssal szemben kereni a miniszterelnök urat, utasítsa a sajtóosztályt, hogy sürgősen vizsgálja felül ezt a kérdést, es amennyiben ezek az adatok tényleg iennalia­nak, imint ahogyan fennállanak, tessék meg : vonni tőle a lapengedélyt, tessék megadni a lehetőséget, hogy vissza se; Jöjjön többet es ott végezze a maga kisded jatekat. tt elkiaUa­sok iobbfelől: Kiajánljuk! — Derültség.) Na­gyon szívesen benne vagyok, hogy minden to­vábbi nélkül kiajánljuk egész csaladját, hit­sorsosait, rokonságát, Ádámig visszatele mind­annyit, mert a lényeg az, hogy ha van törvény. akkor ne csak az legyen, aki vegrehaatj a, Ha­nem legyen az is, aki a végrehajtást ellenőrzi. (Helveslës.) ' '; .'. ... Elnök: Az interpelláció kiadatik a mi­niszterelnök úrnak. ní \.j Korláth Endre képviselő ur interpelláció­jának elmondására halasztást kér. Méltóztatnak megadni? (Igen!) A Ház az engedélyt megadja. Jandl Lajos képviselő úr interpellációjá­nak elmondására szintén halasztást ker. Méltóztatnak megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. . Keck Antal képviselő úr ínterpellacioja­»ak elmondására szintén halasztást ker Méltóztatnak megadni? (Igen!) À Ház a halasztást megadja. Következik Kranez Rajmund képviselő ur interpellációja a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úrhoz. Kérem annak felolvasását. M> ei­föáltások: Megadjuk a halasztást! — Fallo \mxp" Hailffass"k mee!) Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Inter­pelláció a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter úrhoz az iskolánkívüli magyar népműve­lés zűrzavarának megszüntetése tárgyában: 1, Hajlandó-e a miniszter úr sürgősen in­tézkedni, hogy az iskolánkívüli magyar nép­művelésnél fennálló zűrzavaros állapot minél előbb megszűnjék? r i 2. Hajlandó-e a magyar népművelési tör­vényt megalkotni, amely pártpolitikamente : sen, egységes irányítás és ellenőrzés mellett tervszerűen végzi a magyar népművelést? — Kranez Rajmund s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Krantz Raymund: T. Ház! Az iskolán­kívüli magyar népművelés 1922-ben indult el ma fennálló formájában a vallás- és közokta­tásügyi miniszter lír 132.243. számú rendelete alapján. Ez a rendelet célul tűzte ki, hogy az iskolából kikerült nemzettársaink továbbműve­lését a legmagasabb fokig előmozdítsa és a ko­runk mindennapi életéhez szükséges szakisme­reteket a legszélesebb körben terjessze. Ez a rendelet intézkedik a törvényhatósági népmű­velési bizottságok megalkotásáról és arról, hogy mindegyik bizottság mellé egy-egy nép­művelési titkárt osszanak be. Sajnos, a bizott­ság semmiféle átfogó intézkedést nem kapott arravonatkozólag a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól, hogyan érje el célját. Ez egy .megszületett és elindított nagyszerű gondolat, de a keresztülvitel terén tanúsított nemtörő­dömséggel eljutottunk ma már ahhoz az ál­datlan állapothoz, hogy a vallás- és közoktatás­ügyi minisztériumon kívül a kereskedelemügyi minisztérium, a belügyminisztérium, a földmí­velésügyi minisztérium, továbbá a vallási in­tézmények egészen a mezőgazdasági intézmé­nyekig önállóan külön-külön népművelési te­vékenységet fejtenek ki, sőt még üzleti vállal­kozások is tartanak úgynevezett népművelési előadásokat. El lehet képzelni, hogy az utób­biak milyen célt szolgálna^ T. Ház! Ha ez így folytatódik, a magyar népművelés rövidesen olyan dzsungellé ala­kul, amelynek rengetegében a nemes és a célt igazán szolgáló elgondolások elszikkadnak, míg a vadhajtások ádáz burjánzásnak indul­nak. Ezek az előbb említett intézmények a szak­ismereteket igyekeznek mind azonos tartalom­mal terjeszteni. Amikor egy faluban megjele­nik a népművelési titkár, ugyanakkor megje­lenik a mezőgazdasági szakelőadó, a közigaz­gatási tisztviselő, de foglalkozni óhajt ugyan­abban a faluban ugyanezzel a tárgykörrel, ak­tuális kérdéssel a Kalot., a protestáns akció, az Actio Catholica és így tovább. (Egy hatig a jobboldalon: Nagy szellemek találkoznak!) Az utóbbiak közül egyik-másik különös előszere­tettel szalad mellékvágányokra és az úgyneve­zett népművelés cégére alatt a legáldatlanabb politikai méregkeveréstől a legelítélendőbb rémhírterjesztésig mindent művelnek, csak azt nem, ami a magyar népművelés legfőbb és egyetlen célja: a romlatlan magyar lelkek mű­velése, csiszolása, a falu népének oktatása. T. Ház! Tervszerűtlenül folyik a szakisme­retek terjesztése, de ennél sokkal tervszerűtle­nebb a magyar népművelés szellemi tekintet­ben. Napirenden vannak a történelmi esemé­nyek osztályszínezetű beállítása, a vallási dog­máknak egymással való szembeállítása, ami nemcsak ellentétes életszemléletet eredményez, hanem a gyakorlati, a mindennapi életben a magyar embert a magyar emberrel állítja

Next

/
Oldalképek
Tartalom