Képviselőházi napló, 1939. III. kötet • 1939. november 15. - 1939. december 7.

Ülésnapok - 1939-51

Az országgyűlés képviselőházának 51. ülése 1939 november 15-én, szerdán. 103 ezzel vállalkozást indított ott, a maga érdekeinek szolgálatában. Azután hogy miképpen ajánlotta ki, természetesen ezt a Nemzeti Bank nem tudta. Ha az ember, jogi szempontból nézi ezt a kérdést, úgy hívják, hogy pengő kiajánl ás. Itt vannak ezek a Világvárosi Regények, amelyeket tulajdonképpen nem ez az, idős úriember szerkeszt, aki megkapja a maga nem tudom, mennyi fizetését, ellenben ott van Faragó Miklós felesége és öccse, ök teljhatalommal rendelkeznek es 10—20—100.000 példányiban szállítják ki ezt a gyönyörű regényirodalmat: hadd legyen a kimenekült zsidóságnak magyar tápláléka, mondván, hogy ők egyik-másik terén úgyis a magyar kultúra letéteményesei. Igen szomorú tények ezek. és ezen igazságok mögött a nemzet meglopása húzódik meg, meglopása etikailag éti meglopása gazdaságilag. Minden ilyen szennyirodalom, minden ilyen olcsó, tízfiiiéres irodalom meglopása a magyar léleknek, annak az ifjúságnak, amely hivatva van arra, hogy tisztult széliemben ÚJ ezeresztendőhöz vigye ezt a magyar történelmet. Lrazdasagüag m meglopása ennek az országnak, mert ők csak a maguk érdekét nézik. Igen csodálatos, hogy ez megtörténhetik. Csodálatos, nem tudni, bogy milyen erdemek járultak ahhoz, hogy ez a Faragó Miklós, aki vagyonának nagyrészét kisíbolta. a lapok revíziója alkalmából újból megkapta a Világvárosi Regények megjelentetésére az engedélyt. Az az ember, aki a kommün után a komműnben viselt dolgaiért emigrálni volt kénytelen, az az ember, aki fajtájának igen 'jellegzetes szimatja folytán vagyonát mar egy evvel ezelőtt kezdte kiajánlani, meg ma is lapkiadó lehet. (EQV hana a szélsóbaloldalon: Könyvkiadói) ma, amikor nyolc hónap óta nem él Magyarországon, ellenben az ő szelleme meg mindig' zsarolja a magyar társadalmat. r Ezzel a Faragó Miklóssal szemben kereni a miniszterelnök urat, utasítsa a sajtóosztályt, hogy sürgősen vizsgálja felül ezt a kérdést, es amennyiben ezek az adatok tényleg iennalianak, imint ahogyan fennállanak, tessék meg

: vonni tőle a lapengedélyt, tessék megadni a lehetőséget, hogy vissza se; Jöjjön többet es ott végezze a maga kisded jatekat. tt elkiaUasok iobbfelől: Kiajánljuk! — Derültség.) Nagyon szívesen benne vagyok, hogy minden további nélkül kiajánljuk egész csaladját, hitsorsosait, rokonságát, Ádámig visszatele mindannyit, mert a lényeg az, hogy ha van törvény. akkor ne csak az legyen, aki vegrehaatj a, Hanem legyen az is, aki a végrehajtást ellenőrzi. (Helveslës.) ' '; .'. ... Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. ní

\.j Korláth Endre képviselő ur interpellációjának elmondására halasztást kér. Méltóztatnak megadni? (Igen!) A Ház az engedélyt megadja. Jandl Lajos képviselő úr interpellációjának elmondására szintén halasztást ker. Méltóztatnak megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. . Keck Antal képviselő úr ínterpellacioja»ak elmondására szintén halasztást ker Méltóztatnak megadni? (Igen!) À Ház a halasztást megadja. Következik Kranez Rajmund képviselő ur interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem annak felolvasását. M> eiföáltások: Megadjuk a halasztást! — Fallo \mxp" Hailffass"k mee!) Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz az iskolánkívüli magyar népművelés zűrzavarának megszüntetése tárgyában: 1, Hajlandó-e a miniszter úr sürgősen intézkedni, hogy az iskolánkívüli magyar népművelésnél fennálló zűrzavaros állapot minél előbb megszűnjék? r i 2. Hajlandó-e a magyar népművelési törvényt megalkotni, amely pártpolitikamente

: sen, egységes irányítás és ellenőrzés mellett tervszerűen végzi a magyar népművelést? — Kranez Rajmund s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Krantz Raymund: T. Ház! Az iskolánkívüli magyar népművelés 1922-ben indult el ma fennálló formájában a vallás- és közoktatásügyi miniszter lír 132.243. számú rendelete alapján. Ez a rendelet célul tűzte ki, hogy az iskolából kikerült nemzettársaink továbbművelését a legmagasabb fokig előmozdítsa és a korunk mindennapi életéhez szükséges szakismereteket a legszélesebb körben terjessze. Ez a rendelet intézkedik a törvényhatósági népművelési bizottságok megalkotásáról és arról, hogy mindegyik bizottság mellé egy-egy népművelési titkárt osszanak be. Sajnos, a bizottság semmiféle átfogó intézkedést nem kapott arravonatkozólag a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól, hogyan érje el célját. Ez egy .megszületett és elindított nagyszerű gondolat, de a keresztülvitel terén tanúsított nemtörődömséggel eljutottunk ma már ahhoz az áldatlan állapothoz, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumon kívül a kereskedelemügyi minisztérium, a belügyminisztérium, a földmívelésügyi minisztérium, továbbá a vallási intézmények egészen a mezőgazdasági intézményekig önállóan külön-külön népművelési tevékenységet fejtenek ki, sőt még üzleti vállalkozások is tartanak úgynevezett népművelési előadásokat. El lehet képzelni, hogy az utóbbiak milyen célt szolgálna^ T. Ház! Ha ez így folytatódik, a magyar népművelés rövidesen olyan dzsungellé alakul, amelynek rengetegében a nemes és a célt igazán szolgáló elgondolások elszikkadnak, míg a vadhajtások ádáz burjánzásnak indulnak. Ezek az előbb említett intézmények a szakismereteket igyekeznek mind azonos tartalommal terjeszteni. Amikor egy faluban megjelenik a népművelési titkár, ugyanakkor megjelenik a mezőgazdasági szakelőadó, a közigazgatási tisztviselő, de foglalkozni óhajt ugyanabban a faluban ugyanezzel a tárgykörrel, aktuális kérdéssel a Kalot., a protestáns akció, az Actio Catholica és így tovább. (Egy hatig a jobboldalon: Nagy szellemek találkoznak!) Az utóbbiak közül egyik-másik különös előszeretettel szalad mellékvágányokra és az úgynevezett népművelés cégére alatt a legáldatlanabb politikai méregkeveréstől a legelítélendőbb rémhírterjesztésig mindent művelnek, csak azt nem, ami a magyar népművelés legfőbb és egyetlen célja: a romlatlan magyar lelkek művelése, csiszolása, a falu népének oktatása. T. Ház! Tervszerűtlenül folyik a szakismeretek terjesztése, de ennél sokkal tervszerűtlenebb a magyar népművelés szellemi tekintetben. Napirenden vannak a történelmi események osztályszínezetű beállítása, a vallási dogmáknak egymással való szembeállítása, ami nemcsak ellentétes életszemléletet eredményez, hanem a gyakorlati, a mindennapi életben a magyar embert a magyar emberrel állítja