Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-31
Az országgyűlés képviselőházának 31. ülése 1939. évi szeptember hó 27-én, szerdán, vitéz Bobory György és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1938: XII. t.-c. alapján biztosított gazdasági munkavállalók özvegyeinek járadékban részesítéséről szóló törvényjavaslat. — Hozzászóltak : Vásáry István, Nyireő Andor, Bodor Márton, Tauffer Gábor, Orosz Mihály. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk: Rupert Rezső — a honvédelmi miniszterhez — a hadirokkantak és hadiözvegyek segélyének, illetve illetményeinek felemelése tárgyában. (írásban.) — Rupert Rezső — a miniszterelnökhöz — a végkielégített közalkalmazottak sérelmeinek jóvátétele tárgyában. (írásban.) — Rupert Rezső — a miniszterelnökhöz — az ú. n. felvidéki területen az ipar, kereskedelem s egyéb téren történt szerzett jogok elvétele tárgyában, (írásban.) — Ifj. Eitner Sándor — a pénzügyminiszterhez — a zalaegerszegi adózás terén észlelhető visszásságokról. — Csoór Lajos — a honvédelmi miniszterhez — a hadigondozottak rendkívüli segélye tárgyában. — Pintér Béla — az igazságügy- és a pénzügyminiszterhez — cseh bankok ügyében. — Palló Imre — a kormányhoz — az állami erdőmérnöki kar tarthatatlan helyzetének sürgős orvoslása ügyében. — Gruber Lajos — a belügyminiszterhez — a mezőkövesdi hatósági közegek túlkapásai ügyében. — Szemere Béla — a miniszterelnökhöz — a magyar gazdasági élet zavartalan menetének biztosítása tárgyában. A miniszterelnök válasza. — Csoór Lajos — a belügy- és a honvédelmi miniszterhez — a katonai szolgálatra bevonultak Oti.-ellátása tárgyában. — Vájna Gábor — a kormányhoz — robbanóanyagok engedély nélküli gyártása tárgyában. — Vájna Gábor — az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a ló'mesterek képesítése tárgyában. Az iparügyi miniszter válasza. — Gosztonyi Sándor — a honvédelmi miniszterhez — a frontharcosok ügyében. — Keck Antal — a belügyminiszterhez — a nemzeti szocialista mozgalomban résztvettek internálásának és rendőri felügyelet alá helyezésének megszüntetése tárgyában. — Ifj. Tatár Imre — a kormányhoz — Ócsa község lakossága békéjének rendezése tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Teleki Pál, Tasnádi Nagy András, Varga József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Megay Károly, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Porubszky Géza, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére Spák Iván jegyző urat kérem fel. A t. Ház tudomására hozom, hogy Bensőn Lajos budapesti lakos, Tóth József képviselő úr megválasztása ellen újabb kifogást emelt s minthogy az a házszabályok kellékeinek megfelel, azt a további intézkedések megtétele végett a Közigazgatási Bírósághoz teszem át. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a gazdasági munkavállalók özvegyeinek járadékban részesítéséről szóló törvényjavaslat vitájának folytatása, (írom- 39. sz.) Szólásra következik Vásáry István képviselő úr. Vásáry István: T. Képviselőház! Előrebocsátom, hogy a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom és ezzel nyíltan is azokhoz az ellenzéki képviselőkhöz csatlakozom, akikről tegnap Maróthy t. képviselőtársam felszólalásában azt mondotta, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. nem érti meg, hogy ilyen javaslatot hogyan j fogadhatnak el. Én az ellenzék hivatását nem abban látom, hogy mindent ellenezzen, ami kívánságait száz százalékig nem elégíti ki, hanem abban, hogy mindent, ami, ha csak kis mértékben is, politikai céljainak megvalósítása irányában fekszik, támogasson és azt igyekezzék minél tökéletesebbé tenni kiegészítéseket hangoztató követelésével a cél teljesebb és gyorsabb elérése érdekében. A közösség gondolata és ebből folyólag a gyengébbeknek a közösség részéről való támogatása nem olyan új gondolat, mint azt sokan hangoztatják. Különösen nem új gondolat a magyar nemzet életében, ahol már a történelem legmesszebb időre visszanyúló tanúsága szerint is az volt a felfogás, hogy amit közösen szereztek, azt közösen, arányosan és igazságosan kell mindenkinek élveznie, aki a nemzeti közösséghez tartozik. (Keck Antal: Ez a nemzeti szocializmus! Stimmel! — Gruber Lajos: Ez a vér szerződós!) Mélyen t. Képviselőház! Nem veszett el ez a gondolat még a világháború előtti évtizedekben sem, hiszen nem egy olyan törvényünk van ebből az időből, amely ennek a gondolatnak átérzése nyomán került a magyar törvénytárba, Feltűnő azonban az, hogy _ ezek f a törvények, amelyek nem is voltak teljes mér15
