Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-31

Az országgyűlés képviselőházának 31. ülése 1939. évi szeptember hó 27-én, szerdán, vitéz Bobory György és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1938: XII. t.-c. alapján biztosított gazdasági munkavállalók özvegyeinek jára­dékban részesítéséről szóló törvényjavaslat. — Hozzászóltak : Vásáry István, Nyireő Andor, Bodor Márton, Tauffer Gábor, Orosz Mihály. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk: Rupert Rezső — a honvédelmi miniszterhez — a hadirokkantak és hadiözvegyek segélyének, illetve illetményeinek fel­emelése tárgyában. (írásban.) — Rupert Rezső — a miniszterelnökhöz — a végkielégített közalkalmazottak sérel­meinek jóvátétele tárgyában. (írásban.) — Rupert Rezső — a miniszterelnökhöz — az ú. n. felvidéki területen az ipar, kereskedelem s egyéb téren történt szerzett jogok elvétele tárgyában, (írásban.) — Ifj. Eitner Sándor — a pénzügyminiszterhez — a zalaegerszegi adózás terén észlelhető visszásságokról. — Csoór Lajos — a honvédelmi miniszterhez — a hadigondozottak rendkívüli segélye tárgyában. — Pintér Béla — az igazságügy- és a pénzügy­miniszterhez — cseh bankok ügyében. — Palló Imre — a kormányhoz — az állami erdőmérnöki kar tarthatat­lan helyzetének sürgős orvoslása ügyében. — Gruber Lajos — a belügyminiszterhez — a mezőkövesdi hatósági közegek túlkapásai ügyében. — Szemere Béla — a miniszterelnökhöz — a magyar gazdasági élet zavartalan menetének biztosítása tárgyában. A miniszterelnök válasza. — Csoór Lajos — a belügy- és a honvédelmi minisz­terhez — a katonai szolgálatra bevonultak Oti.-ellátása tárgyában. — Vájna Gábor — a kormányhoz — robbanó­anyagok engedély nélküli gyártása tárgyában. — Vájna Gábor — az iparügyi, valamint a kereskedelem- és köz­lekedésügyi miniszterhez — a ló'mesterek képesítése tárgyában. Az iparügyi miniszter válasza. — Gosztonyi Sán­dor — a honvédelmi miniszterhez — a frontharcosok ügyében. — Keck Antal — a belügyminiszterhez — a nemzeti szocialista mozgalomban résztvettek internálásának és rendőri felügyelet alá helyezésének megszüntetése tárgyában. — Ifj. Tatár Imre — a kormányhoz — Ócsa község lakossága békéjének rendezése tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Teleki Pál, Tasnádi Nagy András, Varga József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Me­gay Károly, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Porubszky Géza, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére Spák Iván jegyző urat kérem fel. A t. Ház tudomására hozom, hogy Bensőn Lajos budapesti lakos, Tóth József képviselő úr megválasztása ellen újabb kifogást emelt s minthogy az a házszabályok kellékeinek meg­felel, azt a további intézkedések megtétele végett a Közigazgatási Bírósághoz teszem át. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a gazdasági munkavállalók özvegyeinek járadékban része­sítéséről szóló törvényjavaslat vitájának foly­tatása, (írom- 39. sz.) Szólásra következik Vásáry István képviselő úr. Vásáry István: T. Képviselőház! Előre­bocsátom, hogy a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom és ez­zel nyíltan is azokhoz az ellenzéki képviselők­höz csatlakozom, akikről tegnap Maróthy t. képviselőtársam felszólalásában azt mondotta, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. nem érti meg, hogy ilyen javaslatot hogyan j fogadhatnak el. Én az ellenzék hivatását nem abban látom, hogy mindent ellenezzen, ami kívánságait száz százalékig nem elégíti ki, hanem abban, hogy mindent, ami, ha csak kis mértékben is, politikai céljainak megvalósí­tása irányában fekszik, támogasson és azt igyekezzék minél tökéletesebbé tenni kiegészí­téseket hangoztató követelésével a cél teljesebb és gyorsabb elérése érdekében. A közösség gondolata és ebből folyólag a gyengébbeknek a közösség részéről való támo­gatása nem olyan új gondolat, mint azt sokan hangoztatják. Különösen nem új gondolat a magyar nemzet életében, ahol már a történe­lem legmesszebb időre visszanyúló tanúsága szerint is az volt a felfogás, hogy amit közö­sen szereztek, azt közösen, arányosan és igaz­ságosan kell mindenkinek élveznie, aki a nem­zeti közösséghez tartozik. (Keck Antal: Ez a nemzeti szocializmus! Stimmel! — Gruber La­jos: Ez a vér szerződós!) Mélyen t. Képviselőház! Nem veszett el ez a gondolat még a világháború előtti évtizedek­ben sem, hiszen nem egy olyan törvényünk van ebből az időből, amely ennek a gondolat­nak átérzése nyomán került a magyar tör­vénytárba, Feltűnő azonban az, hogy _ ezek f a törvények, amelyek nem is voltak teljes mér­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom