Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-50

Az országgyűlés képviselőházának 50. il\ kell cserélni a nagykanizsai pályaudvart, ezt a hodályszerű épületet, amelyet még a Délivasút építtetett. (Helyeslés.) Ugyanezen a 'vonalon a kelenföldi pályaudvart modernizálni kell, hasonlóképpen modernizálni kell a ferencvárosi pályaudvart, mert hiszen, ha a kelenföldi pályaudvar előterét nézzük, annak rendezetlenségét hallatlanul elmaradottnak találjuk Budapest világvárosi szépségétől, akár megérkezünk, akár elutazunk. (Úgy vem! jobbfelől.) Ócska, ötven esztendővel ezelőtt épített és a múlt időkben kissé helyreállított, ha szabad ezt a kifejezést használnom, helyrepofozott, állomásépületet találunk itt. A nagykanizsai, a kelenföldi és a ferencvárosi pályaudvari épület megújítását mély tisztelettel kérem ő excellenciájától. Nagy örömömre szolgál az is, hogy az Államvasutak vezetősége az utóbbi időben a régi, Noé bárkájához hasonló vasútig kupékat kicserélte az egész balatoni vonalon * és Pullínann-kocsikat tett oda, szép személyvonatokat, amelyeken a kéttengelyes kocsik is rendesek, csinosak, szépek, jó benyomást keltenek. Minden köszönetet megérdemelnek az urak azért, hogy a balatoni kérdésben ilyen nagyszerűen és helyesen intézkedtek. Ki kell emelnem a kereskedelemügyi minisztérium öszödi telepét. Az Öszödi telep szerintem az a megoldás, amilyent sokat akarunk a Balaton mellett látni, és az ilyen telep fogja lehetővé tenni, hogy ezeknek látogatottsága szerte az országban fokozódva a külföld felé hírét viszik a Balatonnak, amelynek bársonyos rádiumaktív vize egészen példátlanul áll az egész világon; olyan a Balaton vize, mint a

t selyem, ha az ember belelép. Ezt a selymes, drága vizet idegenforgalmi szempontból nagyon messzemenőleg fel kell karolni, azonkívül a hivatalos hatóságoknak a legmeszszebbmenő módon kell elősegíteniök a forgalmat a közlekedés megjavításával is. Nagyméltóságú miniszter úr, van egy kicsi kis dolog, amelyről beszélnem kell. (BajcsyZsilinszky Endre: Az elnök úr figyelmeztethetné a képviselő urat, hogy itt nincs nagyméltóságú ő excellenciája. csak miniszter úr van.) Elnök: Kérem, képviselő úr, az a szokás ebben a teremben, hogy itt képviselő úrról és miniszter úrról beszélünk. Ilovszky János: Köszönöm szépen. A miniszter urat tehát a következőkre kérem. A Máv. tulajdonában van a Balatoni Hajózási Részvénytársaság részvényállománya majdnem száz százalékban. A társaság, sajnos, ma még kevés hajóval rendelkezik. Én évek óta sürgettem, hogy 60—80 személy befogadóképességű, gyorsjáratú hajók épüljenek. A belga Kongó folyón ilyen légcsavaros csónakok járnak 30— 40—50 személy befogadóképességgel, és ezek 50—60 kilométeres sebességgel járnak. Milyen gyönyörű lenne, ha három óra alatt az egész Balatont végig lehetne hajózni. Amikor például az emberek lakást keresnek vagy a Balatonnal meg akarnak ismerkedni, ilyen modern közlekedési eszközzel tudnák megtenni az utat. A balatoni hajózásnál kevés az állandó személyzet, hajóvezető, gépész és egyéb személyzet. Minthogy a Balatoni Hajózási Részvénytársaság azelőtt nem a Máv. tulajdonában volt, olyan helyzetbe került, mint -amilyenbe a Bodeni tavon levő hajózási társaság alkalmazottai kerültek a háború után, sem magánvállalat, sem állami vállalat nem lévén. Ezek a ha jó ve* zetők, — most nem beszélek a viharos időről, ése 1930 november 14-én, kedden. 607 mert ez roppant fontos és nagy biztonságot jelentő szempont — az általános szolgálat szempontjából teljesítenek olyan súlyos szolgálatot, mint a Máv. egyéb vonalain szolgálatot teljesítő alkalmazottak. Kérem a miniszter urat, méltóztassék odahatni, hogy a Balatoni Hajó; zási Részvénytársaság állandó alkalmazottai éppen úgy besoroztassanak a státusba, — hiszen nem sok emberről van szó *— mint ahogy a Máv. egyéb alkalmazottai státusban vannak. Egy, a kereskedelem szempontjából rendkívül fontos körülményre kell rámutatnom ós az a körülmény az üzlethelyiségek kérdése. (Tauíi'er Gábor: Ez igen!) Amikor egy kereskedő valahol üzletet nyit és letelepszik, akkor egy bizonytalan irányú lehetőség kínálkozik számára. Lehet, hogy az üzlet nagyszerűen fog menni, lehet, hogy sehogyan sem, de dolgozik 5—10—20—-30 évig. Nálunk nincs meg az a védelem, amely Franciaországban bizonyos mértékben megvan, hogy tudniillik az üzlethelyiséget nem veheti át valaki más csak azért, mert a háztulajdonos így bizonyos percenttel többet kap. Ezt a kereskedői munkát nekünk nagyon védenünk kell sí ezért ezt a szempontot nagyon szem előtt kell tartanunk. Kérem, a miniszter urat, méltóztassék egy olyan rendelkezést kiadni, illetve a minisztertanácson meg • beszélni, hogy az üzlethelyiségeik nem mondhatók fel indok nélkül, illetve pusztán azért, mert valaki egypár száz pengővel többet kínál, ugyanolyan felmondási idő alatt, mint amilyen eddig érvényben van, hanem legalább egyesztendei, sőt, ha lehet, kétesztendiei védelemmeghosszabbítást kell számukra biztosítani. Mélyen t. Ház! A posta valamikor régetn hivatásának magaslatán állott, olymódon, hogy egész Európában beszéltek a magyar királyi posta ténykedéséről és az én kedves Demény Károly barátom, a posta volt vezérigazgatója mindenkor olyan szerettei beszélt az alkalmazottairól, hogy azt gyönyörűség volt hallgatniAzt mondlom, hogy a posta, a vasút, mind-mind ma is hivatása magaslatán áll, azonban az általános közgazdasági érdek szempontjából és a köztisztviselői kar érdekében én, mint a keresztény gazdasági érdekek képviselője, mint olyan, aki egész pártommal és talán az egész Házzal együtt érzek a szociális problémák tekintetében, kérem a miniszter urat, hogy a pénzügyminiszter úrral együtt méltóztassék odahatni, hogy a tisztviseiők régi javadalmazását visszaállítsák; méltóztassék odahatni, hogy minél hamarabb, minél gyorsaJbb tempóban megszűnjék a lineáris fizetócsökkentés, mert amióta ez elkövetkezett, azóta mindig szűkebb lesz az a kör, amelyben közgazdasági szempontból a pénznek forognia kell és lassan összezsugorodik a forgalma azoknak az üzleteknek és vállalatoknak keretére, amelyek az elsőrendű élelmicikkek gyártásával, eladásával, forgalombahozatalával foglalkoznak. Minél szélesebb az a kör, ahol a pénz foroghat, minél több iparágat, kereskedői tevékenységet termékenyítünk meg, annál boldogabb lesz az ország. A lineáris fizetéscsökkentéseknek lassan-lassan hatályon kívül helyezését tisztelettel kérem tehát és egyben azt is^ kérem, hogy méltóztassék az összkormánynál odahatni, hogy necsak az állami tisztviselők és a közületi tisztviselők számára teremtsenek így kedvezőbb helyzetet, hanem a kormány tekintse fe»ladatának azt is, hogy most, amikor az egész világon mindenütt nagy égés van, ebben az esztendőben Jézus születésének napjára min-