Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-49

568 Áz országgyűlés képviselőházának h9. Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, szíveskedjék lehetővé tenni a szónoknak, hogy a rendelkezésére álló beszédidőt kihasználja. Cselényi Pál: Mélyen t. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy most röviden foglalkozzam a magyar államvasutak kérdésével, amelynek vonalhálózata, hála a jó Istennek, az utolsó költségvetés óta egyötödével emelkedett. Tisztában vagyok azzal, hogy ha valaki a Máv. gestioival, a MÁV üzleti politikájával akar t foglalkozni, akkor nem állíthat fel ezzel a vállalkozással szemben olyan követelményeket, mint amilyeneket egy tisztán üzleti alapon működő vállalattal szemben felállítani szokás, viszont nem is kívánhat ettől a váHalkozástól olyan szolgáltatásokat és teljesr aiényeket, amelyek minden pénzügyi szempontot figyelmen kívül hagynak. A Máv.-ot én mindig egy sui generis^ vállalkozásnak tekintettem, amely nem irányíthatja a maga működésót egyedül és kizárólag rideg kereskedelmi szempontok szerint, amelynek viszont a maga mellőzhetetlen pénzügyi érdekeit is mindenkor figyelemmel kell kísérnie, amelynek vezetése tehát akkor harmonikus, ha ez a kétféle szempont akként egyesül a Máv. tarifapolitikáiában, hogy egyrészt a vasút a maga feladatainak pénzügyi szempontból meg tudjon felelni, de egyúttal meg tudja tenni az ország kereskedelmének és gazdaságának is azokat a szolgálatokat ,amelyeket az tőle elvár. Hogy ez a Máv.-nak különösen az utóbbi években sikerült, annak bizonyítéka az, hogy a Máv. az érdekképviseletek útján mindenkor kereste és meg is találta a kapcsolatot a magángazdasággal és tudomásom van róla, hogy igenis, igen sok kényes kérdést éppen ennek a kapcsolatnak ápolásával és intenzivitásával sikerült is megoldania. Bevallom, hogy magam is látok még a Máv. működésében bizonyos olyan nehéz kérdéseket, amelyek még megoldásra várnak. Magam is belátom és elismerem, hogy például sürgősen meg kell oldani a ihárom szállítási út, a vasút, a víziút és az országút szerepét a magyar szállításban és ezzel kapcsolatban^ azt a harmonikus és racionális fuvardíjmegállapítást, amely az érdekeket egyformán figyelembe veszi és amely a kereskedelemnek és a magángazdaságnak lehetővé teszi a biztos kalkulációt. De az államvasutakról szólva nem mulaszthatom el, hogy a legnagyobb elismerés hangján emlékezzem meg arról a nagyszerű teljesítményről, amelyet ez az intézmény a két országrész visszacsatolása alkalmából és a „magyar honvédség részéről az utóbbi időben ismételten felmerült hatalmas szállítási igények lebonyolítása '"•T-én produkált. (Ügy van! Ügy van!) Ennek a eséretes teljesítménynek, amely számunkra a jövőre megnyugtató biztosítékul szolgál a Máv. teljes technikai és igazgatási felkészültsége tekintetében, néhány jellemző adatát legyen szabad a t. Ház elé terjesztenem. Kapott értesüléseim alapján megállapítottam, hogy a folyó év május—szeptemberi időszakában, tehát ebben az öt hónapban, a vonatok által befutott összes út 311 %-kal, az árutonna kilométerteljesítmény 452%-kai, a fizető utasok száma 22 2%-kal volt nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ügy érzem, hogy ha a t. Ház ismételten kifejezést adott a maga elismerésének a maúése 1939 november 10-én, .pénteken.. gyár honvédség teljesítménye iránt az elmúl ti történelmi napokban, akkor ebből az. elisme-' résből és hálából kijár a magyar vasutasnak is (Helyeslés.) és pedig a legfőbb vezetőtől azutolsó ismeretlen kis váltóőrig,, azért a nagy-i szerű teljesítményért, amelyet ez a lelkiisme-J rétes és lelkes , gárda ezúttal a honvédelemszolgálatában végzett. (Taps.) . . ;. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Szíveskedjék; beszédét befejezni. Cselényi Pál: Csak egy pár gondolatot még, ha méltóztatnak megengedni. Elnök: Képviselő úr, a beszéd ideje nein

j hosszabbítható meg. Kérem, szíveskedjék b.efe-i jezni. (Kabók Lajos: Akkor legközelebbi) Cselényi Pál: Akkor, elteszem a legközelebbi alkalomra. (Kéthly Anna: Marad, jövőre is!) A költségvetést elfogadom, nemcsak azért, mert annak tárgyi helyességét átérzem és méltányolom, íhanem azért is, mert, mint mondani szokták, a kereskedelmi kormány és a kereskedelmi miniszter úr személye iránt teljes bizalommal vagyok, mint ahogyan — s ezt örömmel hallottam — minden ellenzéki szónok ugyanezt a bizalmát, fejezte ki, a: miniszter úr iránt, Én azonban a. bizalom logikus koni zekvenciáját is levonom akkor, amikor a költségvetést megszavazom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. —A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. Ház! A vezérszónokok sorában szerepel Jurcsek Béla képviselő úr is, ő azonban beteg, kórházban fekszik és ezért a szónokok sorából való törlését kérte. Ezzel a vezérszónokok sora kimerült. Szólásra következik? Megay Károly jegyző: Meskó Zoltán. , Elnök: Meskó Zoltán képviselő urat illeti a szó. Meskó Zoltán: T. Képviselőház! Á parla menti illemnek megfelelően, részletesebben kellene reflektálnom Cselényi Pál t. képviselőtársam beszédére, de mivel a házszabályok nagyon rövidre szabják az egyes szónokok felszólalási idejét, meg fog nekem bocsátani t. képviselőtársam, ha röviden csak annyit jegyzek meg, hogy azt, amit a magánalkalmazottak kamarája tekintetében a miniszter úrtól követelt és különösen az ő indokolását., a keresztény és nemzeti Öntudatra keltés dolgában, a magam részéről teljes egészében aláírom. T. Ház! Őszintén megmondom, hosszú politikai pályám alatt — egyike vagyok a Ház legrégibb tagjainak — a falu és a magyar földmívelők érdekeinek istápolása volt min

: dig a szívügyem, de azért azt is őszintén meg kell mondanom, hogy mégis nagyon kellemetlenül érintett engem annakidején az egyik kereskedelmi miniszternek az a kijelentése, amikor nagy bölcsen akart valamit mondani és azt mondta, hogy ő nem ellensége a kereskedelemnek. (Zaj. — Ilovszky János: Emlékezünk rá nagyon!) Én azt tartom, hogy minden tárca élére olyan férfiú való, aki nagy szakértelemmel, teljes odaadással, száz százalékig annak a tárcának az érdekeit képviseli, airoly minisztérium élére őt az államfő bizalma állította s amely tárcában őt a képviselők bizalma megtartja. A kereskedelemügyi miniszter tehát legyen mindenekelőtt a magyar kereskedelemnek hűséges istápolója, mert ha minden miniszter az ő tárcájának élén szívvel-