Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-48

Az országgyűlés képvíselóhÁzának 48, védelem érdekében állókat, lehetőleg mielőbb meg fogja valósítani. A fentiekben említett tényezőkön kívül hadiiparunk foglalkoztatásának alapfeltétele a nyersanyaggal való ellátás biztosítása. Or­szágunk csonkasága is nagymértékben hozzá­járult, hogy néhány, a gyártásban szükséges elsőrangú nyersanyag hazai beszerzése nem lehetséges. Ezért átfogó intézkedés volt szük­séges, hogy üzemeink akkor is működhesse­nek, — mint a jelenlegi helyzetben is — ami­kor f a külföldről való nyersanyag-utánpótlás nehézségekbe ütközik. Ennek a helyzetnek előrelátása parancsolólag megszabja bizonyos nyersanyagoknak az ország határain belül való felhalmozását; cmás irányban mindent el­követünk és az ezirányú munkálatok és kísér­letek állandóan folynak, hogy a hiányzó nyersanyagokat a.műszaki adottságok keretén belül itthon előállítható úgynevezett pótanya­gokkal helyettesítsük. Honvédelmi szempontból nagyjelentőségű, hogy bizonyos iparcikkek előállításához szüksé­ges mezőgazdasági termények művelése széle­sebb alapokra helyeződjék. Ilyenek például a lentermelés, a ricinusmag, a szójabab, a gya­pottermelés meghonosítása, stb. (Helyeslés.) Miután előre nem látható események még a legkörültekintőbb módon megszervezett gyár­tásnál is a termelés csökkenését eredményezik; feltétlenül szükségesnek mutatkozott, hogy az elsőrendű kész-hadianyagok utánpótlását táro­lás útján olyan mértékben biztosítsuk, amilyen mértékben az egyes hadianyagokat gyártó üze­mek veszélyeztetettsége a gyártás folytonossá­gát illetőleg fennáll. A honvédelmi beszerzéseknél a vezérelv a magyar ipar foglalkoztatása. (Élénk helyeslés és taps.) Csakis akkor jöhet szóba külföldről történő beszerzés, ha a magyar ipar eddig RÍ illető cikk gyártására még berendezkedve nem volt. Ebben az esetben is mindent elkövetünk, hogy a lehetőséghez képest, a fennálló rendel­kezések alkalmazásával és megértő támogatás­sal iparunkat, ha ez a gyártás mennyisége szerint érdemes, a jelenleg importcikket ké­pező cikkek gyártására is beállítsuk. (He­lyeslés.) A honvédelmi megrendelések árának meg­határozásánál az árkormánybiztosság beavat­kozása a döntő. Az árkormánybiztosság már eddig is igen nagy összegeket takarított meg a honvédelmi kincstár részére, úgy hogy mű­ködése a honvédelmi hadfelszerelés szempont­jából igen nagyjelentőségű A légierők harci jelentőségének fokozása folytán különös fontossággal bír a polgári lég­oltalom megszervezése. Erre a kérdésre igen nagy súlyt helyezek és annak megfelelő kiépí­tését állandóan szorgalmazom. A legutóbbi na­pokban megtartott országos légvédelmi gya­korlatok során szerzett tapasztalatok szerint ezen a téren kétségtelenül előrehaladást tet­tünk, a mutatkozó hibák kiküszöbölése érdeké­ben pedig kellő határozottsággal fogom a szük­séges intézkedéseket megtenni. (Helyeslés.) Megnyugvással állapíthatom meg, hogy a hatóságok erélyes fellépése s bizonyára a lég­oltalmi felvilágosító munka következtében is a közönség már kezdi felismerni a légoltalomnak saját egyéni érdekei szempontjából való fon­tosságát és komolyabban igyekszik a légol­talmi rendelkezésekhez alkalmazkodni. Szüksé­gesnek tartom mégis, hogy az ország lakossá­gát a légoltalmi rendelkezések legpontosabb betartására erről a helyről is felhívjam. ülése 1939 november 9-én, csütörtökön. 531 Ami a hadigondozás kérdését illeti, (Hall­juk! halljuk!) a kormány teljesen tudatában van annak, hogy a háború áldozatairól való gondoskodás elsősorban az állam feladata, (Ügy van! Úgy van!) A hadigondozási kötelesség azonban nem szőri tkozhatik csupán az állam által nyújtott járadékok megállapítására és folyósítására, ehhez társulnia kell kiterjedt szociális, karita­tív munkásságnak is, amely munkásságba bele­kapcsolódni a társadalmi tényezőknek is haza­fias és erkölcsi kötelességük. (Ügy van! Ügy van a jobboldalon.) Gondolok itt elsősorban a kereső, munkára képes hadigondozottak mun­kához juttatására, amely téren a kormányzat már megtette azt, amit tennie módjában állt. A törvények és rendeletek előírják a hadigon­dozottak és tűzharcosok kötelező alkalmazását. A törvényes rendelkezések betartását az ipaj­íelügyelŐségek és az iparhatóságok ellenőrzik és ha annak szükségessége mutatkozott, saját kiküldötteim útján is felülvizsgáltattam a fel­jelentett vagy gyanúba vett vállalatot. (He­lyeslés a jobboldalon.) Az elmúlt évben hadigondozottak alkalmazásának elmulasztása miatt 25 vállalatot büntettem meg összesen 49.188 pengő pénzbírságra. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Ezt az összeget a hadirokkantak segélyalapja javára be is hajtottam. (Éljenzés^ ttt azonban nem pénzbírságok kiszabása a cél, hanem a munkához juttatás. (Ügy van! a jobb­oldalon.) A vállalatoknak és cégeknek megértést kell a hadigondozottak irányában tanusítaniok, nem pedig annak lehetőségét keresni, hogy tör­vényes kötelezettségük teljesítése alól mikép tudnak kibújni. (Ügy van! Ügy van! a jobbol­dalon.) Ha szükség lesz rá, a jövőben is szigo­rúan élni fogok törvényadta bírságolási jo­gommal, de el kell ismernem, hogy egyrészt a legszigorúbb ellenőrzés, másrészt a súlyos pénzbírságok kiszabása folytán e téren a hely­zet nagyon sokat iavult. A tűzharcostörvény előírja a magánvállalkozásoknál a hadigondo­zottakon kívül a tűzharcosok alkalmazását is és a munkaképtelen tűzharcos helyett az alka^ maztatási kedvezményt az őt eltartó család­tagra is kiterjeszti. Ami a hadigondozottak pénzellátásának kérdését illeti, utalok az új honvédelmi törvény 223. §-ának (4) bekezdésére, amely alkalmat adott a kormánynak arra, hogy a világháborús hadigondozottak ellátását azok javára rendele­tileg módosíthassa. E téren a kormány elment a lehetőség határáig. Az erre vonatkozó rende­let a közeli napokban megjelenik. (Éljenzés és tans a jobboldalon.) A rendelet alapeszméje és célja a családvédelem és az elaggottak gyámo­lítása. (Helyeslés.) Az 1935/36. költségvetési évtől kezdődően a hadigondozottak és hátramaradottaik ellá­tására évi 17,735.000 pengőt biztosítottunk. A hadigondozottak elhalálozása folytán és a 16. életévüket betöltött gyermekek után megszűnt járadékokról az 1938/39. költségvetési év végén 1,100.000 pengő maradvány jelentkezett- Ezt az összeget teljes egészében közvetlenül a ha­digondozottak kezeihez juttattam. Összesen 42.000 hadiözvegy részére fejenként 20 pengő, 210 szülőtlen hadiárva részére fejenként 50 pengő, 2460 hadigondozott családtag, (elaggott szülők) részére fejenként 50 pengő segélvt utalványoztunk ki. A megmaradt összegből pedig a második járadékosztályú 75%-os hadi­80*

Next

/
Oldalképek
Tartalom