Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-48

500 Az országgyűlés képviselőházának %8. zók legfeljebb hatízben, összesen 20. a légierőknél összesen 24 heti időtartamú fegyvergyakorlatra kötelesek. Itt szükségesnek tartom megemlíteni, hogy egyenjogúságnak kimondásával megszűnt az »emléklappal ellátott tiszt« megjelölés, amelyet napjainkban sokszor még hivatalos helyen is lát az ember, mert most tartalékos tisztikarunk van. A közérdekű munkaszolgálatiba, mint említettem, azok kerülnek, akik tényleges szolgálatra nem alkalmasak, de munkaszolgálatra igen. Ezek a 21 éves életkortól a betöltött 24 éves életkorig vehetők igénybe. Itt melegen üdvözlöm a kormányzatnak azt az elhatározását, — és szükségesnek tartom, hogy erről megemlékezzünk — hogy bevezette ezt a munkaszolgálatot, amely Bulgáriában és Nemetországban már igen jó szolgálatot tett ós amelynek tapasztalatait mi itt Magyarországon is fel kívántuk használni. (Helyeslés.) A közérdekű munkaszolgálatban a különös ismereteket és gyakorlatokat igénylő munkaszolgálatra való előkészítés, a honvédelmi célokat szolgáló munkálatoknál való felhasználás ós egyéb közhasznú munkák elvégzése a munka ós a szolgálat célja. Ebben az évben már kilenc ilyen közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj működött 6000 résztvevővel, akik valamenynyien 23 éves ifjak voltak ós foglalkozásra és társadalmi állásra való tekintet nélkül vonultak be szolgálatra. Ez a közérdekű munkaszolgálat kétféle volt. A nyári időszakban, vagyis április 1-től szeptember 30-ig külső munkát, nagytömegű földmunkát végeztek, a téli időszakban pedig, vagyis október 1-től március 31-ig üzemi szolgálatot teljesítenek a különféle hadiüzemekben. A szolgálati kötelezettség három hónap. Nyáron ezek a zászlóaljak a közhaszmí munkák közül a balatonzamárdi mocsár lecsapolási munkát és a makói Vertán-telep terepegyengetési munkáját végezték el. A munka megkezdése előtt a munkaszolgálatosok rövid katonai kiképzésben részesültek, valamint az egész munkaszolgálat ideje alatt nemzetnevelést kaptak. A munkaszolgálat tartama alatt azonos életviszonyok közé kerülő munkaszolgálatosok fegyelmére, bajtársiasságára, valamint hazafias és valláserkölcsi nevelésére is különös súlyt fektettek. Itt kiemelendőnek tartom azt, hogy a közösen végzett munka közben és a tábori életben kölcsönösen megismerik egymást a különböző társadalmi osztályok gyermekei, megtanulják egymást becsülni és ezáltal a nemzettagok összetartozásának érzése fejlődik ki. A katonai alakulatoktól eltérő viszonyok és adottságok között élnek ezek a munkaszolgálatosok és az emberi jólétet biztosító termelés egyik tényezőjének, a munkának jegyében folyik ott r az élet, amelynek érvényesüléséért küzd a népipolitika is. A munka himnuszának ritmusa diktálja ott az ütemet. Megtanulhatják ott, hogy minden munka,egyformán megbecsülésre tarthat számot, (Úgy van! — Taps .iobbfelől.) ha a közérdeknek, a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával becsületesen végzik. Rájönnek ott arra, hogy a megbecsülés mérve attól függ, hogy az egyes nemzettagok a nemzeti termelésben és a nemzeti életben a sors által reáljuk kijelölt munkörben hogyan töltik be feladatukat. Azt a nevelőmunkát, amely az ilyen munkatáborokban folyik, annyira értékesnek látom, hogy az abban résztvevők kereteinek minél nagyobbmérvű kiterjesztését ülése 1939 november 9-én, csütörtökön. meggondolandónak tartom, amit e helyről is tisztelettel a mélyen t. kormányzat és a honvédelmi miniszter úr figyelmébe ajánlok. E téren különben nem vagyunk úttörők és éppen ezért a német és az olasz tapasztalatok alapján tudjuk kiépíteni ezt a munkaszolgálatot. Ez a szolgálat nagyon helyesen a honvédelmi miniszter úr hatáskörébe tartozik, nem úgy, ahogyan Németországban van, ahol a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Én ugyanis nagyon helyesnek tartom, hogy ne legyen ez a munkaszolgálat politikai kiképzés helye, hanem igenis a nemzetnevelés helye legyen, (Ügy van! Ügy van! — Élénk helyeslés és taps.) mert a honvédelem második legfontosabb feladata az embernevelés. Emerson mondása az, hogy a kormányzat legfőbb feladata embert nevelni, (Ügy van! Úgy van! — Taps.) a honvédség pedig nem improduktív tényező, mint ahogyan azt a múltban a szabadkőmíves és a liberális éra alatt beállították, hanem igenis a nemzet legnagyobb nevelő iskolája. (Úgy van! úgy van! — Élénk taps.) Ott ugyanis az életre nevelik a bevonulókat, ügyességre, gondolkozásra, hazafias magatartásra nevelnek, amit azután a termelésben is felhasználhatnak. Én magam szolgabíró koromban tapasztaltam, hogy mindazok, akik a honvédségtől hazatértek, sokkal ügyesebbek, sokkal életrevalóbbak voltak, a békét nem bontották meg a munkakörükben. Ez a termelés értékét emelte és ez a termelés értékében aranyban is megmutatkozik. (Ügy van! Úgy van! — Taps a jobboldalon.) A negyedik honvédelmi kötelesség a lövészkötelesség. A lövészkötelesség tulajdonképpen a katonai utánképzést szolgálja. Az első tartalékosok, illetőleg a póttartalékosok tar

: toznak ide 42 éves életkorig és ezi évi 36 órai időtartamú. A honvédelmi munkakötelesség' tulajdonképpen azt célozza, hogy a nemzet teljes, egyetemes energiáját foghassa Össze és ezért a magyar állampolgárok nemre való tekintet nélkül 14 éves életkoruktól 70 éves életkorukig kötelezhetők mind szellemi, mind testi munkára. Ennek alapján van a légvédelmi kötelezettség is. A következő honvédelmi rendelkezés, amely az ország anyagi erejét van hivatva biztosítani, a honvédelmi dologi szolgáltatásokra és a bon védelmi érdekű gazdasági .korlátozásokra vonatkozik. Erről, azt hiszem, mindannyian meggyőződtünk, hiszen tudjuk, hogy :a legelső esetben a gépjárművek, a lovak, meg hasonló javak állíttattak be a honvédéiern szolgálatába. Honvédelmünk tagoltságának ismertetése után rá kell mutassak arra, hogy a honvédelem tulajdonképpen nemcsak a nemzet nyugodt életének biztosítása, hanem a világ, a többi nemzetek előtt tekintélyt is szerez a maga erejével, ami nagyon sokszor előnyös gazdasági szerződések alakjában is jelentkezik, mert az erős nemzettel szívesen fog össze gazdaságilag is a többi nemzet. (Ügy van! jobbfelől.) Ezért a nemzet reális értékének rangja fegyveres eredétől függ. Fontosnak tartom rámutatni honvédelmünk kiépítésével

1 kapcsolatban arra is, hogy szellemiekben is más a mostani honvédség, mint a régi volt. Ez a különbség a kiképzés mikéntjében nyilvánul meg. A nemzet tagjainak érezniök kell, hogy a honvédséghez való bevonulásuk alkalmával legszentebb állampolgári kötelességüknek tesznek eleget és ezt Örömmel kell