Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-45

Az országgyűlés képviselőházának 1+5. viselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 68, számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség 9735/1939. f. ü. szám alatt Rupert Rezső országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntető törvényszék B. XXXV. 7997/31—1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Kozma György Csongrád vármegye és Hódniezőyásár hely thj. város főispánja feljelentésére büntető eljárást indított »A Reggek című időszaki lap 1937. évi június hó 14. napján kiadott 25. számában megjelent »Rupert Rezső válasza Kozma Györgynek« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitétele miatt: »lgy jutottam el a Csongrád megyében s különösen Szentesen és Hódmezővásárhelyt dúló állapotokhoz, ahol mindenütt főképpen Kozma György főispánnak lett volna hivatása, kötelessége és feladata, hogy a jogrend zavartalanságának fenntartásáról gondoskodjék, minden erőszakos rendhontást, lelketlen izgatást, nemtelen uszítást eleve meggátoljon. Ehelyett, mondottam, résztvett ós prezideált gróf Károlyi Imre izgató gyűlésein is, amelyeknek lefolyása a sajtóból csak részben közismert, és mondottam, a főispáni irodából indult el az a felekezetieskedő kampány is, amellyel a NEPsajtó.úgy állította be a szentesi polgárság egy részének a Földmunkások Szövetsége szentesi Otthonának építéséhez való hozzájárulását, mintha az szélsőbaloldali támogatás akart volna lenni.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. törvénycikk 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. (bekezdése szerint minősülő és a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő Kozma György főispán sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A magyar királyi belügyminiszter, ^mint a sértett felettes hatósága, a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1937. évi június hó 18. napján 3236/1937. eln. szám alatt megadta. A szóbanfcurgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, de a nyomozás adatai szerint a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Rupert Rezső országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Rupert Rezső országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozóan a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja, vagyis Rupert Rezső képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti Következik a mentelmi bizottság 69. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. ülése Í9Ú9 október 27-<én, pinteken. 479 vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A győri királyi főügyészség 2601/1939. f. ü. szám alatt Gacs János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a soproni királyi járásbíróság B. 7184/6— 1939. számú megkeresése szerint Vágó Pál országgyűlési képviselő, budapesti lakos feljelentést tett nevezett képviselő ellen, mert Sopronbain 1939. évi május hó 20. napján a Magyar Élet Pártjának pártgyűlósén főmagánvádióra vonatkoztatva a következő kijelentést tette: »Az állítólag nemzetgyalázást magábanfogv laló Németországban megjelent »ZÖld könyv« aláírói között szerepel Vágó Pál.« Ehhez a megállapításhoz azt a további megjegyzést fűzte: »A mi magyar véreink és németeink tisztességesebbek, mint ezek a hazaáruló magyarok. Gondom lesz rá» hogy ezek a hazaárulók eltűnjenek az ország színpadáról, de el fognak tűnni Sopronból is.« A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben Vágó Pál országgyűlési képviselő sérelmére elkövetett az 1914 :XL1. törvénycikk 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségének tényálladéki elemei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Gacs János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. (Elénk felkiáltások joböfelől: Nem!) Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Felkiáltások jobb felől: Nem aájuk ki!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozóan a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Nem!) Kérem azokat a képviselő, urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát fogadják el, méltóztassanak felállani. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadja el, tehát Gacs János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. * Következik a mentelmi bizottság 70. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! Vas vármegye tiszti főügyésze 242/1939. szám alatt Krancz Rajmund országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert nevezett képviselő ellen a vasvári járás főszolgabírája útrendészeti kihágás miatt eljárást indított, mivel 1939. évi május hó 21. napján Vasvárról Bérbaltavár felé haladva 70—80 méter távolságról a szemben lévő kétlovas kocsit megpillantva, — melyen Géczi Géza vadőr és Varga Lajos kocsis ültek — a gépkocsi menetsebességét nem csökkentette, minek következtében, amikor szembe értek, az egyik ló a gépkocsitól megijedve, a két hátsó lábára ágaskodott, majd pedig a kocsirúdon keresztül a másik ló alá esett és a lovakon volt szerszám elszakadt, a kocsirúd pedig ketté törött és mindkét ló kisebb fokban megsérült. Miután a megkeresés nem felel meg az 1884. évi december hó 23. napján kelt 56.440. I. M. számú rendeletben megszabott kellékeknek, zaklatás esete forog fenn, a bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a megkeresést uta^ sítsa el és Krancz Rajmund országgyűlési