Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-45

Az országgyűlés képviselőházának 'M. ülése 1939 október 27-én,'pénteken. ; 471 nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja ós gróf Festetics Domonkos képviselő úr men­telmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 45. számú jelentése Milotay István képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselő­ház! A budapesti kiir. főügyészség 7794/1939. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvény­szék B. 10.863/9—1938. számú megkeresése sze­rint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Bródy Ernő országgyűlési képviselő fő­magánvádló feljelentésére büntető eljárást in­dított az »Uj Magyarság« című politikai napi­lap 1938. évi augusztus hó 7. napján kiadott 177. számában megjelent »Bécsben megtalálták az osztrákzsidó szabadkőműves páholyok ma­gyarországi tagjainak névsorát« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kité­telei miatt: ' »Palatinus József könyvének készülő má­sodik kötete ismerteti azok névsorát, akik 1868-tól 1920-ig tagjai voltak a magyarországi páholyoknak, a kötet második része pedig a nemrég feloszlatott szabadkőműves áljótékony­sági intézmények és a titokban működő páho­lyok tagjainak névsorát adja azokból az évek­bői, amikor már törvény tiltotta nálunk is a szabadkőműves munkát. A könyvnek ebből a részéből kiderül, hogy 1920 és 1937 között nem­csak a régi szabadkőművesek folytatták vala­milyen fedőszerv! mögött a régi destruáló mun­kát, hanem a szabadkőművesség új tagokkal is gyarapodott.« »Az Anschluss alkalmával a hatósáarok lefoglalták a különféle osztrák pá­holyokban az aktákat- névsorokat, s ezekből a dokumentumokból kiderül, hogy a magyaror­szági zsidó szabadkőművesek az 1920-ban tör­tént páholyfeloszlatás után rituális munkájuk színhelyét Bécsbe, Grácba és a többi osztrák fővárosba tették át.« ! »Az Üj Magyarság-nak módjában van a húsz esztendő óta bécsi páho­lyokban dolgozó magyarországi szabadkőmű­vesek listájáról néhány érdekes nevet már most nyilvánosságra hozni.« Befejezésül a cikk azi említett szabadkőmű­ves páholy magyarországi tagjainak névsorát közli, amelyben többek között nevezett főma­gánvádlót is felsorolja és szerepélteti. Á^ cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. törvénycikk 1. $-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő Bródy Ernő országgyűlési képviselő sérelmére saitó utján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a. lap felelős szerkesztője pe­dig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem ne­vezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotay István ország­gyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyre vonatkozóan a. mentelmi bizottság ja­vaslatát magukévá tenni? (Igen! — Egy hang a balközépen: Nem tesszük maaunkévá! — Gr. Festeties Domonkos: Kié? — Egy hang a bal­középen: Milotayé!) Akik magukévá teszik a mentelmi bizottság javaslatát, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. — Felkiáltások a jobb­oldalon: Miről van szó?) Többség! A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Mi­lotay István képviselő úr mentelmi jogát eb­ben az ügyben felfüggeszti. (Meskó Zoltán: Nem való kommandóra szavazni. Nem illik ez, kérem!) Következik a mentelmi bizottság 46. számú jelentése Milotay István képviselő' úr men­telmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Kép­viselőház! A budapesti királyii főügyészség 8.496/1939. f. ü, szám alatt Milotay István or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti királyi büntető törvényszék B. 938/11—1939. számú meg­keresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Kálmán Elek gyakorló ügy­véd, beregszászi lakos, főmagánvádló feljelen­tésére büntető eljárást indított az »Uj Magyar­ság* című politikai napilap 1938. évi december hó 16. napján kiadott 285. számában »Acker­mann Chájemtől Weiszberger Mórig. A száz nemeslelkü adakozó neve, akik Beregszászon még az utolsó percben is támogatták a cseh nemzetvédelmi alapot« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Beregszász városának élete a felszabadu­lás ünnepi napjai után lassan kezd átmenni a hétköznapokba és Beregszász dolgozó népe kezd már beilleszkedni az egyetemes magyar életbe. A város keresztény társadalmának természete­sen számos megoldásra váró problémája van, hiszen köztudomású, hogy itt, Kárpátalja vá­rosaiban igyekezett húsz esztendő alatt a cseh hatalom a magyarság társadalmi egységét a legjobban megbontani. Sajnos, akadtak olyan magyarul beszélő cseh-szlovák állampolgárok, akik nyíltan szövetkeztek ezzel a magyarelle­nes imperializmussal. A prágai célok magyar­nvelvű kiszolgálói legnagyobbrészt a felvidéki városokban élő zsidóságból kerültek ki. Hiszen zsidók állottak a magyar egység megbontására alapított pártok élén, zsidók voltak azok, akik az első hónapokban már dezertáltak es vagy zsidó nemzetiségűnek vallották magukat, vagy a cseh-szlovákizmus úttörői voltak. Meg nnvis emlegetik egy magyar politikusnak a szelle­mes mondását. Ezt a politikust egyszer meg­kérdezték, hogy kik a csehek es kik a szlová­kok. A politikus ezt válaszolta: a csehek Benes, Masaryk. Kramarz és még egy ^f sor nevet sorolt fel. A szlovákok: Hlmka, Sídor, luka. No de kik a cseh-szlovákok kérem, — faggat­ták tovább. Hát ha nagyon akarjak tudni meg­mondom: Rosenberg, Grunbaum, /™dmann, Klein Roth. A Eriedmannok, Rothok, Grun­bauSok és más hasonló *^**fi**% ^ ban nemcsak szellemileg . m^tottak értékes támogatást Benes politikainak, hanem a ieg

Next

/
Oldalképek
Tartalom