Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-44

Az országgyűlés képviselőházának 44> erős, mert a beadott feifolyamodásokat a gyulai kir. törvényszék még nem bírálta el. Fentiek szerint tehát nem az alapítvány képviseletének és főfeliigyeleti hatóságának a feladata és érdeke ia vázrajz elkészítése és ezért nem az alapítványi szerveken, múlnék, 'ha az újabb árverés kitűzése késedelimet szenvedne. A közalapítványi királyi ügyigazgatóság a visszárverésnek megtartását nem szór galmazhatja, mert az alapítványt ebben a vonatkozásban, nem lehet érdekeltnek, s így a visszárverés szorgalmazására jogosultnak tekinteni. Az alapítvány ugyanis dr. Barosay Andor által letétbe helyezett árverési vételár felett nem rendelkezik, mert a hagyatékot eladta báró Montbach Imrénének, mint a legnagyobb 'hitelezőnek. A visszárverés kérdésétől teljesen független, az interpellációban összekapcsolt az a kérdés, miszerint tud-e arról a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, hogy a birtok egy részén élő és albérletben gazdálkodó kisbérlők szerződése megszűnt és miután vétel útján sem juthatnak földhöz, ezek a kisbérlők a gazdasági év végével hajléktalanokká lesznek. Errenézve a tényállás ugyanis a következő: A hagyatéki ingatlanokat még az örökhagyó haszonbérbe hagyta, amelyre vonatkozó 'haszonbérleti szerződés tartama a folyó gazdasági év végével lejár. A haszonfoérlő azonban a haszonbérelt ingatlanok egy részét kisgazdáknak alhaszonbérbe adta. A hagyatéki ingatlanok értékesítése során a most említett kisgazdák is igényeltek földet, azonban az általuk az Országos Földhitel Intézethez befizetett összegeket a haszonbérlő bíróilag lefoglaltatta, mert az alhaszonbérlőknek 40.000 pengő haszonbérhátralékuk van, s ezenfelül a 'haszonbérlőnek még kártérítéssel is tartoznak, mert az általuk használt épületek tekintetében fennálló karbantartási [kötelezettségüknek nem tetteik eleget. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak nincs módjában ezeknek az alhaszonbérlőknek haszonbérleti szerződésüket meghosszabbítani, mert azok az ingatlanok, amelyeket ők alhaszonbérletben bírtak, más biharugrai kisgazdáknak árverésen már eladattak, valamint azért sem, mert a hagyaték felett baro Montbach Imréné jogosult rendelkezni és az alapítvány csak alakilag és a hagyaték átadásáig szerepel a vagyon tulajdonosaként. Kérem a t. Házat, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg tett írásbeli együttes válaszunkat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1939. október 19-én. v. Teleki Mihály s. k.« Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a földmívelésügyi miniszter úrnak Palló Imre képviselő úr interpellációjára adott írásbeli válasza. Kérem a jegyző urat a válasz felolvasására. Megay Károly jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Palló Imre országgyűlési képviselő úr 1939. évi augusztus hó 2-án interpellációt intézett a m. kir. miniszterelnök úrhoz a Jánoshalma és vidéke gyümölcstermelőinek a nemzet szempontjából fontos _ panasza és Jánoshalma és vidéke jövendője tárgyában. Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó interpelláció a vezetésem alatt álló minisztérium ügykörét KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. ülése 1939 október 26-án, csütörtökön. '453 érinti, a miniszterelnök úr annak másolatát azzal a kéréssel küldötte meg hozzám, hogy a választ nevében adjam meg. Az interpellációban felvett kérdéseikre válaszom a következő: A belföldi gyümölcspiac megszervezésére ós kiépítésére a kereskedelem hivatott s amennyiben e téren a földmívelésügyi minisztérium hatáskörébe tartozó teendőkről van szó, azt készséggel el fogom végezni s a kiépítést a magam részéről is támogatni fogom. A külföldi gyümölcspiacok nem rendezetlenek és szervezetlenek, mert a kormány az összes számba jöhető gyümölcsfelvevő piacokkal a szükséges megállapodásokat megkötötte. Egyes cikkeknél a igyümölcsbeyiteli engedélyek tényleg késve érkeztek be, ennek azonban ,a vevők az okai. A kormányzat az engedélyek kiadását úgyszólván naponkint szorgalmazta. .•'-•/.'.'" v Tény az, hogy az idén lényegesen több gyümölcsünk termett, mint amit kivinni tudtunk, de ezzel előre számoltam és a kajszibaracknál az ipari feldolgozást tettem^ lehetővé, hogy ezzel annak felvásárlását biztosítsam. E célból jelentős támogatást f nyújtottam és így sikerült csaknem 1000 vagon kajszibarack felvásárlását biztosítanom. Eddig 1936-ban volt a legnagyobb gyümölcskivitelünk, amikor kajszibarackból 132.000 q-t vittünk külföldre. Ebből Svájc egymaga 460 vagont vásárolt. Ezzel szemben a folyó évben Svájc mindössze _ 47 vagont vásárolt tőlünk és ennek dacára íúlins 30-ig 110.000 a kajszibarackot exportáltunk. Meggy ki vitelünk á folyó évben kereken 280 vagont tett ki. amilyen nagy mennyiséget még sohasem vittünk ki. Gyümölcskivitelünk értéke július 30-ig a még el nem számolt bizományi tételdk 'és a lengyel kivitel értéke nélkül 8,900.000 pengőt tesz ki és e szám mutatja, hogy igen jelentős kivitelt bonyolítottunk le. A belföldi piac megszervezése céljából a Hangyával megállapodást létesítettem és a Hangya vonaton és teherautón olyan vidékekre szállít gyümölcsöt, ahol nincs, vagy kevés a gyümölcs. A Hangya e tevékenységét már megkezdte, de, sajnos, a gyümölcsszegény vidéken a vásárlás minimális, úgyhogy ez az akció veszteséggel jár, miért is a Hangyát támogatásban kell emiatt részesítenem. Ez az akció inkább propaganda jellegű, de mégis megvalósítottam, mert ennek hatása a következő években fog megmutatkozni. A még értékesítésre váró gyümölcsök a kivitel útján fognak értékesülni, de az óriási termésre tekintettel az intervenciót folytatom és ennek eredményeként jelent meg a pénzügyminiszter úr 132.500/1939. P. M. számú ren* delete, amely folyó évi szeptember hó 1-ei érvénnyel a pálinkafőzdéket bor- és gyümölcsszeszfőzdékké minősítette és ennek következtében lehetőség nyílott termelési keretünk felemelésére. E rendelet lehetővé teszi, hogy a termelők a bor- ós gyümölcsszeszfőzdéknél is kedvezményes áron kifőzhessék gyümölcsüket, viszont a volt pálinkafőzdék is magasabb ke

: retet kapva, vásárlóknak léphetnek fel, ami azóta a gyakorlatban már érvényesült is. A jelentkezések már megtörténtek és eddig 174.000 q. szilva kifőzésére jelentkeztek a bor- ós gyümölcsszeszfőzdék. E mennyiséget azonban 300.000 q-ra óhajtom felemeltetni. Ez óriási mennyiség mellett lehetővé kívánom tenni a szilvalekvárkészítóst, amelyet maguk a termelők végeznének és 3000 vagon szilvából főzött lekvár átvételét kívánom a Hangya útján biztosítani. Mindezeken felül 15 új 68