Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-44

Az országgyűlés képviselőházának 44. séges gyermekekkel, szerető és gondos feleséggel, akiknek akkor is volt mit a fazékba aprítani, mikor az ura távol volt a haza védelmében. Minthogy tudom azt, hogy e kormány, a kormányon belül pedig a földmívelésiigyi miniszter úr, de a pénzügyminiszter úr intenciói is az enyéimmel azonosok, hiszen a pénzügyminiszter úr kijelentette, hogy nem 100 ezer, hanem 200 ezer vagy 250 ezer hold igénybevételére is igyekszik a pénzügyi fedezetet megtalálni, tehát mivel tudom, hogy a kormány és a miniszter urak szándéka az enyémmel azonos, arra kérem a kormány tagjait és a földmívelésügyi miniszter urat, ne álljunk meg ezen az úton, fejezzük be ebben a parlamenti ülésszakban mindazokat a reformokat, amelyeket mi a választóinknak megígértünk és amelyekhez — ha szabad ezzel a szóval és kifejezéssel élnem — mi sokan >a mandátumunkat kötöttük. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ilyen értelemben a szőnyegen fekvő javaslatot, mint kezdetet, mint az út elejét, mint a tavasz első hírnökét, őszinte örömmel köszöntöm és elfogadom. (Éljenzés és taps jobbfelől. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Megay Károly jegyző: Kévész László! Elnök: Révész László képviselő urat illeti a szó. Révész László: T. Képviselőház! Bár én is, éppúgy, mint Gunde László előttem szólott képviselőtársam, teljes mértékben meg vagyok győződve a földmívelésügyi miniszter úr legteljesebb jószándékáról, és bár én is őszinte nagyrabecsüléssel viseltetem az ő személye iránt, miként a Ház minden oldaláról tapasztaltam már ezt a nagyrabecsülést, ezt a törvényjavaslatot még sem áll módomban elfogadni. Elismerem azt, amit Gunde László képviselőtársam mondott, hogy igen magas nívójú, nagyon tartalmas, okos és nagy felkészültségre valló hozzászólások hangzottak már el ehhez a törvényjavaslathoz, éppen ezért én, aki már vagy negyvenedik hozzászóló vagyok, csak tallózgatásra vagyok utalva. Nem is kívánok hosszasabban foglalkozni a törvény javaslattal szemben felhozható érdemi kifogásokkal, ezeket már a nálam jobban felkészült, közgazdasági ismeretekkel rendelkező urak bőven kifejtették, csak néhány szempontra kívánok ebből a szemszögből rámutatni, és inkább majd a jogászi szempontok feltárására és fejtegetésére fogom felhasználni a rendelkezésre álló időt. Gunde László képviselőtársam a franciaországi állapotokat állította oda követendő példaként, mint ahol a földbirtokeloszlás ideális. Legyen szabad ezzel kapcsolatban nekem is hozzáfűznöm ehhez a gondolathoz azt, hogy ez a forradalmat követő Code Civil rendelkezéseire és pedig új örökjogi intézkedéseire vezethető vissza, amely éppen a nagybirtok lassú elaprózódásának fokozására vezette be az addigi örök jogi rendszer helyett az egyenlő, általános örökösödés elvét. T. Képviselőház! Amikor én ezzel a javaslattal foglalkozni kezdtem, közgazdasági tanulmányaimból Fauville-nak egy szellemes hasonlata jutott az eszembe, amely azt mondja, hogy a föld elaprózódása, porlódása hasonlít az óra működéséhez. Amint a percmutató gyors tempóban halad előre, éppen olyan gyors tempóban osztódnak a kisbirtokok, míg ellenben a nagybirtokok éppen olyan lassú tempóban oszKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ II. ülése 1939 október 26-án, csütörtökön. 429 tódnak, mint amilyen lassú tempóban halad előre az a mutató, amely az órákat mutatja. A kettő között mintegy kiegyensúlyozó tényezőként, tengelyként áll a középbirtok. E szerint a hasonlat szerint az az egészséges birtokrendszer, amelynél ez a tengely az erős. Ha a kis^ birtok elaprózódása túlságosan gyorstempójú, akkor államhatalmi beavatkozással is be kell avatkozni annak lassítása érdekében, viszont, ha túlságosan lassútempójú a nagybirtok porlódása, államhatalmi intézkedéssel gyorsítani kell. T. Képviselőház! Ha a jelen javaslatot tekintjük, megállapíthatjuk, hogy ebben ezt az utóbbi szempontot nem látjuk érvényesülni, nem pedig azért, mert a hitbizományi intézményhez, mint jogintézményhez, hozzá nem nyúlunk. Éppen a hitbizományi nagybirtokok kötöttsége és a forgalomból való kivétele, mintegy megmerevítése okozza azt, hogy most földbirtokreformjavaslattal kell foglalkoznunk, mert ez akasztotta meg a nagybirtokoknak egészséges felaprózódását. En nem kutatom azt, — amiként egy páran felszólalóink közül kutatták — hogy milyen eredetűek ezek a latifundiális hitbizományi birtokok. Akár a szerzők szorgalma és ügyessége folytán álltak elő ezek a, mammutbirtokok, akár pedig hazafias vagy hazafiatlan magatartásuk következtében jutottak egyes esalá dok birtokába, én e tekintetben nem tennék köztük különbséget, de követelném, hogy igenis, a hitbizományi kötöttség oldassék fel, mert ez a magyar gondolkozástól merőben idegen. Ezt az 1687 : IX. te. kreálta akkor, amikor éppen a nagybirtokososztálynak, az oligarchiának közreműködésével sikerült Habsburgházi uralkodóinknak elfogadtatni a fiági örökösödési rendszert, és egyúttal sikerült törvénybe iktatni a jus resistendi eltörlését. Ezért kapta ezt az intézményt a Habsburgoktól hálaképpen a főúri osztály. Azt, hogy a hitbizomány merőben idegen a magyar lélektől, a legeklatánsabban mutatja az 1936 : XI. te. sorsa, amely a paraszti hitbizományi intézményt létesítette. Három esztendő telt el azóta, hogy ez a törvény hatályban van és Csonka-Magyarországon egyetlenegy családi kishitbizomany sem létesült ezalatt az idő alatt. A hitbizományi intézmény tehát a magyar lélektől merőben idegen és mint ilyen, a törvénytárból törlendő volna. Mélyen t. képviselőtársaim! Nem fogadhatom el a törvényjavaslatot azért sem, mert nem biztosítja kellően a kisemberek földhözjuttatását. Maga a törvényjavaslat kétféle kishaszonbérleti intézményt létesít. Az egyik a 2. és a 3. §-ra alapított kishaszonbérleti intézmény, amely első lépcsőfok a földszerzéshez és amelynek a végén bekövetkezik akár az igénylőnek, akár pedig a kisajátítottnak a kérésére a tulajdonbaadás. Ennél a kishaszonbérleti intézménynél a juttatott érdeke nincs kellően megvédelmezve. Nevezetesen nincs megszabva a föld ára, holdanként! ellenértéke, amelyet a juttatóttnak fizetnie kell akkor, ha tulajdonba akarja átvenni a kishaszonbérleti juttatást, márpedig nagyon jól tudjuk, t. Képviselőház, hogy ha csak haszonbérletben bír valaki ingatlant és nincs előre meghatározva az, hogy milyen áron fog az az ingatlan az ő kizárólagos tulajdonába kerülni, akkor ha ő annak a földnek az értékét javítandó, a legokszerűbb és legmintaszerűbb gazdálkodást folytatja, tulajdonképpen önnonmaga érdekei 65