Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-44

426 Az országgyűlés képviselőházának 44 holdas 3000-et, 10.000 holdas 4200-at, 12.000 holdas 5S00-at és egy 40.000 holdas birtok 28.200-at. 2. Törvényben kell megállapítani a föld árát, éspedig- mivel különböző mennyiségű földek vannak, ismét a kataszteri tiszta jövedelem alapja volna a legreálisabb megállapítás. Véleményem szerint ennek ötvenszeres szorzata közelítené meg legjobban a méltányos árat és így eirca 500—600 pengő körüli átlagos ár jöhetne tekintetbe. 3. Megállapítandó a fizetések lebonyolítása. Itt előre kell bocsátanom, amint már előzőleg is jeleztem, hogy miután földet kapni megfelelő tőke nélkül egyenlő az öngyilkossággal, pénzhez kell juttatni azokat az új tulajdonosokat, akik földet kapnak. Elgondolásom szerint minden földhözjuttatandónak, aki igényli, tőkehiány miatt 3000 pengőt kellene, kölcsönképpen folyósítani, hogy felépíthesse szükséges épületeit, megvehesse a szükséges instrukciókat, állatokat és még maradjon anynyi pénze, hogy az első évi adót és annuitásrészietet törleszthesse. Törvényben kellene megállapítani, hogy egy ilyen önálló kisexisztencia 120 aranykorona kataszteri tisztajövedelmű birtoktestet kaphasson, ami körülbelül Í0 katasztrális hold nagyságú területnek felelne meg. Ez az a nagyság, amelyből egy^ család dolgozva megélhet, sőt szorgalommal ^ és kellő takarékossággal a törlesztések betudása után még gyarapíthatja is vagyonát. Elgondolásom szerint a föld ára 6000 pengő lenne; hozzászámítva a 3000 pengő készpénzkölcsönt, az új birtoktest 10 katasztrális hold földön 9000 pengő adóssággal indulna meg. Ezt az összeget 40 év alatt törlesztene le 3%-os kamatbázison, másfélszázalékos törlesztési kiindulási kulccsal. Ez esetben az annuitás 405 pengő, vagyis egy 10 katasztrális holdas birtokra elviselhető teher lenne. A kisajátítást szenvedő birtokosra évi 260 pengő esik ebből az összegből. Arra a szervre, amely rendelkezésre bocsátaná az egyes birtoktestekre eső 3000 pengős^ instrukciós kölcsönt, 130 pengő, a lebonyolítást végző intézményre pedig 15 pengő esnék. A lebonyolítást végző szervnek — nevezzük itt ezt a szervet esetleg föl db irtokrendező banknak — az állam garanciája mellett kötvények kibocsátására volna joga, amely kötvénvek azuxán pénzzé is átalakíthatók lennének. Az előbb már felsorolt kisajátítási eljárások alapján körülbelül kétmillió hold föld lenne mozgósítva, tehát 200.000 önálló kisexisztencia keletkeznék és mivel ma 1—2—5 holdas kisbirtokok életképtelenek, elsősorban ezek földjei lennének kiegészítendők 10 holdra, ami circa 2 millió holdat tesz ki. Egyesítve a két kategóriát, körülbelül négymillió katasztrális hold lenne elosztva kisemberek között, hogy egészséges birtoktípusok keletkezhessenek. A pro grammot öt év alatt kell lebonyolítani és az instrukció céljaira évi 140—150 millió pengő szükséges. Természetesen azok jöhetnek itt szóba, akik egészen szegények és akik ezt a kölcsönt igénylik, mert az olyan birtokos, akinek van földje és csak kiegészítést kap, pénzkölesönt igénybe nem vehet. Ennek az összegnek előteremtése látszólag nehézségekbe ütközik, de ezt meg lehet oldani és pedig ágy, hogy azok a birtokosok is, akik 200 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemmel rendelkeznek, vagyis akik megváltást nem szenvednek, részt vennének bizonyos anyagi alátámasztásban, Itt azt gondolnám, hogy any. ülése 1939 október 26-án

y csütörtökön. nyi pengő volna fizetendő, amennyi a kataszteri aranykorona tiszta jövedelem és öt év alatt kellene befizetni. Természetesen ez az összeg nem volna elegendő évi 130—150 millió pengőre, amelyet öt éven keresztül kellene folyósítani instrukciós kölcsönökképpeii. Igénybe kellene tehát venni az ingó vagyont, hogy &% is hozzájáruljon kölcsönképpen. Viszont állami kölcsönképpen az Oti., a Mabi., az Ombi. és egyéb ilyen társadalombiztosító intézményektől lehetne kölcsön kapni ezeket az összegeket, amelyeket 30—40 esztendő adatt vissza kellene fizetni. A földbirtokrendező banknak, amelynek hatása volna lebonyolítani a vállalkozást, a birtokosoktól az annuitásokat beszedni, a kötvényeket, vagy az annuitásokat fizetni, a kölcsönt kiegyenlíteni, a 15 pengőkből 3,600.000 pengő állna rendelkezésre, hogy ne terhelje az államháztartást, hanem maga bonyolítsa le az egész pénzügyi részt. A negyedik kérdés az, hogy kinek volna juttatható az akció keretében föld. Először is azoknak, akiknek ingatlana 10 katasztrális hold alatt van, akik eddig is rendesen művelték földjüket, — a szőlőbirtokosokról nem beszélve — másodszor pedig azoknak a földnélkülieknek, akik rendes, jómaga viseletű egyének, és nemzeti szempontból megbízhatók. E két kérdés elbírálására minden községben 3—5—7 tagú bizottság lenne kiküldendő, amely bizottságnak egy tagja az elöljáróságból, 2—3 tagja a jómódú gazdákból, másik 2—3 tagja a juttataudók soraiból lenne kiküldve. E bizottság volna hivatva megvizsgálni, hogy a jelentkezők a kívánt feltételeknek megfelelnek-e. Hangsúlyozom, hogy a pártpolitikai szempontok szigorúan kizárandók volnának úgy a bizottsági tagokat, mint a juttatandókat illetőleg. Föld nem juttatható a törvény által iparosnak, kereskedőnek, tisztviselőnek, nyugdíjasnak és annak, aki nemzetellenes, vagy nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt el volt ítélve. A törvényben hangsúlyozandónak vélem, hogy ha igénylő nincs, a juttatással vételár megfizetése mellett szerezhet földet arra érdemes egyén. Az ötödik résznek tartalmaznia kell a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek biztosítják a helyes, okszerű gazdálkodást az új birtoktesteken s ennek következtében nagyon szükséges, hogy bizonyos mezőgazdasági tanfolyamok minél szélesebb körben, minél erősebb ütemben legyenek ez alatt az öt év alatt lebonyolíthatók. Ezenkívül még úgy is meg lehet oldani a kérdést, hogy a nagybirtokok, a latifundiumok lebontása által felszabaduló gazdatisztek mintegy ellenőri funkciót töltenének be és amellett tanácsadással is szolgálnának. A későbbi időkben gazdasági akadémiát végzett egyének töltenék be ezeket az állásokat. Minden 4—5000 katasztrális holdra kellene egy-egy ilyen alkal-, mazottat számítani, akik a f elügyelőségi státusba lehetnének beosztandók és a földmívelésügyi tárca terhére lennének fizetendők. Utoljára hagytam a hatodik kérdéscsoportot, amelynek a telepítésről kell szólnia. A törvénynek imperatíve kell rendelkeznie, hogy a telepítés keresztülvihető legyen. , Lesznek ugyanis községek, ahol nem áll elegendő föld rendelkezésre, más helyeken viszont túlsók a juttatandó föld. így tehát azoknak, akik régi lakóhelyüket elhagyják, ezzel hazafiúi kötelességüket is teljesíteniök kell. Természetesen a Dunántúlra gondolok és ebben látom nemzeti ...,^Ja^M