Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-44
i l 2i Az országgyűlés képviselőházának 44. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Ha ugyanis azt a földet egyenesen tulajdonba kellene átvenniök, akkor csak az juthatná földhöz, akinek megtakarított pénze van és az első részletet be tudja fizetni, de még ezeknek is szükségük van arra a pénzre a birtok berendezéséhez. Az igénylőkre nézve tehát az az előnyös, ha bérbe kapja a földet és így a kapott föld használata folytán esetleg megtakarított pénzzel később azután — hogy úgy mondjam — magából a földből fizethetik a megállapított megváltási részleteket. Sok képviselőtársam azt mondja erre, hogy a földhözjuttatott nem tud berendezkedni. A falu népe egészen nyugodt és bízik a kormányban, hogy ha egyszer megkapta a földet haszonbérbe, azt meg is fogja tartani és az tulajdonává válik éppen ezért azonnal be fog rendezkedni úgy, mintha a sajátja volna. (Egy hang jobbfelöl: Ügy van!) Nagy Ferenc igen t. képviselőtársam azt mondotta beszédében, hogy a földet tulajdonul kell adni és pár évig nem is kell háborgatni az új tulajdonosokat részletfizetéssel sem. Az összes elgondolások közül ez volna a legroszszabb megoldás. Erre nézve már megvannak a tapasztalataink a múltból, legalább is a mi vidékünkön. 1920-ban ugyanis kiosztották a földet azzal, hogy az árát majd később fogják megállapítani. Természetes, hogy az igénylők vártak, nem fizettek be semmit. Amikor azután a föld árát megállapították, akkor azon a címen, hogy magasan állapították meg, xíjra nem fizettek. Később, évek múlva újra rendezték, alacsonyabbra vették a földárakat, de az új tulajdonosok a mai napig _ sem fizettek, sőt legnagyobb részük a földadóját sem fizeti. Az igénylőkre nézve tehát hátrányos, ha részletfizetési halasztást adunk nekik, mert hiszen ha valaki az első részletet, az egyévi részletet nem tudja kifizetni, annyival inkább nem tudja később fizetni, amikor a részletek felgyülemlenek. Nálunk ez a helyzet állott elŐ. A régi, elmaradt részletek olyan magasra felgyülemlettek, hogy most természetesen képtelenek kifizetni a régi tulajdonosnak, úgyhogy ezen a helyzeten már csak valamilyen kormánybeavatkozással lehet segíteni. A részletfizetés helyett azt ajánlanám, hogy mind a haszonbér összege, mind majd annak idején a megváltási összeg a lehető legmérsékeltebben, a legalacsonyabban állapíttassék meg, úgyhogy a földtulajdonosok meg tudják rendesen fizetni és azonkívül természetesen a megélhetésük is biztosítva legyen. T. Képviselőház! A földbirtokreform rendezésével kapcsolatban szükségesnek tartom az idegenbe szakadt véreink visszatelepítéséről való gondoskodást is. Fontos dolognak, tartom tehát, hogy a meghozandó törvény keretén belül mód adassék arra, hogy idegenbe szakadt véreink, a hazatérő magyarok készpénzért is vásárolhassanak földet, annyival is inkább, mert tudjuk, hogy az Amerikából hazatért magyarok eddig is igyekeztek idehaza földet vásárolni. Erre tehát módot kell adni most is a jelen törvényjavaslat keretén belül. A fölreform végrehajtásával kapcsolatban pótolni kell a mezőgazdasági szakoktatás terén történt mulasztásokat is, mert itt súlyos mulasztások vannak. Hogy példát hozzak fel, az egész tiszajobbparti mezőgazdasági kamara területén, ahol csaknem kizárólag foldmíveléssel foglalkozik a lakosság, egyetlenegy földmívesiskola nincs. Már pedig be kell látnunk, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett, ameülése 1939 október 26-án, csütörtökön. lyekhez az állandó abnormis időjárás is hozzájárul, gazdasági szaktudás nélkül eredményesen gazdálkodni teljesen lehetetlen. Valamikor, a sokat emlegetett régi jó világban, amikor még nem sokat számított, hogy a föld mennyit terem, nem, törődtek a föld mennyiségi termelésével, most azonban az idő megváltozott, most a gazdának olyan sok súlyos, mindig szaporodó kiadása van, hogy ezeknek a kötelezettségeinek csak akkor tud eleget tenni, ha a föld állandóan bőven terem. Szükségesnek tartom tóhát megfelelő helyeken földmívesiskolák felállítását, de addig is, amíg ez keresztülvihető lesz,^ szükséges, hogy sürgősen, már a tél folyamán minél több helyen, ahol csak lehet, mezőgazdasági téli tanfolyamok tartassanak, mert gazdasági szaktudásra nemcsak az új tulajdonosoknak, hanem a régi gazdáknak is igen nagy szükségük van. T. Képviselőház A föld mellé gazdasági szaktudást is kelladnunk, mert csak akkor remélhetjük annak a mindnyájunk által várva-várt szebb és boldogabb időnek eljövetelét, amelyben boldog, gabb időnek eljövetelét, amelyben boldog, megelégedett, sok és egészséges gyermek kacajától hangos magyar családokat fogunk látni. Mivel meg vagyok győződve arról, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat törvényerőre emelése esetén e felé a szebb és boldogabb jövő felé viszi édes magyar hazánkat és mert mind a kormány, mind a földművelésügyi miniszter úr iránt nagy szeretettel és bizalommal vagyok, a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául örömmel fogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Eitner Ákos! Elnök: A képviselő úr nincs jelen; jelentkezése töröltetik. Ki a következő? Mocsáry Ödön jegyző: Kövér János! Elnök: Kövér János képviselő urat illeti a saó, Kövér János: T. Ház! Most, amikor a föidb irtokpolitikai javaslatot tárgyaljuk, amely törvényként kerül majd be a magyar törvénytárba és amely a legégetőbb, a legfontosabb problémákat van hivatva megoldani, akkor ennek tárgyalásánál feltétlenül az elfogulatlanságnak, az igazságérzetnek kell dominálnia, hogy a magyar nemzet egyetemes érdeke csorbát ne szenvedjen, s hogy azt vigye diadalra ez a törvényjavaslat. Éppen ezért nem szabad pártpolitikai szempontból bírálni ezt a javaslatot, hanem itt kizárólag a nemzet egyetemes erdekét kell szemelőtt tartani. Az egyéni érdekeknek sem szabad érvényesülniök, mert ha az egyem érdekek érvényesülnek ennek a javaslatnak tárgyalásánál, akkor a javaslat le fog térni arról az ösvényről, amelyen mozognia kellene. A független kisgazdapárt álláspontját klasszikusan fejezte ki Eckhardt Tibor, a párt vezérszónoka. Nem is azért kértem szót, hogy az ő álláspontját erősítsem vagy gyengítsein, hanem kizárólag azért, mert én magam, aki 25 éve gazdálkodom és ismerem a népet, — nem a zöldasztal mellől, hanem az életből, alkalmam lévén ez alatt az idő alatt, egészen kis gyermekkorom óta a néppel és a nép ügyeivel foglalkozni — talán tárgyilagosabban fogom elmondani azokat az észrevételeimet, amelyeket a javaslat tárgyalásával kapcsolatban szükségesnek tartok elmondani.
