Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-43

Az országgyűlés képviselőházának laknának ott, hanem alkalmas, szárazlevegőjű, egészséges hajlékai lennének a magyar föld népének ott, ahol ezeket a házakat megépítették. Ezért kell szeretni a népet, mert ahol szeretik, ott gondoskodnak róla. Most azonban a vezető embernek összeszorul a szíve, amidőn látja, hogy ezekből a házaikból csak nedves odúk kpletkeznek. A föld az élet. Ott teljes az élet, ahol az emberiség élete az élet forrásával közvetlen kapcsolatban van. A föld mennyisége megvan adva, ahhoz mi nem adhatunk hozzá egy tenyérnyit sem, de azt a földet helyesen lehet megosztani. Nom is elosztásról van szó. hanem arról, hogy a természetes fejlődést helyesen lehet irányítani. Az a fontos, hagy minél több ember legyen közvetlen kapcsolatban a földdel. Ott lesz a nemzetnek is és az embernek is hplyes az élete, ahol függvénye az ember a földnek — mert hiszen annak kell lennie— s ab ni ez a függvény a legszorosabb kapcsolatban él a földdel. Áttéreik a föld birtokreform-javaslat másik hibájára, ahol megokolom a magam lelkiismerete szerint az én álláspontomat. Itt válaszolok Lázár Imre t. képviselőtársamnak, aki arra kért bennünket, hogy legyünk tárgyilagosak és ne legyünk elfogultak. Minden szó, minden gondolat, amit idehozok, őszintén átérzett igazság a magam részéről. Az, amit mint dunántúli ember, nem látok biztosítva, s mint a nemzetiségek között élő pap, aki küzd nemzetéért, kereszténységért, nem látok gyorsan megoldva: a határőrvidékek megszervezése (Űpy van! Ügy van! a baloldalon.); az a kérdéis, amelyet annyiszor idehoztak már a Házba, de én is kénytelen vagyok idehozni, mert a lelkem diktálja ezt. Nincs fontosabb munka, mint a határőrvidék megszervezése és ebben a kérdésben nem történik semmi. Vegyünk példát a németektől. Ajnikor bevonultak arra a földre, amely valamikor az övéké volt s aminek a joga talán vitatható, kinevezték kormánybiztosnak Frick német minisztert. Tisztelettel kérek félóra meghosszabbítást. Elnök* Méltóztatnak a félórai meghosszabbításhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a képviselő úr beszédidejének meghosszabbításához hozzájárult. Varga Béla: Azt mondotta Friclk német miniszter: »A legfontosabb feladat az, hogy a német parasztság számára .visszavonhatatlanul biztosítani kell ezt a földet és^ neim szabad megengedni, hogy ez a föld ismét vita tárgyává váihassék.« Ezt elmondhatjuk magyar viszony latban is. Ha nekik volt bátorságuk ezt mondani, nekem, mint a magyar föld gyermekének, van bátorságom elmondani, hogy az a föld, amely magyar volt, amelyért a mi őseink véreztek* amelyet a magyar kéz munkája tartott meg ezer esztendőn át, amelyet a imagyar kéz művelt, amelyen a magyar kéz irtott erdőt és vezette le a mocsarat, a magyar parasztság kezére kerüljön. Azokkal a szavakkal fejezem ki, amelyeket ez a német miniszter használtnem szabad megengedni, hogy ez a föld ismét vita tárgyát képezze. (Helyeslés a bal és a szélsőbaloldalon.) Igen t. Képviselőház! A földkérdés nem oldható meg véglegesem. Aki ott ól, a népben, látja ezt. Én is tudom. Aki azt merné magáról állítani, hogy a földkérdés véglegesen rendezKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ H. <. ülése 1939 október Si-én, kedden. 39T hető, az nern ismeri a magyar nép természetét. A földkérdés irányítására bizottságot keli szervezni, és kell egy ember, aki azt állandóan figyeli, akinek szíve tele van szeretettel a föld és népe iránt, és akinek agya tele van magyar józansággal, hogy a föld vándorlása ne olyan legyen, mint a pénzé, mert a föld nem áru, a föld nem portéka, nem arra szolgál, hogy vagyonokat fektessenek bele egyesek, hanem arra, hogy az életnek alapját képezze. Éppen ezért bátor vagyok előhozni ezzel & kérdéssel kapcsolatban, hogy a föld kérdébe neim állandósítható és nem oldható meg véglegesen, amire nagy fontosságot kell helyezni. ezt azonban szintén nem látom ebben a javaslatban. Mi történik ma? Az történik, hogy nagyobb darab földeket feldarabolnak. Szép az a nagy föld, én is szeretem a szép nagy táblákat. Földarabolódik a föld egy-két holdra és a falvaik határai teljesen elproletarizálódnak. Pedig az az egyik meglévő baj, — amelyhez még több is hozzájárul —, hogy a törvényjavaslatban nem gondoskodnak arról, hogy a tagosítás megtörténjék. Ennek a földreform javaslatnak keresztülvitele ne azt jelentse, hogy a nagy urasági földek — a dunántúliak kifejezése szerint—nadrágszíjakká válnak. Legyen szabad idehoznom, hogy milyen anomália uralkodik éppen ennek a földkérdésnek terén, amelyet szoros összefüggésben látok ezzel a javaslattal, mert hiszen együvé tartozik minden, ami a földnek kérdését tárgyalja, mert hiszen ezzel a nemzet életét akarja meghosszabbítani. Magyarországon a 100 holdnál kisebb földbirtokoknak adatai a következők: Az egész országban 1,489.464 száz holdnál kisebb földbirtok van. Ezeknek területe 8,486.727 katasztrális hold, a birtok-tagoknak száma 5,874.364, tehát a birtokok átlagos nagysága 3*9 hold, a birtok-tagok átlagos területe pedig 1'4 hold. Az Alföldön azonban ezen a téren sokkal jobb a helyzet, mint a Dunántúlon és az Alföld egyes részein. Nézzünk meg tehát egyes példákat, milyen a helyzet éppen a földkérdésben. Először is tessék elgondolni, hogy ezeken az apró földeken mennyi barázda, mennyi mesgye vonul végig. Mindenki tudja, hogy a barázdában a búza nem szokott megdőlni. Mennyi nemzeti érték vész itt kárba! Meg vagyok győződve arról, hogy 10.000 holdak mennek kárba, annyi barázda vonni végig a birtok-tagok mellett és nem lehet egységesen termelni sem ilyen módon. A tagosítást nem kell itt védeni. Mindenki meg van győződve róla, hogy az egészségesebb családi életnek, a jobb termelésnek, az intenzívebb munkának alapja éppen az, hogy tagosítva legyen ennek az országnak birtokálíománya. Elrettentő példaképpen engedtessék meg, hogy felolvassam egy-egy birtok adatait. Például itt van egy 53 katasztrális holdas és 252 négyszögöles terület. Tehát 53 hold 51 x'észre volt darabolva. Itt van a Háznak egyik tisztelt illusztris tagja, kisgazda képviselőtársunk, akinek van 20 hold földje és ez 27 darabban van. Ugyanígy vonul ez végig az egész Dunántúlon. Tessék elképzelni: lehet egy ilyen szétdarabolt birtokon többtermelés % Éppen ezt a kérdést kiragadva, merek vitába szállni azokkal, akik mindig a többtermelést hangoztatják: tessék ezt megoldani, mert lehetetlen így többet termelni. Vannak parasztemberek, földmíves gazdaemberek, akiknek földjei teljesen 61