Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-43

Az országgyűlés képviselőházának viselőtársam előadott, én azt a hő kívánságomat fejezem ki, vajha ezek között a nagy célok között szerepelne valóban ennek a nagy, ódiózus kérdésnek Végleges rendezése is, (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) amelynek fájó sebe mindenkin él és sajog. T. Ház! A földbirtok helyesebb megoszlása nemzeti, faji, honvédelmi érdek elsősorban és a vele kapcsolatban álló más eminens érdekek, amelyekre hivatkozni szoktak, mint a termelés és a nemzeti jövedelem kérdése, az államhatalom által irányított gazdálkodással mindenesetre összhangba hozhatók, de összhangba is kell azzal hozni. Irányítást adni és irányított gazdálkodást inaugurálni mindenesetre a kormányhatalom feladata, mert különben zökkenők jönnek s a termelésben esetleg visszaesés áll elő. E téren a szaktudás fejlesztése clZ fi kérdés, amelyről olyan sokan megemlékeztek képviselőtársaim közül, amely kérdés a földmívelésügyi kormányzatnak előtérben álló és már megvalósítás alatt álló ügye is, amelyet azonban tovább kell folytatni, hogy az a nagy szorgalom, amellyel á magyar gazda a földjét műveli, tudással párosult szorgalom legyen, hogy még jobban és még intenzívebben tudja a tudással párosult szorgalmával a földjéből kihozni azt, ami a megélhetését, önálló exisztencia ját biztosítja s még inkább szolgálja. T. Ház! Mindenesetre az a célunk és szociális szempontból mindenkinek célja, hogy minél kisebb területből r minél nagyobb megélhetési lehetőséget biztosítsunk az egyeseknek; szociális szempontból az a cél, hogy minél kisebb területen minél több ember megélhessen, mert hiszen elkövetkezik az az idő, — s ezt elméletben el is tudjuk képzelni — amikor a földet már tovább parcellázni, feldarabolni egyáltalán nem lehet. Fontos tehát, hogy minél több Önálló exisztencia alakulhasson az országban, minél több Önálló kisbirtokos lehessen a falun, mert minél több az önálló exisztencia, minél több az önálló kisgazda, annál nagyobb a fogyasztás, annál nagyobb a termelés és az ipar lehetősége egyaránt. Malasits t. képviselőtársam múlt heti beszédében éppen erről emlékezett meg s ezt nemzetgazdasági szempontból is nagyjelentőségűnek tartotta. Én ehhez teljes mértékben csak csatlakozni tudok, mert hiszen az önálló exisztenciák szaporodása adja meg a fogyasztás nagyobbmérvű lehetőségét s a nagyobbmérvű fogyasztás ad ismét az ipar és a kereskedelem számára is fokozottabb tevékenységet. Ez azután nagyObb életszínvonalat van hivatva teremteni az ország egész társadalmának egyaránt. T. Ház! Megemlékeztem a zökkenőkről, amelyek a termelési politika érdekében nem szabad hogy bekövetkezzenek; megemlékeztem arról a szempontról, hogy itt az államhatalom irányítása szükséges, de a zökkenő szempontjából meg kell emlékeznem arról is, hogy á termelésben a zökkenők nemcsak abból állhatnak elő, hogy esetleg a termelés visszaesik egy intézkedés folytán vagy egy elmaradt intézkedés folytán, hanem a zökkenő lehet azáltal is, hogy nem áldozatos lélekkel, nem valóban a nemzet érdekében nyulunk a kérdéshez. Zökkenőket idézhet elő úgy ennek a törvényjavaslatnak elgáncsolására való törekvés, mint minden öncélú demagógia is, amely azon43. ülése 1939 október 24-én, kedden. 383 ban semmiféle szempontból nem kívánatos a nemzet érdekében. (Ügy van! jobbfelől.) T. Ház! Bárüogyan is forgatjuk és csoportosíthatjuk a statisztika adatait, a földbirtokpolitikai kérdések megoldásának szükségességét elvitatni nem lehet. Igazolja ezt az elmúlt 20 esztendő, igazolja ezt a már hatályos három törvény, igazolja ezt a jelen, de különösen a jövő és időszerűtlenségét legfeljebb csak azok vitatják, akik csak a multat szeretik s akik teoretikusok esetleg egy bizonyos irányban, mi azonban, akiket a nemzet küldött ide, nemcsak a múlttal foglalkozhatunk, hanem nekünk legelsősorban is a jövőt kell munkálnunk éppen a nemzet érdekében. Több képviselőtársam hivatkozott itt a külföldi nagy példákra, a hatalmas baráti államok r földbirtokpolitikai példáira, azok megvalósítására és a megvalósítás ütemére. Véleményem szerint bármennyire szükséges is az, hogy ezeket az eredményes nagy példákat ismerjük, mindazonáltal azt mondhatom és állíthatom, hogy ezek megvalósítását illetően is, főleg azonban a lehetőséget és az ütemet illetően más a helyzet ott és más itt. Más a helyzete egy hatalmas, mezőgazdasági szempontból importáló államnak, amely tulajdonképpen ipari állam, mint egy olyan államnak, amilyen Magyarország is, amely kicsiny, az iparosodás kezdetén álló és mezőgazdaságilag exportáló állam. A javaslat ellen felszólaló képviselőtársaim közül többen kifogásolták, hogy a javaslat nem oldja meg a földkérdést. Ha képviselőtársaimnak, akik ilyen értelemben szólaltak fel, a maguk szempontjából igazuk is volna, letagadhatatlan és elvitathatatlan, hogy a javaslat egy lényeges nagy lépéssel viszi előbbre a földbirtokpolitikai kérdést, a földbirtok megoszlásának helyesebb irányba terelését, lényegesen előbbre viszi azt a kérdést, hogy több önálló exisztencia alakulhasson, mert hiszen,, amint mondottam is, körülbelül 16%-os eltolódást jelent ez a javaslat a múlttal szemben, a nagybirtokok és középbirtokok hátrányára és a kisbirtokok előnyére. T. Ház! Az a 9,762.000 katasztrális hold mezőgazdaságilag művelhető terület, amely a trianoni Magyarország földterülete, a kereken négy és fél milliónyi őstermeléssel foglalkozó lakosságnak önálló megélhetési alapot tulajdonképpen nem is adna, éppen azért szociális szempontból a minden korlátok nélkül való földosztás lehetetlen és nem is volna kívánatos. Sőt tovább megyek. Azok között a pénzügyi lehetőségek között, amelyek az államhatalomnak rendelkezésére állanak, nem is volna kívánatos felosztani minden olyan nagybirtokot, amely a múltban a dekonjunkturális időkben, azokban az igen nehéz, válságos időkben, amelyeket a magyar mezőgazdaság a közelmúlt években átélt, helyét megállta, üzemét fenntartotta, kötelezettségeit szociális szempontból teljesítette és magyar ember kezében is van, ha csak nem valami exponált helyen áll, vagy a honvédelem eminens érdeke nem kívánja az illető birtok felosztását csak azért felosztani, mert a nagybirtok fogalma alá tartozik. De tulajdonképpen a mezőgazdasági kultúra terjesztése szempontjából sem volna kívánatos minden nagyés középbirtok felosztása, mert hiszen a középbirtokoknak és a nagybirtokoknak a me59*