Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-41

35Ö Az országgyűlés képviselőházának £1. val kenyértelenné. (Meskó Zoltán: Ha nem kapnak földet! — Egy hang a középen: Egy­reszük kap! — Meskó Zoltán: De csak egyré­szük!) Ha hozzátesszük ehhez még azt, hogy a nagybirtokok jelentős számú vándormun­kást és napszámost is foglalkoztatnak, akkor kétségtelen, hogy ezt a számot még maga­sabbra kell tennünk. Igen t. Ház! Ha valaki méltán azt mondja, hogy másfélmillió ' hold föld juttatása kevés, akkor én azt hiszem, hogy ezeknek a beszélő számoknak birtokában joggal teszem fel a kér­dést: vájjon ez a másfélmilliós szám nem sok-e. A másik, amit errevonatk'ozólag szeretnék szóvátenni, az, hogy papiron végzett számítá­sok szerint könnyű kihozni a szükségletek vég­telenségét is. őszintén megvallom, hogy a leg­szívesebben Matolcsy Mátyás követelésének megfelelő javaslatot szavaznék meg, amely három és félmillió magyarnak adna magyar földet. Amikor azonban azt látom, hogy Kerék Mihály megállapítása szerint csak két és fél­millió embernek van szüksége földre, amikor magam is utána számítok és látom Baranya vármegye szükségletét, nem a statisztikai ada­tok alapján, nem statisztikai táblázatok alap­ján végzett számítások nyomán, hanem a sajátmagam által végzett személyes adatgyűj­tés eredményeként, — hozzátéve azt, hogy itt nem ítéltem meg azt a kérdést, hogy minden három és többgyermekes családapa eleget tett-e katonai kötelezettségeinek és az egyéb köve­telményeknek, hanem csak tisztán az igény megnyilvánulását tekintettem — amikor azt láttam, hogy Baranyában 14.016 katasztrális hold van bérletben 50 katasztrális holdon felüli birtokokból és ezzel az adottsággal szemben 1474 törpe- és kisbirtokos és nincstelen mind­össze csak 12.055 katasztrális hold föld igénnyel lép fel, akkor kielégítőnek kell mondanom a törvényjavaslatnak minimumként való ezt a beállítását, ha tudom, mint ahogy mindannyian tudjuk, hogy Baranya vármegyében a földbir­tokreform földelosztása eléggé kedvezőnek mondható. Áttérve a következő kifogásra, hogy ez, a javaslat későn jött, amit különösen Tauffer képviselőtársam hangoztatott, aki nagyon ki­hangsúlyozta ezt, mondván, hogy 50 évvel ez­előtt kellett volna hozni, (Meskó Zoltán: Két­száz évvel ezelőtt, nagy lenne akkor az ország!) azt mondom, hogy ez tökéletesen igaz, de éppen jogtörténeti áttekintésem folyamán voltam bá­tor kimutatni, hogy milyen szomorú, tragikus körülmények akadályoztak meg bennünket en­nek keresztülvitelében és ha ez igaz, akkor ta­lán abban is igazat ad nekem mindenki, hogy jobb későn, mint még később, esetleg soha. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) Ha pedig va­laki azt mondja nekem, hogy ez a földbirtok­reform csak lassú tempót tesz lehetővé, akkor bár hivatkozhatnám a pénzügyminiszter úr be­jelentésére, de ezt nem teszem, azt mondom, hogy akinek van értelme, — és azt hiszem, mindenkinek van — az értse meg Széchenyi Istvánnak ezelőtt 100 esztendővel elmondott szavait, amelyek szerint: »Ha egyszerre mobi­lizált atik hazánkban minden tulajdon, rögtön idegen kezekbe jut egész hazánk«. A következő kérdés, amelyre szeretnék ki­térni, az árak bizonytalansága egyrészt a ha­szonbérek megállapítása, másrészt a földek örökáron való megváltása tekintetében. Itt egészen komoly képviselőtársaim is komolyan ülése 1939 október 19-én, csütörtökön. követelték azt, hogy a törvényjavaslat legalább keretszerű lehetőséget biztosítson ezeknek az áraknak megállapítása tekinetetében. (Meskó Zoltán: Méltányos árakat a kisembernek!) Igen t. Képviselőház! Aki nemcsak papír­ból és könyvekből ismeri a földkérdést, hanem aki sajátmaga látta azt, hogy egy és ugyan­azon falu határában milyen óriási különbségek vannak az egyik dűlőben és a másik dűlőben fekvő földek árai között, az teljesen lehetetlen­nek tartja ezt, nem is szólva arról a jelenség­ről, hogy ha egy ilyen törvényes rendelkezés­sel megállapítanék a földárak, vagy a haszon­bérleti díjak minimumát vagy maximumát, akkor az állana elő, hogy mindenki azzal ér­velne: kérem, a törvény ennyit állapít meg, tehát ehhez jogom van. Ez azután lehetővé tenné azt, hogy alacsony földárak helyett ma­gasabb földárakon kapnák meg az igényjogo- , sült földigénylők a nekik juttatandó földet. Ha mindezeket a szempontokat figyelembe vesszük, akkor meg kell állapítanunk, hogy ez a törvényjavaslat lehetőséget nyújt arra, hogy a kisemberek elindulhassanak a társadalmi tör­vényszerűség útján a fejlődés irányában és mi­vel ezt lehetővé teszi, kétségtelen tényként le­szögezhetjük, hogy igen jelentős és- komoly lépés a földbirtokrefbrm megvalósítása terén. Ha most valaki azt kérdezi, hogy miért nem lehet mindjárt tulajdonba adni azt a bir­tokot, akkor hivatkozom arra, hogy egészen más: proletár lelkületben élni, egészen más: cselédsorban tengődni, egészen más: törpe­birtokos adottságok között feltörekedni és egé­szen más: kisbirtokos öntudattal állni a ma­gyar élet tengerében. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezzel kapcsolatosan figyelmezte­tek arra is, hogy az életben ugrás nincs. Min­denki,, aki ennek ellenkezőjét állítja, vagy , jóhiszeműleg téved, mert minden forradalom csak látszólagos ugrás. (Meskó Zoltán: Van­nak csodás forradalmak is!) minden forrada­lom egy hosszú fejlődés befejezése vagy egy következő fejlődés kezdete, de sohasem máról­holnapra való megoldása a kérdéseknek. Hi­vatkozom arra is, hogy én még nem láttam embert, aki egyszerű juhászbojtár sorból má­ról-holnapra bekerülhetett volna akár az egye­temi katedrára, akár pedig a művészeti főisko­lára, (Meskó Zoltán: De Schwarcz zsidót látott, aki 1000 holdas birtokos lett átmenet nélkül!) mert minden emberre egyformán vonatkozik a természeti törvényszerűség és igenis, állítom s 'ha kell bizonyítom, hogy ez az egyetlen mód és lehetőség arra, hogy mi a helyes és egész­séges fejlődést keresztülvigyük. Ahogyan én ismerem, a fajtámat, meg vagyok róla győ­ződve, hogy ennek a földbirtokreform javaslat­nak végrehajtása során még ez az emberöltő, az első generáció fia fel fog vergődni a teljes nincstelenség sorából a kisbirtokosi állapotba, de a fokozatokat végig kell csinálni. (Meskó Zoltán: A zsidó árendások nem csinálják vé­gig!) Ha nem így történnék, akkor teljesen célját tévesztené a mi reformunk, akkor nem oldottuk meg a problémát, mert ellene tettünk a természeti törvénynek. (Meskó Zoltán: Az « Okányi Schwarcz nem csinálta végig; nem volt béres, nem volt kisgazda, nem volt semmi. Söntésben volt és birtokos lett!) Nem / értette meg. (Meskó Zoltán: Megértettem jól, csak szembehelyeztem a másik képet! — Zaj. — Elnök csengett) Ezektől a szempontoktól vezéreltetve, akár­. • : •:•:•:

Next

/
Oldalképek
Tartalom