Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-41
Az országgyűlés képviselőházának hl. ülése 1939 október 19-én, csütörtökön. 343 formálni, — aminthogy meg akarjuk — és ha ezeket a földbirtokrészeket kisemberek kezébe akar.iuk juttatni, — aminthogy oda akarjuk juttatni — ha azt akarjuk, hogy ezáltal ne kapjon léket a nemzet szaporodása, akkor, mélyen t. uraim, nekünk továbbmenőleg kell erről a népességről gondoskodnunk. Nem tartom helyesnek és igaznak azt a felfogást, hogy az új telepítések első vonatkozásukban csökkentik a népszaporodást. Mert hiszen méltóztassék esak figyelemmel lenni a szlovák, az erdélyi, a délszláv telepítésekre, ott éppen azt láttuk, hogy az első 20 évben a népszaporodás nemhogy visszafejlődött volna, hanem igenis előrehaladt. A második generációban azonban, amikor egy bizonyos telítettségi fokot nyer el ez az állacot, az feltétlenül érezhetővé fog válni a születések csökkenésében. Falut vezető értelmiségi barátaimmal sokszor folytattam vitát, amelynek során ők arról tájékoztattak, hogy csak pusztán a hírére annak, hogy a földbirtokreform a gyermekek számához lesz kötve, hogy egy erőteljes örökösödési törvényt •• fognak behozni, megindult a népszaporodásnak hatalmas, ugrásszerű emelkedése. Kétségtelen tény azonban az is, hogy találunk olyan jelenségeket, amelyek ennek ellenkezőjére mutatnak. Ami földünk van, azt nem tudjuk szaporítani, de ha a népek és nemzetek életében fenn akarjuk tartani a mi életünket, akkor minden áron erősítenünk kell, hogy a mi népünk fejlődjék, szaporodjék és sokasodjék Ha azonban ezt mi erkölcsi és nemzeti okokra hivatkozva megköveteljük, akkor meg is kell adnunk a lehetőséget arra, hogy ezt a szaporodó népfelesleget munkához juttassuk. Ezért látom én nagy ölömmel a 36. §-ban foglalt lehetőségeket, hogy új mezőgazdasági és egyéb ipart létesíthetünk Álljunk meg most pár szóra ennél a kér désnél. Agrárország lévén, nem teremthetünk itt mesterséges üvegházi iparokat, nagyiparokat, (Ügy van! a jobboldalon.) hanem elsősorban a mezőgazdasági iparokra kell rámennünk. (Helyeslés.) Mélyen t. uraim, nem mindig leszünk abban a szomorúságban is kellemes helyzetben, mint a mostani időkben, amikor bármit termelünk, bármilyen mennyiségbe, azt bármikor és bárhol el tudjuk helyezni. Nekünk tehát bölcs előrelátással számítanunk kell olyan időkre, amikor termeivényeinket nem fogjuk tudni maradék nélkül és úgy elhelyezni, hogy az tényleg lukratív legyen a mi számunkra. Ha a magyar föld termeivényeit vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy a majdnem 10 millió hold szántóföldi termelésből 8,700.000 hold 1.114,000.000 pengő értékű termel vénye búza, kapásnövény, hullott gyümölcs, stb. formájában termelődik. Ezeket végső eredményben szesszé tudjuk feldolgozni. A szesz manapság, de különösen a közeljövőben olyan óriási fontosságai nyers- és alapanyaga lesz egy hatalmas, nagy indusztriának, hogy igenis lehetséges lesz, hogy kiegyenlítő szerepet játsszék a mi külkereskedelmi és gazdasági politikánkban. Az lesz ugyanis a helyzet,, hogy ha valamely termel vényünket nem fogjuk tudni elhelyezni, módunkban lesz szesszé feldolgozni és így a 8,700.000 holdon termelt 1.114,000.000 pengő értékű termeivényekkel, amelyek területileg 74%-át, értékben pedig 83%-át jelentik a magyar föld produktumainak, bizonyos mértékben függetleníteni fogjuk tudni magunkat az eljövendő külkereskedelmi nehézségek nyomasztó hatásától. Ha az 1938. évi külkereskedelmi statisztikát figyelemmel végigtanulmányozzuk, akkor láthatjuk, hogy ha egyes mezőgazdasági vagy a mezőgazdasággal közvetlenül összefüggő terményeknél, mint .a cellulózé, mint a műselyem, a selyem, a gyapjú, a koksz, a faszén stb,, megfelelően átállítjuk termelésünket, akkor 36 millió pengőt, vagyis összbehozatalunknak majdnem 8%-át tudjuk más célokra fordítani és ezzel más termelési ágakat gyümölcsözővé tenni. De nemcsak az a lényeg, hogy kimondjuk azt, hogy ezeket a mezőgazdasági termeivényeket fokozottabb mértékben akarjuk feldolgozni. Hiszen ha ugyanezt az előbb említett külkereskedelmi statisztikát tovább tanulmányozzuk, akkor láthatjuk, hogy a mezőgazdasággal nagyon szoros összefüggésben lévő termeivényekbői 118 millió pengő értékűt tudnánk egyéb módon megtakarítva a külföldről be nem hozni, illetőleg tudnánk olyan termeivényeket produkálni, amelyeket itt benn belföldön feldolgozhatunk. Nem elég az, hogy leszögezzük azt a tényt, hogy termelésünket a mezőgazdasági iparra át kell állítani, hanem az anyagi lehetőséget is biztosítani kell ebben a kérdésben. í]n nagyon sokat foglalkoztam ezzel a kérdéssel, megbeszéltem ezeket a dolgokat kiváló pénzügyi szakemberekkel, de csak egyetlenegy kivezető lehetőséget találtunk az anyagi megoldás tekintetében. Ez az egyetlen lehetőség pedig az, hogy serkentsük azt az előbb említett keresztény tőkét, amely földtulajdon alakjában keresztény magyar kézben van, serkentsük, hogy el ne porlódjék, hogy el ne foszoljék, hogy semmibe ne menjen, hanem ismét országépítő fundamentummá váljék. Ebből a célból azonban a régi földtulajdonosokat bizonyos előnyben kell részesítenünk. Ha egy régi földtulajdonos kellő üzemtervek alapján bebizonyítja azt, hogy ő ilyen új mezőgazdasági ipartelepet vagy gyártelepet óhajt felállítani, akkor legyen meg a lehetősége annak, hogy az a szerv, amely a földbirtokrefortn végrehajtálesz hivatva, kötvényeket bocsásson ki, ezeket a kötvényeket a Nemzeti Banknál lombardirozhassa és így készpénzzel adja meg a lehetőséget a régi földtulajdonosnak arra, hogy ezt a készpénzt ismét új vállakózásba fektesse s ezáltal megteremtessenek az új munkaalkalmak annak a generációnak, amelynek már nem tudjuk tovább felaprózni a földünket. Mélyen t. uraim! Ezzel be is óhajtom fejezni felszólalásomat, mert nem akarok már agyoncsépelt témákkal foglalkozni. De egy szempont mellett még hitvallást akarok tenni. Amikor ezt a javaslatot elfogadjuk, tesszük ezt azzal a mélységesen hivő hittel, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) amelylyel bízunk és hiszünk a magyar, földnek mindenkit és mindent átalakító' hatásában. Én hiszek az Ankerschmidtek megtérésében, (Taps a középen.) de hiszek annak a magyar Földnélküli Jánosnak az eredményesen termelő magyar kispolgárrá válásában is és ezzel a hitemmel fogadom el ezt az előttem lévő törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Tauffer Gábu 1 ! Elnök: Tauffer Gábor képviselő urat illeti a szó. Tauffer Gábor: T. Képviselőház! Stitz János képviselőtársam szívből fakadó és lendüle53*
