Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-40
316 Az országgyűlés képviselőházának AO, várva-várt állásba, ahol a fizetése 80—120 pengőt tesz ki. (Felkiáltások a baloldalon: Szomorú!) Ebből nemhogy családot alapítani nemi tud, de komoly megélhetési gondokkal küzd. A kormány tehát kontraszelekciót végez, mert kizárja a családalapításiból azokat az egyetemet végzett társadalmi rétegeket, akiknek szaporodása viszont a legkívánatosabb volna. Érthető, hogy ilyen körülmények között a fiatalság nem siet az orvosi pályára, aminek a következménye az, hogy ma már idestova orvoshiányról számolhatunk be és nem is nehéz megjósolni, hogy ha sürgős és gyors intézkedések nem történnek, rövidesen a hivatalos állásokat is kénytelen lesz a kormány idegenfajú orvosokkal betölteni. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás: Szép kilátásóki!) Az egyetemen alkalmazott orvosok fizetésének ügyét említem ezek után elsősorban. 1937-ben Matolcsy Mátyás az én kérésemre interpellált már ebben az ügyben és kérte az egyetemi fizetéstelen gyakornokok és tanársegédek díjazásának rendezését. Az akikori kultuszminiszter úr helyett az államtitkár rír válaszolt, aki válaszában azt mondotta, hogy: az interpelláló képviselő' úr beszédébe bizonyosan tévedés csúszhatott be, mert az egyetemen díjtalan tanársegéd és gyakornok alkalmazva nincs. T. Ház, én mint élő példa állok itt, aki 14 évet töltöttem a sebészeti klinikán és éhből 7 esztendőt voltam díitalan gyakornok és tanársegéd- De nehogy azt méltóztasanak gondolni, hogy ez egyedülálló eset, mert még ma is az egyetemi gyakornokok és tanársegédek 75%-a nem kap fizetést és 500 ilyen tanársegédre 131 díjas állás jut. Nézzük most meg, hogy mit kapnak ezek a fizetéses klinikai gyakornokok és tanársegédek. Egy bentlakó fizetéses gyakornok havi fizetése 176 pengő. Ebből az állam levon a teljesen üres lakásra 50 pengőt,, élelmezésére 66 pengőt, kamarai díjakra, saját fehér köpenyének mosására, telefondíjakra 33 pengőt, úgyhogy összesen 149 pengőt vonnak le a 176 pengő fizetésből, tehát 27 pengő marad neki ruházkodásra, könyvvásárlásra és kultúrigényeinek kielégítésére. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalofí.) A kamara 'kiimondja ugyan, hogy ingyenes orvosi munka nincs, de ugyanakkor az állam jár elől rossz példával és amint említettem, az állami intézeteikben még ma is 75%-uk fizetés nélkül van alkalmazva. Természetesen nem számítom a szakképesítésre bejáró orvosokat, akik nem alkalmazottként vannak ott, hanem tanulmányaikat folytatják. Hiába fordult az egyetemi kar számtalanszor enneki az ügynek rendezése végett az illetékes fórumhoz, hiába mondta el az orvosi kamara elnöke, Verebélyi professzor úr, a felsőházban ugyanezeket a panaszokat... (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem hiába! — Matolcsy Mátyás: Meg fogjuk hallani! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem hiába! Tudják a képviselő urak, mert olvasták az ujságiban és a képviselő úr mégis azt mondja, hogy hiába! — Jaiidl Lajos: Teljesen hiába! — Matolcsy Mátyás: Évek óta sürgetjük és semmit sem csinálnak! — Zaj. — Elnök csenget.) Igen, örömmel olvastam az újságban, hogy a kultuszminiszter úr 108 fizetéses gyakornoki állást kreált. Csak arra kérjük, legyen kegyes a kultuszminiszter úr ezt a ülése 1939 október 18-án, szerdán. számot felemelni, vagy pedig a következő években is ugyanígy méltóztassék 100 vagy többszáz f ilyen fizetéses gyakornoki állást kreálni és akkor remélhetjük, hogy kellő jóindulattal ez az ügy egy-két éven belül rendeződni fog. {Zaj. — Egy hang a baloldalon: Csak ne haragudjon! — Hóman Bálint vallásos közoktatásügyi miniszter: De joggal haragszom. — Derültség balfelől. — Zaj") Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a közbeszólásoktól tartózkodni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! Matolcsy Tamás: T. Ház! Ezek után legyen szabad a vidéki közegészségügy szomorú helyzetét vázolnom. Még ma is az a helyzet, hogy 3362 kis- és nagyközségben mindössze 424 községi orvos működik, tehát 2938 községben nincs olyan orvos, aki a nincstelenek ellátására volna hivatott. (Benkő Géza: Nem szívesen mennek vidékre! — Úgy van! jobb felől.) De ha a kisebb községeket kivesszük ezek közül és csak az 1500 leieknél nagyobb lélekszámú községeket tekintjük, még akkor is 2141 olyan község van Magyarországon, ahol nincs községi orvos. (Mozgás.) Viszont nem csodálható, hogy az orvosok nem sietnek ki vidékre, amikor ott rendszerint rendes lakást sem kapnak, a honoráriumuk pedig rendszerint egy-két csirke -vagy; néhány tojás. A közegészségügy végvárainak leghősiesebb harcosai a vidéki orvosok, akik amellett a legmostohább ellátásban részesülnek. Ezenkívül megnehezítik amúgy is nehéz munkájukat töméntelen adminisztratív és statisztikai munkával. Egy pillanatig sem akarok a statisztika ellen beszélni, hiszen magam is írtam egypár nagy statisztikai munkát, de ez nem a vidéki orvosok kötelessége. Azoknak a gyógyítás a kötelesége, s ezekkel az adminisztratív munkákkal ma már annyira túl vannak halmozva, hogy a betegek gyógyítására nincs idejük. Ha viszont ezt követeli tőlük a belügyi kormányzat, akkor méltóztassarak melléjük adminisztratív szervet állítani. Legyen szabad most a vidéki közkórházak •üervosi karának helyzetét idehozni a t. Ház elé. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) A főorvosok néhány hónappal ezelőtt értekezletet tartottak, amelyen kijelentették, hogy munkájukat nem tudják felelősségteljesen tovább végezni, mert a vidéki kórházakba nem kapnak alorvosokat. (Nagy mozgás a bal-, és a szélsőbaloldalon.) 372 vidéki alorvosi állás közül 125 nincs betöltve. Ennek következménye az, hogy a főorvosok nem tudják elvégezni napi 8—10 műtétjüket, vagy kénytelenek ápolónőket betanítani asszisztálásra, pedig a kamarai törvénybe ütközik, hogy valaki orvosi munkát végezzen orvosi diploma nélkül. Ennek az alorvoshiánynak az oka kizáróan abban keresendő, hogy az alorvosok havi 80 pengő dotációban részesülnek, amiből még levonják lakásuk, élelmezésük, fűtésük, világításuk díiát. úgyhogv 20—30 pengőt kapnak kézhez. (Palló Imre: Borravaló!) Magánrendelést ezek az alorvosok vidéken természetesen nem végezhetnek. (Hokky Károly: Dehogynem! — Jandl Lajos: Meg van tiltva!) Én jobban tudom, dolgoztam vidéken és helyettesítettem mint főorvos vidéken, sebészeti osztályon. (Jandl Lajos: A pályázati feltételekben benne van! — Hokky Károly: Én is tudok rá példákat! — Zaj a baloldalon.) Elnök: Méltóztassanak a párbeszédeket abibahagyni.
