Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-38

Az országgyűlés képviselőházának SS. kőházak és a gazdasági épületek építéséhez kölcsönről gondoskodott a javaslat. A telepes kölcsön vetőmagot, építési anyagokat is ka­pott; az állatokra is kapott kölcsönt, mégpedig kedvezményes áron; ilyen feltételek mellett szerezhette be az instrukciót. Az első két-há­rom esztendőben a Darányi-féle javaslat sze­rint csupán kamatot kellett volna fizetni, azonkívül nyolc esztendőn keresztül föld- és házadómentesség járt a 30 évvel ezelőtti telepí­tési javaslat szerint. (Tauffer Gábor: Hol va­gyunk ettől?) T. Ház! És mit kellett ilyen nagyszerű fel­tételek mellett csinálnia annak a telepesnek a tervezet szerint? Egyetlenegyet: fizetni kellett pontosan és ha mégsem tudott fizetni, akkor sem jártaik el vele szemben olyan kegyetlenül, mint amilyen kegyetlen ez a javaslat és az ezzel összefüggésben lévő telepítési javaslat is,, mert csak akkor lehetett kimozdítani a telep­helyről, ha három éven keresztül maradt el a bérfizetéssel. A Darányi-féle javaslat gondoskodott az amerikai magyarokról is. Ha visszatértek az óhazába, 5% lefizetése mellett vásárolhattak földet és azt is megállapították, hogy a ha­szonbér nem lehet több, amint az értéknek mind­össze 4%-a. Hol van ebben a javaslatban mindez rendezve? Milyen előnyöket nyújt ez a javaslat 30 esztendő után? Hol nyújtja azo­kat az előnyöket, amelyet a Darányi-féle tele­pítési javaslat már 1909-ben nyújtott? T. Ház! Legyen szabad rámutatnom arra, hogy ez a javaslat a szövegében és az indo­kolásában is expressis verbis teljes mérték­ben átvette az 1936. évi telepítési törvény kru délis intézkedéseit. (Ügy van! Ügy van! bal­felől.) Előttem szólott két képviselőtársam azt mondotta, hogy ez a kisbériét! rendszer csak átmenet és azután tulajdonjogról lesz szó. Neesak a felszínen mozogjunk. Méltóztassanak betekinteni az 1936. évi telepítési törvénybe, méltóztassanak megnézni, mik azok a feltéte­leik, amelyek mellett sikerült annak a szeren­csétlen telepesnek tulajdonjoghoz jutni. Nem 10% bért vagy vételártörlesztést kérnek tőle ahhoz, hogy tulajdonhoz jusson. Ntem. Ötven százalékát kell kifizetni azért, hogy tulajdon­jogot, bekebelezést kapjon. Azután orvosi bi­zonyítvány kell, a költségeket előre kell lefi­zetni a szétosztásnál, a telekkönyvi bekebele­zésnél is előre le kell fizetni a költségeket. Kéí évnél több köztartozás-hátraléknak nem sza­bad lenni, azután a törvényjavaslat szerint, ha nem gazdálkodik oksizerűen és ha a mi­nisztérium szerint nem alkalmas arra, hogy önálló egyed legyen, elvonható, tőle ez a kis­bériét is. Azt mondja azután a törvényjavas­lat, hogy ha az átlagosnál feltűnően rosszab­bul gazdálkodik, vagy pedig esak egy évi bér­hátraléka is van, vagy pedig egy évi adóval tartozik, akkor kimozdítható helyéből. En azt mondom, örülök annak, ha valaki optimista, különösen ha az igen t. túloldalon ülő képviselőtársaim optimisták, de legyen alapja is ennek az optimizmusnak. Méltóztasr sók megnézni ezt a javaslatot, vájjon ez ala­pot nyújt-e a jogos optimizmusra? Ha meg­gondoljuk, hányszor megtörténik, hogy rossz termés áll be és nem tud a gazda fizetni, le­het-e azt a gazdát egy évi adóhátraléka miatt kimozdítani? Vájjon az egész birtokpolitikai intézkedés ezen fordul meg? Azt mondom: ez a javaslat nem telepítési, nem kisbérlet-alakí­iási, hanem végrehajtási, exekueiós törvény­KÉPVISELŐHÁZI NAPUÓ II. ülése 1939 október 13-án, pénteken. 25D Í javaslat ós ezt nem szociális érzésű, meleg­i szívű emberek, hanem elsősorban pénzügyi emberek hozták, akik be akarják hajtani és végre akarják hajtani azokon az embereken a í tartozásokat. j Látom a javaslatban a hivatkozást a 30 év előtti törvényjavaslatra. A régi tervezet sze­rint ennek a telepesnek községházát, iskolát kell felépítenie, az óvodát fel kell építenie s azután a tanító számára, a jegyző számára* a pap számára ki kell hasítania — természetesen — a maga illetményföldjeit. Ez gyönyörű do­log, ez pompás elképzelés, de ez távolbalátó politika, nem számol a jelennel, nem számol azzal, hogy vájjon az a kisbérlő meg tud-e élni egyáltalában azon a területen. Tisztelt Ház! Ez a javaslat feltalálta a Columbus-tojását, feltalálta azt, hogy hogyan lehet birtokpolitikát pénz nélkül vagy kevés pénzzel csinálni. Ez gyönyörű dolog, ez szép dolog, csak az az egy hiba van ebben, hogy már ez sem eredeti gondolata a kormánynak. Azt, hogy hogyan lehet pénz nélkül telepíteni, a kormány elődje, a Tisza-féle kormány Lukács pénzügyminiszter alatt es Teleszky János ál­lamtitkársága alatt már régen kitalálta. Ho­gyan jöttek rá Ők erre a Columbus tojásra? Ügy, hogy a Darányi-féle javaslat, ez a pom­pás, nagyszerű szociális érzésű javaslat 1909. évben megbukott. Utána érezték, hogy valamit mégiscsak kellene csinálni. Ezzel állunk szem­ben most is: érzik, hogy valamit kell csinálni. Erre mit sütöttek ki a pénzügyi zsenik? Te­leszky János! Mi telhetett tőle? Földet nem adunk, — mondták — de bankot alapítunk. Megcsinálták az Altruista Bankot, amely a parcellázásokat ellenőrizte. Ezt a Coumbus tojását tehát már régebben kitalálták más kormányok. Öreg és roskatag alapelvekre építik fel ezt a javaslatot. Ezek a javaslati alapelvek 1910­ben vagy 1915-ben talán még helytállók lehet­tek, de ma már nem helytállók. Annakidején a magyar keresztényszocializmus,. nagyszerű apostola, Prohászka Ottokár először hirdette meg 1910-ben a katolikus nagygyűlésen bátor kiállással, a saját egyházának javaival szem­ben is a birtokpolitika szükségességét. Akkor még lehetett volna erre felépíteni egy ilyen szándékú javaslatot, vagy pedig akkor, amikor ő elment az Omge. oroszlánbarlangjába és ott az Omge.-nél mondotta el, — 1916-ban — mik az ő birtokpolitikai törekvései. Beledobta a Velencei tóba, — mind ő mondotta — a követ, az örökbérleti rendszer gondolatát és — amint ugyancsak ő írja a Soliloquiaban, az ő me­moárjaiban — »elsütöttem a nagyágyút az Omge. gyűlésén«. Hát akkor még értelme volt ennek, akkor még igen, akkor ezek talán még segítettek volna, de annyi idő multán lehetetlenség azt mondani, hogy a javaslatnak ezek az intézke­dései megfelelők lehetnek. Ebben a javaslatban sehol sem találok in­tézkedést abban a tekintetben sem, hogy a zsidó bérlőktől el lehet-e a földet venni és ki lehet-e venni a kezükből. (Petro Kálmán: Benne van!) Hol? (Petro Kálmán: Jóvá kell hagyni újra a szerződést!) Csak ez? De a meg­lévőt nem érintik. Én nem akarok az ilyen kér­désekből tisztára miniszteri kogniciót csinálni. Én szeretném magába a törvénybe belevenni, hogy itt Magyaroszágon pedig zsidó bérlőből elég volt! Én azt szeretném, ha a törvény maga 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom