Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-38

5Ü36 Az országgyűlés képviselőházának 38. jából kiadja a pénzügyminiszter úr által 'megjelölt bizottságoknak. A társulati adóról szóló törvény javaslatot a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja és annakidején részletes tárgyalás céljából ki fogja adni a pénzügyi bizottságnak. A miniszter úrnak az előadókra vonatkozó bejelentését a Ház tudomásul veszi. A rendkívüli ideiglenes házadómentességröl szóló pénzügyminiszteri jelentést a Ház ugyancsak kinyomatja, tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a pénzügyi bizottságnak. A pénzügymiíniszter úr kíván szólni. (Hulljuk! Halljuk! Éljenzés és taps a jobboldalon, középen és a balközépen.) Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! Töibb, mint másfél esztendeje annak, ihogy

# az 1938/39. évi költségvetést a Házban [beterjesztettem és

1 azóta — azt hiszem, felesleges felsorolni — az eseményeiknek hosszú sorozata pergett le. Ezeknek a következménye reánk nézve kettős volt. Az egyik az, hogy ezidknek az esemény éknek következtében indemnitálst kellett kérnüník a amelyen t. Háztól és-az indemoiitás alapján vezetjük ma az állaniiháztartásit, másaik következménye pedig az, hogy most olyan költségvetést terjesztünk a mélyen t, Ház elé,,amely^ egységesen tartalmazza a felvidéki és kárpátaljai területekkel megnagyobbodott Magyarország költségvetését. (Lelkes éljenzés és taps>) T. Ház! A költségvetés összeállításánál károm szempont vezetett. Az első az, hogy gondoskodnunk kellett a visszacsatolt területek kulturális, gazdasági, közegészségügyi és egyéb szükségletei'ről; másodszor, de nem másodsorban, gondoskodnunk fellett a honvédség kor-; szerű felszereléséről; (Helyeslés és éljenzés.) a harmadik pedig az, hogy a szociális gondoskodást sem hanyagolhattuk el. (Helyeslés.) Nekünk, mélyen t. Ház, választanunk kellett, hogy ezeknek a kiadásoknak ©gyikét-inásikát, vagy igen nagy részét jobb időkre hal ászt juk el és deficitmentes költségvetést terjesztünk a melyen t. Ház elé, avagy pedig inkább deficites költségvetéssel lépünk a Ház színe elé. Mélyen t. Ház, a kormány az utóbbit választotta. (Helyeslés.) A másfél esztendőre szóló költségvetés 2,693 millió pengő kiadás mellett 2,563 millió pengő bevételt irányoz elő, úgyhogy a másfél évre szóló deficit kereken 130 millió pengő? ami egy esztendőre számítva, megfelel 86 millió pengőnek, ismétlem, erre batározta el magát a kormány, mert sokkal nagyobb előnyt látott abban, ha céljait megvalósítja, mint amennyi hátrányt látott abban, — mert kétségkívül bizonyos fokú hátrány deficites költségvetéssel lépni az ország: színe elé — ha deficites költségvetést terjeszt be. (Ügy van! Ügy v<m!) Egy nemzet azonban nem mondhat le nemzeti célijai megvalósításáról azért, hogy ne legyen deficites költségvetése. (Elénk taps.) Mélyen t. Ház! Áttérve a költségvetés rövid ismertetésére, a következőket vagyok bátor előadni: Az összehasonlítás alapja természetesen az 1938/39. évi költségvetés másfélszerese, hiszen az csak egy évre szóló költségvetés volt, a mostani pedig másfél évre szól. Az előbbinek tehát mindig másfélszeresét veszem, hogy öszszehasonlítsam az 1939—1940-re készült másfélévi költségvetéssel. A közigazgatás kiadásai 1272 millióról 1732 ütése 1939 október 13-án, pénteken. millióra emelkednek, az emelkedés tehát 459 millió. Ebből csaknem 200 millió esik a honvédség többletére, a fennmaradó 259 milliónak tekintélyes része pedig természetszerűleg a Felvidékkel és Kárpátaljával függ össze, az egyik tárcánál nagyobb, a másik tárcánál kisebb mértékben, a gondosan kiszámított szükségleteknek megfelelően. Az egyes kiadások természetszerinti megoszlásában lényeges változás nincs; csak azt az egyet említem meg, hogy a beruházások tétele erősen emelkedett, amire még később visszatérek. A személyi kiadások 185 millióval emelkedtek, amiből 118 millió esik a honvédelmi törvény végrehajtása folytán a honvédelmi tárcára, 12 millió a tavaly megszavazott családi pótlék, a többi pedig megoszlik a különböző tárcák között. Elsősorban a kultusztárcára esik sok, mert a Felvidéknek és Kárpátaljának egészen más rendszerű iskolaügye volt, mint az anyaországnak. A nyugellátások 15 millióval emelkedtek, ami a visszacsatolt területekkel függ össze. A hozzájárulások ugyancsak emelkedtek 20 millióval, ami szintén a visszacsatolt területekkel függ össze. A dologi kiadások emelkedése 148 millió, de ennek csaknem a fele bevételszerző, tehát üzemi jellegű. Méltóztatnak tudni, hogy a dologi kiadások között nyer elszámolást a dohányjövedék és a most elsőízben előirányzott szeszjövedék is. A szeszjövedék kiadásai egymagukban 53 millióval emelik a dologi kiadásokat. A többi plusz a honvédségnél — természetesen a visszacsatolt területekkel kapcsolatban — érvényesül, részben pedig szociális természetű kiadás. A beruházások tétele 51 millióval több, amiből 46 millió esik a honvédségre. Az állami adósságok szolgálata 40 millióval emelkedett. Bátor vagyok itt rámutatni arra, hogyan alakult az államadósságok tőkeálladéka az elmúlt esztendővel^ szemben. Uj kölcsön volt összesen 625 millió; a nemzeti beruházási programm végrehajtásával kapcsolatban felvett és még

1 felveendő — mert ezeket már természetesen előirányoztuk — kölesönök, valamint a beruházási hozzájárulások előlegezésére felveendő kölcsönök kitesznek ebből a 625 millióból 450 milliót. A visszacsatolt területeken beváltott csehkorona-összegek folytán keletkezett 95 millió pengő adósság, egyéb hitelmüveletekből pedig 80 millió. Ezzel szemben azonban 140 millió pengő kölcsönt visszafizettünk, vagy másként csökkentettünk, úgyhogy az összes államadóssági állomány ma 2088 millió pengő. Szembeállítva a vázolt kiadásokat a bevételekkel, azt látjuk, hogy a közigazgatási költségvetés mérlege 103 millió deficittel zárul. Áttérek most, t. Ház, az üzemekre. Az üzemek kiadásai 730 millióról 961 millióra, tehát 231 millióval, a bevételek pedig 685 millióról 934 millióra, tehát 249 millióval emelkednek. Az üzemi költségvetés mérlege tehát 27 millió deficittel zárul, ami — ha összehasonlítjuk a tavalyival — kedvezőbb eredmény, mert az 1938/39-es alapon a deficit 45 millió lehetne, amivel szemben csak 27 millió van előirányozva. A javulás elsősorbán az államvasutaknál jelentkezik: körülbelül 10 millió; továbbá jelentkezik az állami vas-, acél- és gépgyárnál, amelynek hosszú idő után először van kiegyenlített költségvetése, (Élénk éljenzés.) és végül erős bevételi többlet jelentkezik az erdőgazdaságnál. Méltóztatnak ugyanis tudni,