Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-37

Az országgyűlés képviselőházának 37. ülése 1939 október 12-én. csütörtökön. 227 van erre, mert, amint már említettem, a javaslat törvénnyé válása esetében nagyon sok gazdasági cseléd marad hajléktalan, már pedig ezeknek legalább azt kell lehetővé tenni, hogy - saját házukban lakhassanak, saját kertjüket megművelhessék és mint mezőgazdasági munkások, a megmaradt gazdaságnak részesévé válhassanak. Ott, ahol lélekszám szerint a község határából még két hold sem esik egy-egy személyre, ami az én kerületemben bizony sok helyen megtörténik, a telepítést még kényszereszközökkel is keresztülvinném, mert feltétlenül el kellene és el is lehetne kerülni, hogy az ország sűrűbben lakott vidékein nagyobb legyen a nyomorúság, mint másutt T. Ház! Ott, ahol a birtokcsökkentések miatt a gazdasági cselédség nagyobb mórtékben válik állásnélkülivé, róluk feltétlenül telepítéssel kell gondoskodni, mégpedig abban az esetben is, ha a telepítéshez nincs meg az anyagi erő. Hiszen a birtokreformnak tulajdonképpen a kisgazdaságok erősítése a célja. Ez a cél azonban nem valósítható meg a másik társadalmi osztálynak, a gazdasági cselédségnek és a mezőgazdasági munkásságnak rovására, ennek a birtokreformnak során ezeknek a rétegeknek szintén megfelelő helyzetbe kell kerülniök. A telepítés a cselédségnél talán annál is könnyebben megy, mert a cselédség nincs földhöz kötve és jobban megszokta a költözködést. Nagyon kell azonban vigyázni, hogy a telepítési akció a belterjesség rovására ne menjen. T. Ház! Ennek a törvényjavaslatnak 23. és 24. §-ában van egy bizonyos három hónapi határidő. Ez a két szakasz azt mondja, hogy amennyiben a tulajdonos a felszólítást július l-ig megkapja, akkor még abban az esztendőben tartozik ingatlanait rendelkezésre bocsátani. Én ezt a háromhónapi határidőt nagyon rövidnek tartom. Méltóztassék elképzelni, hogy egy nagyobb birtoknál, ahol július 1-én megkapják ezt a. felszólítást, a feleslegessé váló felszerelést ez alatt a három hónap alatt semmi körülmények között sem lehet értékesíteni a nélkül, hogy ez esetleg a tulajdonos kárára ne legyen. Ezt a háromhónapi határidőt feltétlenül meghosszabbítanám legalább a kétszeresére. Legfontosabbnak tartom azt, hogy az egész birtokreform úgy vitessék keresztül, hogy abban úgy a megváltást szenvedő, mint a földhözjuttatott megtalálja számítását, és ott, ahol kártalanításra szükség van, ez gyorsan történjék, lehetőleg készpénzzel, hogy a tulajdonos a pénzt megmaradt birtokán intenzívebb gazdálkodás céljaira befektethesse, vagy pedig mezőgazdasági nyersterményt feldolgozó vállalatba helyezhesse el. Szükséges volna az is, hogy ezzel a törvénnyel együtt a régi, 1920. évi törvénynek még befejezetlen és megoldatlan problémái is megoldassanak, mint amilyenek a lebonyolító szerv, az átírás, az adók,, a hátralékok. Megbocsát nekem a miniszterelnök úr, ha a jelenlegi javaslattal kapcsolatban egy elhangzott kijelentésére utalok, bár ez nem is egészen ebben a tárgykörben hangzott el. A miniszterelnök úr a közigazgatási tisztviselők továbbképző tanfolyamának bezárása alkalmával azt a kijelentést tette, hogy nálunk nincsen két egyforma vármegye, nincsen két egyforma járás vagy város, viagy teljesen egyforma két község, mint ahogyan nincs két egyforma ember sem. Ebből azt vonta le a miniszterelnök úr, hogy a közigazgatásnak és a közigazgatási tevékenységnek minden egyes esetben egyéninek, az egyén sajátos helyzetéhez mértnek kell lennie. Szeretném ezt az elvet a most alkotandó törvény végrehajtásánál a föl dmívelésügyi miniszter úrnak figyelmébe ajánlani, mert ennek a törvénynek a sikere a végrehajtás sikerétől és az illetékes szervek helyes működésétől függ. Itt arra gondolok, hogy egy olyan helyes szervezetet kell életrehívni, amely a két érdek, a megoldandó szociális problémák és a nemzetgazdasági szempontok kielégítése közt ' megtalálja a helyes utat, mert csak ezen az úton tudjuk a termelés állandósáffát és rendjét változatlanul biztosítani. Ebből kifolyólag az az elgondolásom, hogy a kishaszonbérletek alakításánál a javaslat tételt egy helyi bizottságra bíznám, amely helyi bizottság lehetne esetleg az illető községnek a mezőgazdasági bizottsága, a további funkciókat pedig rábíznám egy újonnan alakítandó közigazgatási hatóságféle szervre, mert ez ismeri és tudja az igényléseket, ismeri az illetők körülményeit, ismerik a helyzetet és tudja a szükségleteket és így gyorsabban és biztosabban tudja a törvényt végrehajtani. Szakértükül feltétlenül a községi, já rási és vármegyei mezőgazdasági bizottság tagjait alkalmaznám, mert ebben az összetételben minden vonatkozásban megtalálom a megfelelő szakértelmet. A végrehajtásnál mellőzném a rendes bíróságot. Teljesen kikapcsolnám, egyrészt mert ennek a törvénynek végrehajtása jóformán csak közigazgatási funkció, másrészt pedig, mert a rendes bíróságokra ezzel esetleg olyan munkát bíznánk, amely eddigi működési körüknek nem felel meg. A törvényjavaslatban előforduló bírói ténykedések elvégzésére megalakítanám, ugyancsak ezzel a törvényjavaslattal egyidejűleg, a középfokú közigazgatási bíróságot és azt alkalmaznám döntő fórumnak azokban az esetekben, amelyeknél most ez a javaslat az ítélőtáblákat teszi illetékesekké. Ezeknek a szerveknek szakértői pedig az iletékes mezőgazdasági kamarák által megjelölt és kirendelt tagokat adnám. T. Ház! Abban a reményben, hogy a földművelésügyi miniszter úr ennek a törvénynek végrehajtásánál az esetleges, észrevehető hibákat annakidején akár rendelettel, akár újabb törvénnyel kiküszöböli és a végrehajtásnál elsősorban az ország érdekeit fogja szem előtt tartani és hogy ez a törvény minden megrázkódtatás nélkül fogja a jogos és méltányos igényeket kielégíteni, a javaslatot elfogadom (Éljenzés és taps a bálközépen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszóno kok közül? Kovách Gyula jegyző: Apponyi György gróf! Elnök: Apponyi György gróf képviselő urat illeti a szó. Gr. Apponyi György: T. Ház! Az előttünk fekvő javaslat eddigi tárgyalásában felszólalt képviselőtársaim — egyes kivételektől eltekintve — olyan objektív szempontokat és anynyira csak a javaslat által célzott célkitűzéseket tartották szem előtt s annyira iparkodtak itt a napi politika, a pártpolitika hatásvadászó eszközeitől tartózkodni, — mondom, egyes kivételektől eltekintve — hogy ezt a javaslatot teljesen, tekintet nélkül a belpolitikában