Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-37
Az országgyűlés képviselőházának 37. ülése 1939. évi október hó* 12-én, csütörtökön, vitéz Bobory György és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. - A mentelmi bizottság beterjesztette jelentését Abonyi Ferenc, gróf Apponyi György, vitéz Bobory György, Eitner Sándor, Festetics Domonkos gróf, Fricke Valér, Gacs János, Ilovszky János, Kéthly Anna, Kovách Gyula, Krantz Rajmund, Makkai János, vitéz Marton Béla, Maróthy Károly, Mühl Henrik, Peyer Károly, Pröhle Sándor, ftátz Kálmán, Rupert Rezső, Szabó Gyula, Varga Béla, Vásárhelyi András, Vásáry István és Wirth Károly egy-egy rendbeli, Eitner Ákos és Rajniss Ferenc három-három rendbeli és Milotay István hatrendbeli mentelmi ügyében, továbbá Kovarcz Emil mentelmi jogának bejelentett megsértése tárgyában. — A kishaszonbérletek alakításának és házhelyek szerzésének előmozdításáról s más földbirtokpolitikai rendelkezésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Hozzászóltak: Szent-Ivánv József, Szeder Ferenc, Thassy Kristóf, gr. Apponyi György. - Gr. Teleki Pál miniszterelnök benyújtotta a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület részére Magyarország címere használatának engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. - Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Teleki Pál, Jaross Andor, vitéz gr. Teleki Mihály.' (Az ülés kezdődik 10 óra 2 peckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György fogs lalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Boezouádi Szabó Imre, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Kovách Gyula, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Szeder János urat kérem fel. vitéz Tóth András képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselő; ház! Van szerencsém benyújtani a mentelmi bizottság jelentéseit Abonyi Ferenc, gróf Apponyi György, vitéz Bobory György, Eitner Sándor, Festetics Domonkos gróf, Fricke Valér, Gacs János, Ilovszky/János, Kéthly Anna, Kovách Gyula, Krantz Rajmund, Makkai János, vitéz Marton Béla, Maróthy (Meizler) Károly, Mühl Henrik, Peyer Károly, Pröhle Sándor, Rátz Kálmán, Rupert Rezső, Szabó Gyula, Varga Béla, Vásárhelyi András, Vásáry István és Wirth Károly országgyűlési képviselők egy-egy rendbeli, Eitner Ákos és Rajniss Ferenc országgyűlési képviselők három-három rendbeli és^ Milotay István országgyűlési képviselő hatrendbeli mentelmi ügyében. Van szerencsém továbbá benyújtani a mentelmi bizottság jelentését Kovarcz Emil országgyűlési képviselő mentelmi jogának bejelentett megsértése tárgyában. Tisztelettel kéKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. rem a jelentések kinyomatását, szétoszását és annakidején napirendre tűzését. Elnök: A beadott jelentéseket a Ház kinyomatja és tagjai között szétosztatja. Napirendre tűzésük iránt annakidején fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a kishaszonbérletek alakításának és házhelyek szerzésének előmozdításáról ós más földbirtokpolitikai rendelkezésekről szóló törvényjavaslat folytatóla-: gos tárgyalása. (írom.: 40.) Szólásra következik Szent-Ivány József képviselő úr, aki beszédének elmondására előző ülésünkben halasztást kapott. SzentIvány József képviselő urat illeti a szó. Szent-Ivány József: T. Képviselőház! Az ehhez a kérdéshez szóló ellenzéki szónokok mindegyike azt jegyezte meg, hogy elfogultság nélkül, teljesen tárgyilagosan óhajt hozzászólni. Ezzel szemben kénytelen voltam megállapítani, hogy minden egyes beszédben vagy a pártelfogultság, vagy valamilyen más felfogásbeli különbség miatt^ bizonyos tendencia érvényesült. (Szöllősi Jenő: Ez csak az ellenzékre vonatkozik?) Főleg az ellenzékre. (Szeder Ferenc: Köszönjük! — Palló Imre: A parasztság- iránti szeretet elfogulttá tesz bennünket!) Azt hiszem, teljes joggal állíthatom, hogy igazán elfogulatlan óhajtok lenni és az is leszek, mivel a visszacsatolt felvidéki területek szempontjából ennek a törvényjavaslatnak a jelentősége vajmi kevés. Mi nem tekintünk sem felülről, sem alulról a kérdésre, hanem az új Magyarország építése vezet bennünket, amikor a kérdést megítéljük, és pártállásra való tekintet nélkül egyszerűen olyau