Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-36

Az országgyűlés képviselőházának 36. i ülése 1939 október 11-én, szerdán. 207 ság abba, hogy ennek a termelésnek nincs semmi értelme. Egy nagyon komoly gazda, egyik nagyközség pénztárnoka mondta: »Ugy el vagyok keseredve, hogy a télen 200 fát fo­gok kivágni.* (Mozgás a jobboldalon. — Ilovszky János: Komolytalan nyidatkozat!) Ugyanakkor ott függ a gazdakör falán a pla­kát, hogy » Ültess fát!« (Zaj balfelől.) Ez nem lehetséges. Ez a gazdasági politika, amely itt folyik, nem a magyar parasztság érdeke. Ezt hangsúlyozom öt éve. A magyar parasztság ér­dekeivel senkisem törődik. Velük szemben ér­vényesül a »lesz, ami lesz« elve, azonban arról már van gondoskodás, hogy a nagy mezőgaz­dasági szeszgyárakkal mi lesz, azok kapnak eozinált búzát. (Palló Imre: Kisember azt sem kap!) A szesztermelők lapjában benne van, hogy végre sikerült a íöldmívelésügyi minisz­ter úr intézkedésével biztosítani azt, hogy búzát is kifőzhetnek szesszé. A gyárak el tud­ják intézni, mi pedig a kistermelők sérelmeire orvoslást soha nem kapunk. (Zaj.) Az én vé­leményem szerint ez a rendszer teljes csőd felé viszi a népet. Az egyedüli lehetőség volna itt a nagyipari érdekek helyére a magyar nép és a parasztság érdekeit ültetni. (Ügy van! bal­felől.) Most pedig mehetünk haza és nem vi­szünk magunkkal semmit. Majd jövőre felel­nek. Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénz­ügyminiszter úrnak. Következik Matolcsy Mátyás képviselő úr­nak a miniszterelnök úrhoz intézett interpellá­ciója. A képviselő lír az interpellációra halasz­tást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a ha­lasztást megadta. Következik Csoór Lajos képviselő úr in­terpellációja a miniszterelnök úrhoz a vissza­csatolt felvidéki területeken végrehajtott föld­birtokreform újabb felülvizsgálata tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a visszacsatolt felvidéki területeken végrehaj­tott földbirtokreform újabb felülvizsgálása tárgyában. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken az őslakosságot ért egyen­lőtlenségek és méltánytalanságok kiegyenlí­tése céljából a minisztérium 2550/1939. számú rendelete a volt csehszlovák állam agrárpoli­tikai jogszabályai alapján foganatosított in­gatlanszerzéseket felülvizsgálni rendelte el. Ezen rendelkezés végrehajtása során fellebbe­zés kizárása mellett rendkívül sérelmes intéz­kedések történtek, miért is kérdezem a m. kir. miniszterelnök urat, hogy 1. Hajlandó-e intézkedni aziránt, hogy a felvidéki földbirtokrendezési ügyek kormány­biztosának határozatai ellen megfelelő jog­orvoslat biztosíttassák? 2. Hajlandó-e intézkedni aziránt, hogy a visszacsatolt felvidéki területeken őslakos ma­gyar földműveseknek juttatott ingatlanok vagy általuk vétel útján megszerzett ingatlanok minden más, nem birtokpolitikai szempont mellőzésével kizárólag birtokpolitikai szem­pontok 'figyelembevételével meghagyassanak? 3. Hajlandó-e intézkedni aziránt, hogy a már folyamatban levő kimozdítások haladék­talanul felfüggesztessenek és az előző két kér* dés értelmében felülvizsgálat alá vétessenek?« Flnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó, Csoór Lajosa T. Képviselőház! A m. kir. miniszterelnök úr folyó év tavaszán rendele­tet adott ki, amelyben elrendelte azt, hogy a Szent Koronához visszacsatolt területeken a csehek által végrehajtott földreform útján ki­osztott földek birtoklását felül kell vizsgálni. Ennek az egész vizsgálatnak lefolytatására kormánybiztost neveztek ki. Ez a kormány­biztos a rendelet 9. §-a szerint a földmívelés­ügyi miniszter úr felügyelete alá tartozik. A csehszlovák földreform útján kiosztott földek felülvizsgálása megtörtént, illetőleg folyamat­ban van. Sajnos azonban, a visszacsatolt terü­leteken levő községekből sok panaszt lehet hal­lani a miatt, hogy a csehek által kiosztott föl­deket, avagy pedig a cseh állam jóváhagyásá­val vásárolt földeket a kormánybiztosság ré­széről az egyes kisgazdáktól visszaveszik ós őket onnan kimozdítják. Ezt a kérdést azért hozom ide, mert azt szeretném, ha a kormány ebben a kérdésben sürgősen és a magyar jogrendszernek meg­felelően intézkednék. A felvidéki földbirtok­rendezési ügyek kormánybiztossága ugyanis olyan határozatokat bocsátott ki, amelyek a mi jogrendszerünkbe nem férnek bele és ame­lyek nem helytállóak. Ezek a határozatok elő­ször is egyáltalában nem indokolják és nem magyarázzák meg azt, hogy X. Y. kisgazdá­tól miért veszik el azt a földet, amelyet a cse­hek által kaptak. (Füssy Kálmán: Mert agrár­pártiak voltak! Magyar nem kapott földet! —­Szeder Ferenc: Dehogy van úgy! — Nagy zaj a balközéven. — Füssy Kálmán: Mit tudja maga? Ott volt? Magyarpárti egy se kapott, mert nem volt áruló. Azért kaptak! Azokat siratja most, akik 20 évig árulták a felvidéki magyarságot? Szégyelje magát! Azokat védi? Zaj. — Elnök csenget.) T. képviselőtársam felháborodását megér­teném, ha hazaárulókról... (Füssy Kálmán: Nem hazaárulók, nemzetárulók! — R. Vozáry Aladár: Ök denunciáltak minket a becsukásra! Miattuk ültünk! — Füssy Kálmán közbeszól.) Elnök: Füssy képviselő urat kérem, ma­radjon csendben. (Füssy Kálmán: Így védik a Csomor Istvánokat és társaikat!) Csoór Lajos: Én csak azt vitattam, hogy olyan határozatokat kell kiadni, amelyekben indokolják azt, miért veszik el a földet. (Ma­lasits Géza: Ebben igaza van!) Ha valakit két pengőre közlekedési kihágásért megbüntetnek, akkor is megindokolnák, hogy miért büntetik meg. Ha tehát valakitől 3—4 hold földet el­vesznek, akkor meg kell mondíani, hogy azért vették el a földet, mert a tulajdonosa nemzet áruló volt. mert a magyarság ellen vétett. (Füssy Kálmán: Ez igazolva van!) Ezt bele kell tenni a határozatba. Másodszor, ezek a ha­tározatok azzal a kifejezéssel végződnek, hogy e határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Magyarországon nincs olyan jogrendszer-, amelyben egy határozat ellen jogorvoslatnak hely« nem volna. Ismétlem, ha engem megbüntetnek közle­kedési vagy erdei kihágásért két pengőre, jo­gom van jogorvoslattal élni, fellebbezni, tehát akkor, amikor ilyen komoly érdekekről van szó, amikor arról van szó, hos:y valakitől el­vegyük-e a földet, vagy meghagyiuk-e neki. olyan határozatot kell hozni- amelvek indo­koltak legyenek és amelyek ellen szükség ese­tén jogorvoslatnak legyen helye. (Horváth Zoltán: Alkotmányos ország vagyunké Alkot­mányos országban így van és így^ tudjuk biz­tosítani azt, hogy azok a nemzetárulók, akik 33*

Next

/
Oldalképek
Tartalom