Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-36

Az országgyűlés képviselőházának 36. i ülése 1939 október 11-én, szerdán. 207 ság abba, hogy ennek a termelésnek nincs semmi értelme. Egy nagyon komoly gazda, egyik nagyközség pénztárnoka mondta: »Ugy el vagyok keseredve, hogy a télen 200 fát fogok kivágni.* (Mozgás a jobboldalon. — Ilovszky János: Komolytalan nyidatkozat!) Ugyanakkor ott függ a gazdakör falán a plakát, hogy » Ültess fát!« (Zaj balfelől.) Ez nem lehetséges. Ez a gazdasági politika, amely itt folyik, nem a magyar parasztság érdeke. Ezt hangsúlyozom öt éve. A magyar parasztság érdekeivel senkisem törődik. Velük szemben érvényesül a »lesz, ami lesz« elve, azonban arról már van gondoskodás, hogy a nagy mezőgazdasági szeszgyárakkal mi lesz, azok kapnak eozinált búzát. (Palló Imre: Kisember azt sem kap!) A szesztermelők lapjában benne van, hogy végre sikerült a íöldmívelésügyi miniszter úr intézkedésével biztosítani azt, hogy búzát is kifőzhetnek szesszé. A gyárak el tudják intézni, mi pedig a kistermelők sérelmeire orvoslást soha nem kapunk. (Zaj.) Az én véleményem szerint ez a rendszer teljes csőd felé viszi a népet. Az egyedüli lehetőség volna itt a nagyipari érdekek helyére a magyar nép és a parasztság érdekeit ültetni. (Ügy van! balfelől.) Most pedig mehetünk haza és nem viszünk magunkkal semmit. Majd jövőre felelnek. Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzügyminiszter úrnak. Következik Matolcsy Mátyás képviselő úrnak a miniszterelnök úrhoz intézett interpellációja. A képviselő lír az interpellációra halasztást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Következik Csoór Lajos képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz a visszacsatolt felvidéki területeken végrehajtott földbirtokreform újabb felülvizsgálata tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a visszacsatolt felvidéki területeken végrehajtott földbirtokreform újabb felülvizsgálása tárgyában. A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken az őslakosságot ért egyenlőtlenségek és méltánytalanságok kiegyenlítése céljából a minisztérium 2550/1939. számú rendelete a volt csehszlovák állam agrárpolitikai jogszabályai alapján foganatosított ingatlanszerzéseket felülvizsgálni rendelte el. Ezen rendelkezés végrehajtása során fellebbezés kizárása mellett rendkívül sérelmes intézkedések történtek, miért is kérdezem a m. kir. miniszterelnök urat, hogy 1. Hajlandó-e intézkedni aziránt, hogy a felvidéki földbirtokrendezési ügyek kormánybiztosának határozatai ellen megfelelő jogorvoslat biztosíttassák? 2. Hajlandó-e intézkedni aziránt, hogy a visszacsatolt felvidéki területeken őslakos magyar földműveseknek juttatott ingatlanok vagy általuk vétel útján megszerzett ingatlanok minden más, nem birtokpolitikai szempont mellőzésével kizárólag birtokpolitikai szempontok 'figyelembevételével meghagyassanak? 3. Hajlandó-e intézkedni aziránt, hogy a már folyamatban levő kimozdítások haladéktalanul felfüggesztessenek és az előző két kér* dés értelmében felülvizsgálat alá vétessenek?« Flnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó, Csoór Lajosa T. Képviselőház! A m. kir. miniszterelnök úr folyó év tavaszán rendeletet adott ki, amelyben elrendelte azt, hogy a Szent Koronához visszacsatolt területeken a csehek által végrehajtott földreform útján kiosztott földek birtoklását felül kell vizsgálni. Ennek az egész vizsgálatnak lefolytatására kormánybiztost neveztek ki. Ez a kormánybiztos a rendelet 9. §-a szerint a földmívelésügyi miniszter úr felügyelete alá tartozik. A csehszlovák földreform útján kiosztott földek felülvizsgálása megtörtént, illetőleg folyamatban van. Sajnos azonban, a visszacsatolt területeken levő községekből sok panaszt lehet hallani a miatt, hogy a csehek által kiosztott földeket, avagy pedig a cseh állam jóváhagyásával vásárolt földeket a kormánybiztosság részéről az egyes kisgazdáktól visszaveszik ós őket onnan kimozdítják. Ezt a kérdést azért hozom ide, mert azt szeretném, ha a kormány ebben a kérdésben sürgősen és a magyar jogrendszernek megfelelően intézkednék. A felvidéki földbirtokrendezési ügyek kormánybiztossága ugyanis olyan határozatokat bocsátott ki, amelyek a mi jogrendszerünkbe nem férnek bele és amelyek nem helytállóak. Ezek a határozatok először is egyáltalában nem indokolják és nem magyarázzák meg azt, hogy X. Y. kisgazdától miért veszik el azt a földet, amelyet a csehek által kaptak. (Füssy Kálmán: Mert agrárpártiak voltak! Magyar nem kapott földet! —Szeder Ferenc: Dehogy van úgy! — Nagy zaj a balközéven. — Füssy Kálmán: Mit tudja maga? Ott volt? Magyarpárti egy se kapott, mert nem volt áruló. Azért kaptak! Azokat siratja most, akik 20 évig árulták a felvidéki magyarságot? Szégyelje magát! Azokat védi? Zaj. — Elnök csenget.) T. képviselőtársam felháborodását megérteném, ha hazaárulókról... (Füssy Kálmán: Nem hazaárulók, nemzetárulók! — R. Vozáry Aladár: Ök denunciáltak minket a becsukásra! Miattuk ültünk! — Füssy Kálmán közbeszól.) Elnök: Füssy képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Füssy Kálmán: Így védik a Csomor Istvánokat és társaikat!) Csoór Lajos: Én csak azt vitattam, hogy olyan határozatokat kell kiadni, amelyekben indokolják azt, miért veszik el a földet. (Malasits Géza: Ebben igaza van!) Ha valakit két pengőre közlekedési kihágásért megbüntetnek, akkor is megindokolnák, hogy miért büntetik meg. Ha tehát valakitől 3—4 hold földet elvesznek, akkor meg kell mondíani, hogy azért vették el a földet, mert a tulajdonosa nemzet áruló volt. mert a magyarság ellen vétett. (Füssy Kálmán: Ez igazolva van!) Ezt bele kell tenni a határozatba. Másodszor, ezek a határozatok azzal a kifejezéssel végződnek, hogy e határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Magyarországon nincs olyan jogrendszer-, amelyben egy határozat ellen jogorvoslatnak hely« nem volna. Ismétlem, ha engem megbüntetnek közlekedési vagy erdei kihágásért két pengőre, jogom van jogorvoslattal élni, fellebbezni, tehát akkor, amikor ilyen komoly érdekekről van szó, amikor arról van szó, hos:y valakitől elvegyük-e a földet, vagy meghagyiuk-e neki. olyan határozatot kell hozni- amelvek indokoltak legyenek és amelyek ellen szükség esetén jogorvoslatnak legyen helye. (Horváth Zoltán: Alkotmányos ország vagyunké Alkotmányos országban így van és így^ tudjuk biztosítani azt, hogy azok a nemzetárulók, akik 33*