Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.

Ülésnapok - 1939-36

190 Az országgyűlés képviselőházának 3 a földet. Azt tetszik képzelni talán, hogy azok a kisbirtokról távoztak? Cegléd, Kőrös, Kecskemét óriási határából, ahol csupa kisbirtok van, egyetlenegy lelket sem sodort el a kivándorlás szele, szemben azokkal a proletárcentrumokkal, ahonnan a nagybirtokról menekült és feleslegessé váló emberek külföldre mentek. (Gr. Pálffy József: Ezt bontja le javaslat! Azért hoztuk ide ezt a kérdést!) Elnök: Kérem gróf Pálffy képviselő urat, méltóztassék a közbeszólásokat abbahagyni. (Meskó Zoltán: Pláne zöld ing sincs rajta!) Matolesy Mátyás: Ezeket a kérdéseket áttekintve és ennek súlyát érezve hangsúlyoztam évek óta és hangsúlyozom ma is változatlanul, hogy a földkérdés megoldásának előfeltétele az, hogy ne néhány száz grófnak és zsidónak az érdekét, (Ügy van! Ügy van! balfélől.) hanem a magyar fajta, a magyar parasztság érdekeit védjük. {Élénk helyeslés és taps a baloldalon. — Paczolay György: Ez nemzeti kérdés, nem pedig grófi kérdés és osztálykérdés!) És rögtön azt is hangsúlyoznom kell, az a meggyőződésünk és felfogásunk, hogy a földkérdést komolyan és valóban SL magyar fajta érdekében megoldani csak úgy lehet, ha mind a feudális nagybirtok, mind a zsidó nagytőke óriási áldozatokat hoz. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Mert legyünk tisztában azzal, hogy ha (mindig a nagybirtok érdekeit nézzük és a kicsikkel soha nem gondolunk, reális megoldásra nem fogunk jutni. Legyünk tisztában azzal is és vegyék tudomásul grófjaink és zsidó nagybirtokosaink, {Nagy zaj és ellenmondások jobb felől. — Gr. Károlyi Viktor: Micsoda hang ez? Kikérem magamnak!) hogy ebben az országban óriásig áldozatokat hoz a magyar paraszt... (Zaj.) Elnök: Kérem Matolesy képviselő urat, méltóztassék ezt a kérdést tapintatosabban kezelni. {Nagy zaj. — Gr. Károly Viktor: Kikérem magamnak!) Csendet kérek! (Gr. Festetics Domonkos: Ez óretlenség! Lázítás! — Elnök csenget — Paczolay György: Nem mondott semmit! — Gr, Festetics Domonkos: Van sok gróf, aki tisztességesebb ... — Folytonos zar — Gr. Károlyi Viktor közbeszól.) Kérem gróf Károlyi képviselő urat, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Kérem Matolesy képviselő urat. méltóztassék a kérdéssel úgy foglalkozni, hogy ne váltson ki ilyen felháborodást és hogy társadalmi osztályok elleni gyűlöletet ne lehessen kiolvasni beszédéből. (Zaj. — Gr. Festetics Domonkos: Menjen a hordóra! — Zaj.) Kérem gróf Festetics képviselő urat, méltóztassék tartózkodni az ilyen közbeszólásoktól. (Gr. Festetics Domonkos: Milyen áldozatot hozott Matolesy a nemzetért? Semmit! — Egy hang balfelöl: Hozott annyit, mint ön!) Matolesy Mátyás: T. Ház! Kénytelen vagyok újból hangsúlyozni, hogy itt a magyar fajtáról van szó és nem néhányszáz ember érdekéről. Azt is hangsúlyozom, hogy miután a magyar fajta és elsősorban^ az a parasztság, amely jobbágysorban élt évszázadokon keresztül, óriási véráldozatokat hozott a magyar földért, itt van a pillanat, amikor az ország óriási krízis előtt állván, végre a nagybirtoknak és a zsidó nagytőkének is áldozatot kell Hoznia. {Zaj. — Gr. Pálffy József: Majd magától fogja megtanulni a nagybirtok! Demagógia!) Elnök: Ismételten kérem gróf Pálffy képviselő urat, hogy-méltóztassék a szónokot nyu. ülése 1939 október 11-én, szerdán. godtan meghallgatni. (Paczolay György: Mi is tanultunk történelmet, igen t. gróf úr!) Kérem Paczolay képviselő urat, ne méltóztassék folytatni a közbeszólásokat. Matolesy Mátyás: T. Ház! Ezeknek az elvi álláspontoknak folyománya az, hogy komoly földrendezés nem következhetik be addig, amíg a földről alkotott felfogásunk nem változik meg. A mi felfogásunk az, hogy a föld nem egyszerű portéka; a föld ne azé legyen, aki a legtöbbet fizeti érte, hanem azé, aki megdolgozza és vérével megvédi. (Helyeslés.) Nagy örömömre szolgál, hogy az igen t. miniszter úr erre bólogat, kérdem azonban, mi módon történhetett akkor az, hogy a jugoszláv határ mentén lévő főhercegi uradalomból az 1400 holdat kitevő kis telepes község mellett, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. a nyugdíjpénztára javára egy évvel ezelőtt megvásárolt 4000 holdat. (Paczolay György: Ez a honfoglalás! — Elnök csenget.) Ez clZ cl felfogás, amelyet nem tudunk elfogadni. Erről^ beszéljenek. (Paczolay György: Erre tessék válaszolni!) Volt szerencsém a Vármegye igen t. főispánjával beszólni erről a kérdésről. Amikor felháborodva megkérdeztem, hogyan kerülhetett Vidáék kezére ez a terület és hogy talán az-e a birtokpolitika, hogy a magyar végekre Vidák kerüljenek, akkor az igen t. főispán úr azt mondotta, ja igen, azért történt ez, mert olyan árat fizettek, amilyent senki nem tudott volna megfizetni. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Ki volt az?) Ezt Baranya vármegye főispánja mondotta, tanúm is van rá. (Meskó Zoltán: Ez borzasztó! — Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem, méltóztassanak csendben meghallgatni a szónokot és ezt a szavalókórusszerű kísérést abbahagyni! (Derültség \és taps jobbfelöl.) Matolesy Mátyás: Egyhangú szavalókórus! Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy- az elnöki kijelentéseket méltóztassék minden megjegyzés nélkül fogadni és beszédét folytatni. Matolesy Mátyás: T. Ház! Arra kérek választ, hogy mi módon bonyolódhatott le ez a birtokszerzés az elmúlt esztendők során, hiszen amikor a trianoni határ kettészeli a főhercegi uradalmakat és a határon túllévő részen Ó-Szerbiából hozott telepesek kicsiny tanyás házai világítanak, ugyanakkor a határon innen a Végekre a Vidák kerülnek Magyarországon, Ez az a birtokpolitika, amelyet nem hiszem, hogy lehetne folytatni a magyar fajta és a honvédelem sérelme nélkül. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalion. — Elnök csenget.) Nem akarok ennek részleteibe menni, de bennem sötét gondolatok keletkeztek ott a határ mentét járva, hogy vájjon ez az okos gyárigazgató hogyan fizethetett ki körülbelül 5 millió pengőt azért f) földért, amikor tudja, hogy úgyis elveszik? Talán nincs neki garanciája arra, hogy ez a birtok nem lesz elvéve akkor, amikor egy főhercegi uradalomból talán éppen a főherceg urat kellett egy kicsit szanálni és pénzhez juttatni? Éppen azért, mert bennünk ilyen sötét gondolatokat ébreszt ez, kérjük a kormányt és a miniszter urat, hogy minden kételyt oszlasson el e kérdés körül, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert az a véleményünk, hogy felelősséggel tartozik a kormány nemcsak a nemzetnek, de a történelemnek is, hiszen nagyon súlyos sérelemről van itt szó. (Zaj.) Mi történt ebben