Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-36
Az országgyűlés képviselőházának 36. ülése 1939. évi október hő 11-én, szerdán, vitéz Bobory György és Szinyei Merse Jenő elnöklete alatt, Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Boér Ágoston, mint az állandó összeférhetlenségi bizottság tagja letette az esküt. — A kishaszonbérletek alakításának és házhelyek szerzésének előmozdításáról s más földbirtokpolitikai rendelkezésekről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Br. Vay László és Matolcsy Mátyás. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A pénzügyminiszter írásbeli válasza Keck Antalnak a fizetési eszközökkel való visszaélések megakadályozása és legszigorúbb megtorlása tárgyában folyó évi augusztus hó 2-án, valamint a honvédelmi miniszter írásbeli válasza Rupert Rezsőnek a hadirokkantak és hadiözvegyek segélyének, illetve illetményeinek felemelése tárgyában, Csoór Lajosnak a hadigondozottak rendkívüli segélye tárgyában és Gosztonyi Sándornak a frontharcosok ügyében folyó évi szeptember hó 27-én előterjesztett interpellációjára. — Interpellációk: Gruber Lajos — a honvédelmi miniszterhez — a légoltalom hiányossága tárgyában (írásban). — Gr. Teleki János — az igazságügyminiszterhez — a közéleti szereplök sajtórágalmazási és becsületsértés] pereinek soronkívüli elintézése tárgyában. Az igazságügyminiszter válasza. — Szöllősi Jenő — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a vasárnapi munkaszünet és vasárnapi piactartás tárgyában. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válasza. Matolcsy Mátyás — a pénzügyminiszterhez — a gyümölcsszesztermelés terén tapasztalható visszásságok tárgyában. — Csoór Lajos — a miniszterelnökhöz — a visszacsatolt területeken végrehajtott földreform felülvizsgálása tárgyában. A miniszterelnök válasza. — Csoór Lajos — a miniszterelnökhöz és a földmívelésügyi miniszterhez — az 1939 : IV. t.-c. 16. §-ának végrehajtása, a zsidóbirtokok igénylése tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Reibel Mihály — a pénzügyminiszterhez — a méhetető-cukor ügyében. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Teleki Pál, Kunder Antal, Tasnádi Nagy András, vitéz gr. Teleki Mihály. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra Oá perckor.) (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Boczonádi Szabó Imre, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Kovách Gyula, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Szeder János képviselő urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a naplóbíráló bizottságnak a házszabályok 107. §-a értelmében megállapított ügyrendjét. A Ház az ügyrendet tudomásul veszi. Felkérem az állandó összeférhetlenségi bizottság még esküt nem tett tagját, Boér Ágoston képviselő urat, hogy a házszabályokban előírt eskü letétele végett az elnöki emelvény előtt megjelenni szíveskedjék. (Boér Ágoston az elnöki emelvény elé lép.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az eskü szövegét felolvasni. (A jelenlévők felállnak.) Szeder János jegyző (felolvassa az eskümintát, Boér Ágoston leteszi az esküt). Elnök: Megállapítom, hogy Boér Ágoston képviselő úr az előírt esküt letette. Napirend szerint következik a kishaszonbérletek alakításának és házhelyek szerzésének előmozdításáról s más földbirtokpolitikai renKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ II. delkezésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 40.) Szólásra következik báró Vay László képviselő úr, aki tegnapi ülésünkön beszédének elmondására halasztást kapott. Öt illeti a szó. Br. Vay László: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt is elnézést kérek, hogy a szokásoktól eltérően Eckhardt Tibor képviselőtársamnak, aki nines jelen az ülésen, nem most válaszolok tegnapi felszólalására, hanem majd beszédemnek további során; remélem, hogy akkorára képviselőtársam is esetleg jelen lesz. T. Képviselőház! Ez az előttünk fekvő törvényjavaslat a legnagyobb magyar problémát öleli fel: a magyar föld birtoklásának és a nemzet szolgálatába állításának a kérdését. Honfoglaló őseinket már egy évezreddel ezelőtt is az ebben a földben rejlő végtelen erőnek a felismerése hozta ide és ez alatt az ezredév alatt mi is ebből a földből merítettük minden erőnket, minden ellenálló képességünket, amely bennünket hazánk területén úrrá tudott tenni a számtalan vihar és viszontagság fölött. Egy ezredév küzdelmeinek története igazolja, hogy valahányszor az idegen leigáztatás sorsában volt részünk, mindannyiszor a magyar földhöz való jussunkat csorbították és nyirbálták meg és a magyar földnek idegen kezekre juttatása által tudtak osak a nemzeti 30
