Képviselőházi napló, 1939. II. kötet • 1939. szeptember 15. - 1939. november 14.
Ülésnapok - 1939-35
Az országgyűlés képviselőházának 35. vonni az a gondolat, hogy sohasem jut a birtokos a kishaszonbérlővel közvetlen jogviszonyba, hanem a birtokost átengedésre kötelező állammal vagy az állam által erre a célra alakított szervvel, és ez a közbeeső harmadik személy, aki azután a kishaszonbérlővel közvetlen jogviszonyban áll. Ennek következménye a végrehajtás során az, hogy a kishaszonbérlők személyének megválogatása, a kishaszonbérlő személyében bekövetkező esetleges változások, pótlások eszközlése sohasem lesz annak a birtokosnak kötelessége és feladata, akinek birtoka ilyen kishaszonbérletbe van adva, hanem ez mindig a közbeeső szerv feladata és kötelessége lesz. Viszont az állam, illetőleg az állam megbízottja, ez a közbeeső szerv fogja teljesíteni a birtokossal szemben & bérfizetési kötelezettséget, mintegy garantál azokért a kishaszonbérlőkért, akiknek csoportja bérli végeredményben a birtokot. Ez csak megnyugtathatja a birtokos társadalmat. Sokszor és sokat beszélnek ma arról, hogy mennyivel könnyebb a fixfizetésű embernek a megélhetése, akinek minden hónap elsején elhozza a postás a maga havi járandóságát, szemben a gazdával, aki annyi mindenféle esélynek, annyi mindenféle viszontagságnak és nehézségnek van kitéve. Méltóztassék megengedni, könnyebben fog az a srazda gazdálkodni tudni a maga megmaradt földjén, ha tudja, hogy negyedévenkint vagy félévenkint. szóval visszatérő időszakonkint pontosan kap egy bizonyos bérösszeget, amelyet esetleg a maga gazdasága keretében is felhasználhat. Egy másik kérdés, amely az ellenkező oldalon hangzik el, az, Kogy a kishaszonbérleti megoldás nem ideális, a tulajdonba juttatás az ideális. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez volna a helyes! — Meskó Zoltán: Ez a lényeg!) Természetes, hogy ez a lényeg és ez a cél és természetes, hogy mindannyian ezt akarjuk. Ez a javaslat is a telepítési törvény kiegészítése és folytatása, amely végcélul a tulaj donbajuttatást tűzi ki. (JandI Lajos: Mikor?) De a tulajdonbajuttatásnak vannak bizonyos pénzügyi korlátai, nemcsak az állam szempontjából, hanem azok szempontjából is, akiket egyáltalán földhöz akarunk juttatni. Azt hiszem, azt az elvet nem vallja itt közöttünk senki sem, hogy ingyen adiunk földet. (Ügjt van! Ügy van! — Meskó Zoltán: De a korlátozott magántulajdont valljuk!) Ingyen nem adunk földet, (Meskó Zoltán: A korlátozottságot valljuk!) ezt egyszersmindenkorra szögezzük le. Akár bérbe kap valaki egy darabka földet, akár tulajdonul, bizonyos készséget kell mutatnia abban a tekintetben, hogy mintegy ismerje el azt, hogy nem ingyen jutott a földhöz. Nem lehet ingyen, részletletagadásra juttatni földet, (Tóth János: Fizetésért tessék Öröktulajdonba adni!) A tulajdonbaiuttatás a végcélja ennek a javaslatnak. (Tauffer Gábor: Es finanszírozzák a bankok!) Méltóztassanak nekem elhinni: én ismerem a magyar föld népét, ott éltem közöttük hoszszú esztendőkön keresztül és élek közöttük még ma is és ezért mondhatom, sokkal inkább ragaszkodik ahhoz a földdarabkához az a kisbirtokos, kisgazda, ha büszkén azt mondhatja, hogy ő ezt a földet két keze munkájával szerezte. (Meskó Zoltán: Módot kell neki adni arra. hogy tudjon szerezni!) Van itt Pest alatt egy község, amelynek lakossásra 20Ö esztendővel ezelőtt teleperlett ide a Csallóközből. Mindenegyes kisgazdája, mindén módos embere büszülése 1939 október 10-ién, kedden. 167 kén va,Uja, hogy ő nem volt sohasem úrbéres, ő mint bérlő került oda és földjét a maga ós elődeinek munkájával, keserves verejtékével szerezte meg. Az az igazi összeforrás az ember és a föld között, amely a munka verejtékén keresztül tárnáid. Nem lekicsinylendő az az érték... (Meskó Zoltán: A Schwarczok, az Okányi-Schwarczok szedték meg magukat! — Halljuk! Halljuk! jobb felől. — Ügy van! Ügy van! bálfelől. — Meskó Zoltán: Ez a régi osztályok bűne volt! — Zaj.) Ez a javaslat a tulajdonbajuttatás elvi alapján áll, azt akarja minél előbb megvalósítani. Utalok itt a javaslat 5. §-ára, amely azt mondja, hogy a kishaszonbérbe átengedett területeket a földmívelésügyi miniszter tulajdonba juttatás céljából bármikor átveheti és tulajdonba juttathatja. (Csoór Lajos: Tíz év múlva!) Méltóztassék megengedni, (hogy a mondatot befejezzem. Itt is van a Magyar Élet Pártjának egy módosítása, amely nem köti ezt ahhoz a korláthoz, hogy csak 10 év múlva juttathatja. Ezt a bemutatandó módosítást azért ismertettem, hogy tudomásul méltóztassanak venni. Majd a bizottsági tárgyalás során méltóztassanak elfogadni és megszavazni. Egy másik módosítás szerint a miniszter bármikor egészben vagy részben tulajdonul juttatás céljára igénybeveheti a haszonbérbe vagy részhaszonbérbe a/dott területet is. Mindenegyes kisbirtokos kérheti a tulajdonbajuttatást, ha anyagi ereje ezt megengedi és teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyeket a tulajdonszerzés szempontjából ez a javaslat, illetőleg a telepítési törvény is felállít. Ha ezeket a feltételeket teljesíteni tudja, akkor a tulajdonbajuttatás iránti kérését előterjesztheti és a tulajdonbajuttatás részére bizosítva van. Éppen az vezette a Magyar Élet Pártja képviselőtagiait ennek az intézkedésnek felvételére, hogy honorálni akarta azt a szorgalmas, törekvő kisbirtokost, kishaszonbérlőt, aki a többinél jobbat, többet produkál, hogy hamarabb jusson abba a helyzetbe, hogy tulajdonul^ szerezze meg azt a birtokot, amelyet eddig bérelt Vannak olyanok is abban a bérlőtársaságban, akik nem is gondolnak tulajdonszerzésre, mert nekik talán kényelmesebb az, ha csak mint bérlők gazdálkodnak és az így gyűjtött kis tőkét esetleg másfelé akarják gyümölcsözően elhelyezni. Ezek a módosítások, amelyeket majd a bizottsági tárgyalás során fogok előterjeszteni, annak megakadályozását célozzák, hogy a legszorgalmasabbak a legtörekvőbbet, azt, aki a legnagyobb odaadással, rajongással csüng- a darabka földön, elüssék attól a lehetőségtől, hogy hamarabb is megszerezz« azt a földet. T. Képviselőház! Ezzel előadásomat tulajdonképpen befejeztem. Ez a javaslat kerettörvényjavaslat formájában fekszik itt előttünk. (Csoór Lajos: Mindig csak keret!) Ez olyan keret, amelyet a végrehajtás feladata tartalommal megtölteni. (Meskó Zoltán: Majd mi megtöltjük, egész nyugodt lehet!) Mindenegyes törvény, amelyet a magyar országgyűlés, a törvényhozás hoz, olyan, amelyet tartalommal megtölteni a végrehajtás feladata. (Meskó Zoltán: Majd mi megcsináljuk, egész nyugodt lehet!) T. Képviselőház! Másfélmillió hold föld fog gazdát cserélni. Ennek az adminisztrá^lása, a végrehajtása nem olyan egyszerű dolog. Ez áldozatot, fokozottan áldozatos munkát jelent a végrehajtó hatalom számára, dé áldozatot jelent a birtokososztály és a birtokba28*
